Hirdetés

Az elveszett Bechtel-szerződés

Lába kelt az amerikai Bechtel vállalattal az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó eredeti, 2004-ben kötött szerződésnek – állítja Dan Şova infrastrukturális és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter. 

Kőrössy Andrea

Vásárhelyi-Nyemec Réka

2013. augusztus 01., 18:512013. augusztus 01., 18:51

2013. augusztus 01., 18:542013. augusztus 01., 18:54

Şova a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában úgy nyilatkozott: egyszerűen nem találják az eredeti megállapodást, ezért a hét elején a munkálatok 2005-ös leállását követően a Tăriceanu-kabinet által 2006-ban módosított, majd a Boc-kormány által 2011-ben újratárgyalt változatot – azaz tulajdonképpen csak az utólag hozzáadott záradékokat és mellékleteket – hozták nyilvánosságra.

Boagiu: Şovának azonnal le kellene mondania

Anca Boagiu volt szállításügyi miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: pontosan tudja, hogy hol van a Bechtel-szerződés, Dan Şovának pedig azonnal le kellene mondania, ugyanis szándékosan megtéveszti az embereket a megállapodás nyilvánosságra hozása kapcsán. Boagiu csütörtökön az emeletet és a szobaszámot is megnevezte, ahol az eredeti szerződésnek a jogszabályok szerint lennie kell.

„Şova két fontos dolgot is elhallgat a nyilvánosság elől. Egyrészt titkolja a Năstase által megkötött szerződést, ugyanakkor arról sem beszél, hogy a Şova család ügyvédi irodái mennyi pénzt kaptak a Bechtellel kapcsolatos ügyintézésért. A miniszter szándékosan eltereli a figyelmet, így akarja megvédeni Năstaset és a családját” – fogalmazott a volt miniszter. Mint hangsúlyozta: Şovának kötelessége lenne egyértelművé tenni, hogy mennyire tisztességesen tárgyaltak a vele kapcsolatban álló ügyvédi irodák az állam érdekében a Bechtel-megállapodás megkötésekor. „Amint megtaláljuk az eredeti változatot, azonnal közöljük a minisztérium honlapján” – ígérte eközben Dan Şova, addig azonban homály fedi a megállapodás eredeti, több volt miniszter által az állam számára rendkívül előnytelennek nevezett feltételeit.

Az eredeti szerződés alapján ugyanakkor az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a 415 kilométeres Bors–Brassó sztrádát, a 2005-ös módosításban azonban az összeg már 10 milliárd euróra ugrott – az összeg emelésének indoklására továbbra is várni kell. „Az emberek tudni akarják, hogy milyen indokolatlan költségekre szórták el a pénzt a korábbi kormányok” – fogalmazott Şova, azt azonban nem említette, hogy az állítólag eltűnt – így továbbra sem nyilvános – eredeti szerződést éppen a jelenleg is hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Adrian Năstase akkori miniszterelnök látta el kézjegyével.

Borbély: nincs hatékony autópálya-stratégia

Borbély László parlamenti képviselő eközben attól tart, hogy a továbbiakban elhal az észak-erdélyi autópálya megépítését célzó projekt, pedig szerinte nagyon fontos lett volna, hogy az aszfaltcsík legalább Marosvásárhelyig elérjen. Az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: felelőtlenségnek tartja, hogy a kormány felbontotta a Bechtellel kötött szerződést, hiszen szerinte a sztrádát uniós támogatással is be lehetett volna fejezni. Borbély ugyanakkor úgy véli: először egy Romániával Magyarországot összekötő autópályát kellene teljesen megépíteni, nem pedig egyszerre négy helyen dolgozni.

„Egyébként régen is tapasztalható volt az a mentalitás, miszerint nem szükséges autópályát építeni, hanem a már meglévő utakat kell javítani” – magyarázta a parlamenti képviselő, aki szerint a legnagyobb probléma, hogy Romániának nincs hatékony stratégiája sztráda-építésre. Az RMDSZ politikai alelnöke 2004 és 2007 között volt a szállítási minisztérium megbízott vezetője, mint rámutatott, akkor nem is volt hajlandó aláírni a kormány erre vonatkozó stratégiáját, amely szerinte nem volt koherens elképzelés. Hozzátette: az autópályákról nem a megyei tanácsok szintjén, hanem állami szinten kellene dönteni. „Most ott állunk, ahol a part szakad. Az uniós államok között Románia áll az utolsó helyen a megépített autópályák hosszúsága tekintetében” – szögezte le lapunknak Borbély.

„Mozgósításért” 70 millió euró

A nyilvánosságra hozott megállapodásból annyi kiderül, hogy az autópálya megépítésének nem volt előre megszabott pontos értéke: az összeg az adott mértékegységek alapján az egyes mellékletekben meghatározott részköltségekből állt össze. A kormány nem volt szűkmarkú: a növényzet letarolásáért például a kivitelező hektáronként 4100 eurót kapott. Valamivel olcsóbb volt a talaj kiásása, amelynek minden köbmétere után 3,4–5,7 eurót fizetett a kormány annak függvényében, hogy milyen típusú talajról volt szó. A homokréteg leszórása köbméterenként további 25 euróba, a kavicsréteg lefektetése pedig 15 euróba került. Az aszfalt ugyanakkor tonnánként 42–68 euróba került az államnak.

