Pénzügyi elemzők szerint Romániának a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott sikertelen tárgyalásai nem befolyásolják kedvezőtlenül az ország makrogazdasági stabilitását. A Hotnews.ro hírportál által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy a megállapodás elmaradásnak nem lesz semmilyen hatása a román makrogazdaságra.
2015. február 12., 15:542015. február 12., 15:54
Radu Crăciun, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzője szerint az elegendő készpénz, az európai alacsony irányadó kamatok, és Románia kedvező makrogazdasági mutatói miatt a külföldi befektetők érdeklődése a román értékpapírok iránt vélhetően nem fog csökkenni.
Camil Apostol, a Piraeus Bank elemzője eközben azt mondja, a piacok eddig nem reagáltak arra, hogy Bukarest áprilisig halasztotta a tárgyalások folytatását, és már ez is mutatja, hogy ennek nincs különösebb jelentősége.
Florian Libocor, a BRD bank elemzője pedig úgy vélte, Romániának meg kell próbálnia külföldi hitelszerződés nélkül működnie, miután 2009 óta már a harmadik ilyen megállapodása van érvényben.
Ugyanakkor az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az állami vállalatok megreformálása, vagyis hatékonyságuk növelése továbbra is „égető\" probléma marad, hiszen minél tovább halogatják a megoldását, annál nagyobb kedvezőtlen kihatása lesz a román gazdaságra.
Mint ismeretes, Victor Ponta miniszterelnök a hét elején jelentette be, hogy Románia nem állapodott meg az IMF küldöttségével a most lejárt felülvizsgálati látogatás keretében, és Bukarest nem írja alá azt a szándéklevelet, amelynek alapján az IMF rendelkezésére bocsáthatja az elővigyázatossági típusú hitelszerződés következő részletét.
A lakossági gázár liberalizálása és a szénbányászatban tervezett szerkezeti átalakítások miatt támadtak nézeteltérések a felek között. A tárgyalások várhatóan áprilisban folytatódnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!