
Lába kelt az amerikai Bechtel vállalattal az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó eredeti, 2004-ben kötött szerződésnek – állítja Dan Şova infrastrukturális és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter.
2013. augusztus 01., 18:512013. augusztus 01., 18:51
2013. augusztus 01., 18:542013. augusztus 01., 18:54
Şova a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában úgy nyilatkozott: egyszerűen nem találják az eredeti megállapodást, ezért a hét elején a munkálatok 2005-ös leállását követően a Tăriceanu-kabinet által 2006-ban módosított, majd a Boc-kormány által 2011-ben újratárgyalt változatot – azaz tulajdonképpen csak az utólag hozzáadott záradékokat és mellékleteket – hozták nyilvánosságra.
Boagiu: Şovának azonnal le kellene mondania
Anca Boagiu volt szállításügyi miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: pontosan tudja, hogy hol van a Bechtel-szerződés, Dan Şovának pedig azonnal le kellene mondania, ugyanis szándékosan megtéveszti az embereket a megállapodás nyilvánosságra hozása kapcsán. Boagiu csütörtökön az emeletet és a szobaszámot is megnevezte, ahol az eredeti szerződésnek a jogszabályok szerint lennie kell.
„Şova két fontos dolgot is elhallgat a nyilvánosság elől. Egyrészt titkolja a Năstase által megkötött szerződést, ugyanakkor arról sem beszél, hogy a Şova család ügyvédi irodái mennyi pénzt kaptak a Bechtellel kapcsolatos ügyintézésért. A miniszter szándékosan eltereli a figyelmet, így akarja megvédeni Năstaset és a családját” – fogalmazott a volt miniszter. Mint hangsúlyozta: Şovának kötelessége lenne egyértelművé tenni, hogy mennyire tisztességesen tárgyaltak a vele kapcsolatban álló ügyvédi irodák az állam érdekében a Bechtel-megállapodás megkötésekor. „Amint megtaláljuk az eredeti változatot, azonnal közöljük a minisztérium honlapján” – ígérte eközben Dan Şova, addig azonban homály fedi a megállapodás eredeti, több volt miniszter által az állam számára rendkívül előnytelennek nevezett feltételeit.
Az eredeti szerződés alapján ugyanakkor az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a 415 kilométeres Bors–Brassó sztrádát, a 2005-ös módosításban azonban az összeg már 10 milliárd euróra ugrott – az összeg emelésének indoklására továbbra is várni kell. „Az emberek tudni akarják, hogy milyen indokolatlan költségekre szórták el a pénzt a korábbi kormányok” – fogalmazott Şova, azt azonban nem említette, hogy az állítólag eltűnt – így továbbra sem nyilvános – eredeti szerződést éppen a jelenleg is hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Adrian Năstase akkori miniszterelnök látta el kézjegyével.
Borbély: nincs hatékony autópálya-stratégia
Borbély László parlamenti képviselő eközben attól tart, hogy a továbbiakban elhal az észak-erdélyi autópálya megépítését célzó projekt, pedig szerinte nagyon fontos lett volna, hogy az aszfaltcsík legalább Marosvásárhelyig elérjen. Az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: felelőtlenségnek tartja, hogy a kormány felbontotta a Bechtellel kötött szerződést, hiszen szerinte a sztrádát uniós támogatással is be lehetett volna fejezni. Borbély ugyanakkor úgy véli: először egy Romániával Magyarországot összekötő autópályát kellene teljesen megépíteni, nem pedig egyszerre négy helyen dolgozni.
„Egyébként régen is tapasztalható volt az a mentalitás, miszerint nem szükséges autópályát építeni, hanem a már meglévő utakat kell javítani” – magyarázta a parlamenti képviselő, aki szerint a legnagyobb probléma, hogy Romániának nincs hatékony stratégiája sztráda-építésre. Az RMDSZ politikai alelnöke 2004 és 2007 között volt a szállítási minisztérium megbízott vezetője, mint rámutatott, akkor nem is volt hajlandó aláírni a kormány erre vonatkozó stratégiáját, amely szerinte nem volt koherens elképzelés. Hozzátette: az autópályákról nem a megyei tanácsok szintjén, hanem állami szinten kellene dönteni. „Most ott állunk, ahol a part szakad. Az uniós államok között Románia áll az utolsó helyen a megépített autópályák hosszúsága tekintetében” – szögezte le lapunknak Borbély.
„Mozgósításért” 70 millió euró
A nyilvánosságra hozott megállapodásból annyi kiderül, hogy az autópálya megépítésének nem volt előre megszabott pontos értéke: az összeg az adott mértékegységek alapján az egyes mellékletekben meghatározott részköltségekből állt össze. A kormány nem volt szűkmarkú: a növényzet letarolásáért például a kivitelező hektáronként 4100 eurót kapott. Valamivel olcsóbb volt a talaj kiásása, amelynek minden köbmétere után 3,4–5,7 eurót fizetett a kormány annak függvényében, hogy milyen típusú talajról volt szó. A homokréteg leszórása köbméterenként további 25 euróba, a kavicsréteg lefektetése pedig 15 euróba került. Az aszfalt ugyanakkor tonnánként 42–68 euróba került az államnak.