Folytatódhat a Lugos–Déva sztráda
Közel 420 millió lejből építik meg a dél-erdélyi autópálya Lugos–Déva szakaszának Déva és Marosillye közötti 22 kilométeres részét. A kivitelezést az „aszfaltkirály” néven ismert Dorinel Umbrărescu tulajdonában lévő vállalatok végzik, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) már aláírta a szerződést a cégekkel. A sztrádaszakasz terveit hat hónapon belül kell elkészíteni, a munkálatok határideje pedig két év. A projekt értékének 80 százaléka vissza nem térítendő európai uniós támogatás, a maradék összeget állami költségvetésből biztosítják. A CNADNR illetékesei nemrég úgy nyilatkoztak, hogy reményeik szerint augusztus folyamán a Lugos–Déva szakasz mind a három részének építésére sikerül megkötni a szerződést. Ez 70 kilométer autópálya megépítését jelentené összesen 3 milliárd lejből. A sztráda egyébként a 4-es jelzésű páneurópai folyosó része lesz, amely Németországot és Törökországot köti majd össze. Romániában a folyosó a nagylaki határátkelőtől Konstancáig tart majd.

A Bechtelnek már az egyszerű „mozgósításért” is 70 millió euró járt – ennyiért kellett megszerveznie az adminisztratív teendőket, például ki kellett jelölnie az építőtelepeket, munkavédelmi tervet kellett készítenie, és a helyszínre kellett szállítania a munkagépeket. A szerződés havonta további egymillió eurós, „közvetett tőkekiadásnak” nevezett költséget is előírt, amelyet szintén a román állam fizetett az amerikai építőnek. A definiálás meglehetősen tág: a megállapodás alapján közvetett tőkekiadás minden olyan költség, amely a külföldi beruházót terheli, és amelyet az állam az építkezés támogatásaként megtérít a vállalkozónak. A dokumentum egy „megvesztegetés” elnevezésű fejezetet is tartalmaz, amely előírja, hogy ha a Bechtel valamely alkalmazottja csúszópénzzel vagy ajándékokkal kedveskedik bárkinek a szerződés módosítása érdekében, az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) azonnal felbonthatja a megállapodást.

A kelleténél vékonyabb az aszfalt

A kormánynak utólag sikerült megállapodnia a Bechtellel a sztráda építésének fix összegéről – Dan Şova szerint többek között ezért kellett végül az eredeti megállapodáshoz képest jóval többet fizetni a kivitelezőnek. A szerződés alapján az észak-erdélyi autópályából megépített mindössze 52 kilométeres szakasz sem felel meg teljes mértékben az előírásoknak, az aszfaltréteg ugyanis a szükségesnél vékonyabbra sikerült.

A nyilvánosságra hozott megállapodás szerint mindezt 2011-ben a szállításügyi minisztérium, illetve Anca Boagiu akkori tárcavezető rendelte el. Az egyik 113 kilométeres szakaszért a Bechtel 285 millió eurót kért, Boagiu azonban itt-ott lefaragott az építkezési anyagokból, megtakarítva ezzel 6 millió eurót. Igaz, az eredetileg 18 centiméteres aszfaltréteg végül 10 centiméteres lett, tört kavicsból pedig 30 helyett 24 centiméternyit fektettek le.

Még hátravan a kártérítés kifeizetése

Amint arról a Krónika is beszámolt, a kormány május végén bontotta fel az autópálya építésére vonatkozó szerződést, Şova pedig azóta többször is ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hozzák a sokat vitatott szerződést. A huzavonának azonban még nincs vége, hiszen az államnak az eddig kifizetett 1,4 milliárd euró mellett 37,2 millió eurós kártérítést kell lerónia a megállapodás felbontása miatt, amelyet állítólag már jövő héten kifizetnek, noha a határidő augusztus 25. Hivatalos források az Agerpres hírügynökségnek szerdán úgy nyilatkoztak, hogy a sztráda építőtelepeit már átvette az Országos Útügyi és Autópálya-társaság, a kormány pedig a közeljövőben elindítja a koncessziós eljárást az Aranyosgyéres–Gyalu, valamint a Berettyószéplak–Bors szakaszok megépítése érdekében.

Mint ismeretes, a Brassó–Segesvár–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó sztráda megépítésére előzőleg nem írtak ki versenytárgyalást, a Bechtelre az akkori kormány bízta a kivitelezést. Ezért is volt képtelen az állam külső finanszírozást találni a sztrádára, az Európai Bizottság ugyanis felrótta Bukarestnek, hogy nem átlátható, többszereplős pályázaton ítélte oda az autópálya megépítésének jogát.

Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány a továbbiakban magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bírna el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe\" – magyarázta korábban Şova. A miniszter arról is beszélt, hogy a május végén felbontott szerződés alapján az autópálya már biztosan nem épült volna meg. „Ezt bizonyítja az is, hogy 1,4 milliárd euróért tíz év alatt mindössze 52 kilométer tudtak átadni\" – érvelt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
2026. augusztus 19., szerda

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt

A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt
2026. augusztus 19., szerda

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban

Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban
Hirdetés
Hirdetés