Fotó: 123RF
Többpárti kezdeményezés alapján iktatták csütörtökön a parlamentben azt az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéscsomagot, amelyet az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozói közösen dolgoztak ki.
2022. május 26., 12:272022. május 26., 12:27
2022. május 26., 13:502022. május 26., 13:50
A törvénytervezet célja, hogy teljesítse Románia nemzetközi szinten vállalt célkitűzéseit: 2030-ra a felére csökkentse az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növekedjen az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyisége – olvasható az RMDSZ közleményében.
Országos szinten az élelmiszerfelesleg több mint fele a háztartásokban keletkezik, 37 százalékát az élelmiszeripar, öt százalékát pedig a közétkeztetésben keletkezett hulladék teszi ki. A globális élelmiszerpazarlás az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának nyolc százalékát alkotja, amely jelentős hatással van az éghajlatra és a társadalom egészére egyaránt.
Miklós Zoltán Kovászna megyei parlamenti képviselő, a törvénytervezet RMDSZ-es kezdeményezője elmondta: a törvénytervezet politikai pártok feletti összefogás eredményeként jött létre, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben, pontosítja a gazdasági szereplők és közintézmények kötelességeit is. Elsősorban a törvény hatályba lépését követő egy éven belül a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz kidolgozni az élelmiszerpazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló országos stratégiát, amelyet legfeljebb ötévente aktualizálni kell majd.
2021-ben országunkban 4,6 millió személyt fenyegetett szegénység és 150 ezer gyerek szenved naponta az éhség miatt. „Ezért olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztható élelmiszerek eljussanak a rászorulókhoz, ehhez pedig egyértelmű jogi keretre van szükségünk” – tájékoztatott a képviselő.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése. Ez azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, akik az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben aktívan feladatot vállalnak.
Az élelmiszeriparban tevékenykedő gazdasági szereplőknek is számos kötelezettségük van: élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, tájékoztatási és felelősségnövelő intézkedéseket kell megvalósítaniuk az élelmiszerlánc minden területén dolgozó személy számára, beleértve az élelmiszerek előállítását, feldolgozását, forgalmazását, valamint a szállodai és étkeztetési szolgáltatásokat is – olvasható az RMDSZ honlapján.
Miklós Zoltán a törvénytervezet iktatását követően rámutatott: a törvénytervezetbe foglalt kötelességek betartásával az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc hatékonyabbá válna, hiszen az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna a keletkezett élelmiszertöbblet szétosztása, még mielőtt hulladék válna belőle. A háztartások számára is kedvező az intézkedéscsomag, hiszen alacsonyabb áron vásárolhatnak meg olyan élelmiszert, amely közel van a minőségmegőrzési idő lejártához.
Ezáltal a háztartások nem csak élelmiszerköltségeiket tudják csökkenteni, hanem hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez és annak a célkitűzésnek az éléréséhez, hogy 2030-ra Romániában a felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszerpazarlás mértéke – mondta a képviselő.
Az élelmiszer-pazarlás nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is, ugyanakkor vásárlási szokásaink alakítják a piacot, ezért kell odafigyelni, és felelősen, tudatosan beszerezni a termékeket. A háztartást, beszerzést is ajánlott célirányosan megtervezni – mondta el a Krónikának Mara Gyöngyvér biológus, a Sapien
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!