Fotó: 123RF
Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
2022. március 15., 11:482022. március 15., 11:48
Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét – közölték.
A szankciós csomag kibővítette a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Újabb orosz oligarchák, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat csütörtökön a brit kormány.
Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország úgynevezett legnagyobb kedvezményben részesített nemzet státusát, ami azt jelenti, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.
Szijjártó Péter közölte: az elmúlt négy napban nagyon komoly viták folytak Brüsszelben egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról, amely már a hatodik szankciós csomag. Hozzátette: a legnagyobb vita arról volt, hogy ezek az újabb szankciós intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat.
Magyarország a kezdetektől világossá tette az álláspontját: nem engedi-nem engedte, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát és nem engedi-nem engedte kockáztatni a magyarországi energiaellátás biztonságát – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: abban az esetben, ha el kell zárni a földgázszállításokat Oroszországból Európába – ahogy azt néhány magyar baloldali képviselő is szorgalmazta – nem lesz fűtés Magyarországon, az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ha a kőolajszállításokat kell leállítani, mint ahogyan arra szintén volt kezdeményezés Brüsszelben, akkor az üzemanyagellátás kerül bajba, ha pedig a szén importját kell feladni, a vas- és acélművek működése válik gyakorlatilag lehetetlenné – folytatta.
A hatodik szankciós csomag elemeit ismertetve azt mondta: újabb orosz vállalatvezetőket, üzletembereket szankcionálnak, megtiltják az úgynevezett luxustermékek kereskedelmét az Európai Unió tagországai és Oroszország között, tovább szigorodnak a pénzügyi tranzakciókra és a kettős felhasználású eszközök exportjára vonatkozó szabályozások. Betiltják néhány vas- és acélipari feldolgozott termék importját Oroszországból, valamint az energiaszektor működésénél használt bizonyos technológiák Európából történő exportja válik szintén korlátozottá.
A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt négy napban folytatott vitákban Magyarország szövetségesei voltak azok az uniós országok, amelyek szintén nagy mértékben importálnak energiát, energiahordozókat Oroszországból, és sikerült elérni, hogy a nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszállítás és a szén importja teljes kivételt, vagyis teljes mentességet élvez az újabb szankciós intézkedések alól.
Így a paksi atomerőmű fenntartása, üzemanyaggal ellátása, az új erőmű építése semmifajta akadályba nem ütközik - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: semmifajta korlátozás nem áll a földgázszállítások vagy a kőolajszállítás útjában és semmilyen módon nem válik nehezebbé a szén importja sem.
– mondta a miniszter. Úgy folytatta: sikerült elérniük a mentesítést, illetve kivételt ezen a területen is, mint ahogy azt is sikerült elérniük, hogy a legnagyobb magyar vállalat, a Mol egy nagy török energiavállalattal fenntartott, a vegyes vállalati formában működtetett BaiTex-kőolajmezőn is tovább folytathatja a kitermelést Oroszországban.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, kellett érte küzdeni, kellett érte vitázni, de az álláspontunk világos volt: fontos számunkra az európai egység fenntartása, de van vörös vonalunk, mégpedig Magyarország energiaellátásának biztonsága. Nem engedhetjük, mint ahogyan nem is engedtük, hogy a háború árát magyar emberekkel fizettessék meg.”
Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború ügyében Johnson által összehívott V4-brit csúcsértekezlet keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!