Fotó: 123RF
Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
2022. március 15., 11:482022. március 15., 11:48
Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét – közölték.
A szankciós csomag kibővítette a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Újabb orosz oligarchák, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat csütörtökön a brit kormány.
Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország úgynevezett legnagyobb kedvezményben részesített nemzet státusát, ami azt jelenti, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.
Szijjártó Péter közölte: az elmúlt négy napban nagyon komoly viták folytak Brüsszelben egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról, amely már a hatodik szankciós csomag. Hozzátette: a legnagyobb vita arról volt, hogy ezek az újabb szankciós intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat.
Magyarország a kezdetektől világossá tette az álláspontját: nem engedi-nem engedte, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát és nem engedi-nem engedte kockáztatni a magyarországi energiaellátás biztonságát – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: abban az esetben, ha el kell zárni a földgázszállításokat Oroszországból Európába – ahogy azt néhány magyar baloldali képviselő is szorgalmazta – nem lesz fűtés Magyarországon, az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ha a kőolajszállításokat kell leállítani, mint ahogyan arra szintén volt kezdeményezés Brüsszelben, akkor az üzemanyagellátás kerül bajba, ha pedig a szén importját kell feladni, a vas- és acélművek működése válik gyakorlatilag lehetetlenné – folytatta.
A hatodik szankciós csomag elemeit ismertetve azt mondta: újabb orosz vállalatvezetőket, üzletembereket szankcionálnak, megtiltják az úgynevezett luxustermékek kereskedelmét az Európai Unió tagországai és Oroszország között, tovább szigorodnak a pénzügyi tranzakciókra és a kettős felhasználású eszközök exportjára vonatkozó szabályozások. Betiltják néhány vas- és acélipari feldolgozott termék importját Oroszországból, valamint az energiaszektor működésénél használt bizonyos technológiák Európából történő exportja válik szintén korlátozottá.
A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt négy napban folytatott vitákban Magyarország szövetségesei voltak azok az uniós országok, amelyek szintén nagy mértékben importálnak energiát, energiahordozókat Oroszországból, és sikerült elérni, hogy a nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszállítás és a szén importja teljes kivételt, vagyis teljes mentességet élvez az újabb szankciós intézkedések alól.
Így a paksi atomerőmű fenntartása, üzemanyaggal ellátása, az új erőmű építése semmifajta akadályba nem ütközik - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: semmifajta korlátozás nem áll a földgázszállítások vagy a kőolajszállítás útjában és semmilyen módon nem válik nehezebbé a szén importja sem.
– mondta a miniszter. Úgy folytatta: sikerült elérniük a mentesítést, illetve kivételt ezen a területen is, mint ahogy azt is sikerült elérniük, hogy a legnagyobb magyar vállalat, a Mol egy nagy török energiavállalattal fenntartott, a vegyes vállalati formában működtetett BaiTex-kőolajmezőn is tovább folytathatja a kitermelést Oroszországban.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, kellett érte küzdeni, kellett érte vitázni, de az álláspontunk világos volt: fontos számunkra az európai egység fenntartása, de van vörös vonalunk, mégpedig Magyarország energiaellátásának biztonsága. Nem engedhetjük, mint ahogyan nem is engedtük, hogy a háború árát magyar emberekkel fizettessék meg.”
Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború ügyében Johnson által összehívott V4-brit csúcsértekezlet keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!