Fotó: 123RF
Többpárti kezdeményezés alapján iktatták csütörtökön a parlamentben azt az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéscsomagot, amelyet az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozói közösen dolgoztak ki.
2022. május 26., 12:272022. május 26., 12:27
2022. május 26., 13:502022. május 26., 13:50
A törvénytervezet célja, hogy teljesítse Románia nemzetközi szinten vállalt célkitűzéseit: 2030-ra a felére csökkentse az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növekedjen az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyisége – olvasható az RMDSZ közleményében.
Országos szinten az élelmiszerfelesleg több mint fele a háztartásokban keletkezik, 37 százalékát az élelmiszeripar, öt százalékát pedig a közétkeztetésben keletkezett hulladék teszi ki. A globális élelmiszerpazarlás az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának nyolc százalékát alkotja, amely jelentős hatással van az éghajlatra és a társadalom egészére egyaránt.
Miklós Zoltán Kovászna megyei parlamenti képviselő, a törvénytervezet RMDSZ-es kezdeményezője elmondta: a törvénytervezet politikai pártok feletti összefogás eredményeként jött létre, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben, pontosítja a gazdasági szereplők és közintézmények kötelességeit is. Elsősorban a törvény hatályba lépését követő egy éven belül a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz kidolgozni az élelmiszerpazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló országos stratégiát, amelyet legfeljebb ötévente aktualizálni kell majd.
2021-ben országunkban 4,6 millió személyt fenyegetett szegénység és 150 ezer gyerek szenved naponta az éhség miatt. „Ezért olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztható élelmiszerek eljussanak a rászorulókhoz, ehhez pedig egyértelmű jogi keretre van szükségünk” – tájékoztatott a képviselő.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése. Ez azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, akik az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben aktívan feladatot vállalnak.
Az élelmiszeriparban tevékenykedő gazdasági szereplőknek is számos kötelezettségük van: élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, tájékoztatási és felelősségnövelő intézkedéseket kell megvalósítaniuk az élelmiszerlánc minden területén dolgozó személy számára, beleértve az élelmiszerek előállítását, feldolgozását, forgalmazását, valamint a szállodai és étkeztetési szolgáltatásokat is – olvasható az RMDSZ honlapján.
Miklós Zoltán a törvénytervezet iktatását követően rámutatott: a törvénytervezetbe foglalt kötelességek betartásával az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc hatékonyabbá válna, hiszen az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna a keletkezett élelmiszertöbblet szétosztása, még mielőtt hulladék válna belőle. A háztartások számára is kedvező az intézkedéscsomag, hiszen alacsonyabb áron vásárolhatnak meg olyan élelmiszert, amely közel van a minőségmegőrzési idő lejártához.
Ezáltal a háztartások nem csak élelmiszerköltségeiket tudják csökkenteni, hanem hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez és annak a célkitűzésnek az éléréséhez, hogy 2030-ra Romániában a felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszerpazarlás mértéke – mondta a képviselő.
Az élelmiszer-pazarlás nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is, ugyanakkor vásárlási szokásaink alakítják a piacot, ezért kell odafigyelni, és felelősen, tudatosan beszerezni a termékeket. A háztartást, beszerzést is ajánlott célirányosan megtervezni – mondta el a Krónikának Mara Gyöngyvér biológus, a Sapien
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!