Folytatódhat a Lugos–Déva sztráda
Közel 420 millió lejből építik meg a dél-erdélyi autópálya Lugos–Déva szakaszának Déva és Marosillye közötti 22 kilométeres részét. A kivitelezést az „aszfaltkirály” néven ismert Dorinel Umbrărescu tulajdonában lévő vállalatok végzik, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) már aláírta a szerződést a cégekkel. A sztrádaszakasz terveit hat hónapon belül kell elkészíteni, a munkálatok határideje pedig két év. A projekt értékének 80 százaléka vissza nem térítendő európai uniós támogatás, a maradék összeget állami költségvetésből biztosítják. A CNADNR illetékesei nemrég úgy nyilatkoztak, hogy reményeik szerint augusztus folyamán a Lugos–Déva szakasz mind a három részének építésére sikerül megkötni a szerződést. Ez 70 kilométer autópálya megépítését jelentené összesen 3 milliárd lejből. A sztráda egyébként a 4-es jelzésű páneurópai folyosó része lesz, amely Németországot és Törökországot köti majd össze. Romániában a folyosó a nagylaki határátkelőtől Konstancáig tart majd.
A Bechtelnek már az egyszerű „mozgósításért” is 70 millió euró járt – ennyiért kellett megszerveznie az adminisztratív teendőket, például ki kellett jelölnie az építőtelepeket, munkavédelmi tervet kellett készítenie, és a helyszínre kellett szállítania a munkagépeket. A szerződés havonta további egymillió eurós, „közvetett tőkekiadásnak” nevezett költséget is előírt, amelyet szintén a román állam fizetett az amerikai építőnek. A definiálás meglehetősen tág: a megállapodás alapján közvetett tőkekiadás minden olyan költség, amely a külföldi beruházót terheli, és amelyet az állam az építkezés támogatásaként megtérít a vállalkozónak. A dokumentum egy „megvesztegetés” elnevezésű fejezetet is tartalmaz, amely előírja, hogy ha a Bechtel valamely alkalmazottja csúszópénzzel vagy ajándékokkal kedveskedik bárkinek a szerződés módosítása érdekében, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) azonnal felbonthatja a megállapodást.
A kelleténél vékonyabb az aszfalt
A kormánynak utólag sikerült megállapodnia a Bechtellel a sztráda építésének fix összegéről – Dan Şova szerint többek között ezért kellett végül az eredeti megállapodáshoz képest jóval többet fizetni a kivitelezőnek. A szerződés alapján az észak-erdélyi autópályából megépített mindössze 52 kilométeres szakasz sem felel meg teljes mértékben az előírásoknak, az aszfaltréteg ugyanis a szükségesnél vékonyabbra sikerült.
A nyilvánosságra hozott megállapodás szerint mindezt 2011-ben a szállításügyi minisztérium, illetve Anca Boagiu akkori tárcavezető rendelte el. Az egyik 113 kilométeres szakaszért a Bechtel 285 millió eurót kért, Boagiu azonban itt-ott lefaragott az építkezési anyagokból, megtakarítva ezzel 6 millió eurót. Igaz, az eredetileg 18 centiméteres aszfaltréteg végül 10 centiméteres lett, tört kavicsból pedig 30 helyett 24 centiméternyit fektettek le.
Még hátravan a kártérítés kifeizetése
Amint arról a Krónika is beszámolt, a kormány május végén bontotta fel az autópálya építésére vonatkozó szerződést, Şova pedig azóta többször is ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hozzák a sokat vitatott szerződést. A huzavonának azonban még nincs vége, hiszen az államnak az eddig kifizetett 1,4 milliárd euró mellett 37,2 millió eurós kártérítést kell lerónia a megállapodás felbontása miatt, amelyet állítólag már jövő héten kifizetnek, noha a határidő augusztus 25. Hivatalos források az Agerpres hírügynökségnek szerdán úgy nyilatkoztak, hogy a sztráda építőtelepeit már átvette az Országos Útügyi és Autópálya-társaság, a kormány pedig a közeljövőben elindítja a koncessziós eljárást az Aranyosgyéres–Gyalu, valamint a Berettyószéplak–Bors szakaszok megépítése érdekében.
Mint ismeretes, a Brassó–Segesvár–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó sztráda megépítésére előzőleg nem írtak ki versenytárgyalást, a Bechtelre az akkori kormány bízta a kivitelezést. Ezért is volt képtelen az állam külső finanszírozást találni a sztrádára, az Európai Bizottság ugyanis felrótta Bukarestnek, hogy nem átlátható, többszereplős pályázaton ítélte oda az autópálya megépítésének jogát.
Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány a továbbiakban magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bírna el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe\" – magyarázta korábban Şova. A miniszter arról is beszélt, hogy a május végén felbontott szerződés alapján az autópálya már biztosan nem épült volna meg. „Ezt bizonyítja az is, hogy 1,4 milliárd euróért tíz év alatt mindössze 52 kilométer tudtak átadni\" – érvelt.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!