Mara Gyöngyvér biológus, egyetemi docens a hulladékmentes életmódra hívja fel a figyelmet
Fotó: Köllő Ildikó/ Sapientia
Az élelmiszer-pazarlás nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is, ugyanakkor vásárlási szokásaink alakítják a piacot, ezért kell odafigyelni, és felelősen, tudatosan beszerezni a termékeket. A háztartást, beszerzést is ajánlott célirányosan megtervezni – mondta el a Krónikának Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense és Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró ama kimutatás kapcsán, miszerint egy romániai átlagpolgár évi 129 kiló élelmet dob el.
2020. október 11., 15:072020. október 11., 15:07
Ahhoz, hogy csökkenjen az élelmiszer-pazarlás, érdemes célirányosan, tudatosan megszervezni a bevásárlást, élelmiszer-tárolást és a háztartás vezetését is – jelentette ki a Krónika megkeresésére Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának egyetemi docense. A biológust annak kapcsán kérdeztük, hogy
– ezt Cornel Hanganu, a kormány fenntartható fejlesztéssel foglalkozó főosztályának tanácsosa közölte szeptember végén az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott szakmai tanácskozáson. Hanganu elmondta: a kormány célja, hogy 2030-ig ezt a mennyiséget a felére csökkentse.
„Szakemberek szerint a világ termőföldjeinek egyharmadán olyan élelmiszer-alapanyagot termelünk, amelyet soha senki nem fogyaszt el. Az élelmiszer-pazarlás pedig nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is” – mondta el Mara Gyöngyvér. A biológus a korábbi években az egyetem Sapiophile elnevezésű videósorozatában több ízben is felhívta figyelmet a környezetvédelemre, a pazarlás veszélyeire, a hulladékmentes életmódra, és tippeket adott, miként lehet környezetkímélő módon viszonyulni a fogyasztáshoz.
– hívta fel a figyelmet Mara Gyöngyvér. Mint kifejtette, azzal, hogy többet vásárolunk, a piacnak azt üzenjük, hogy nagyobb mennyiségre van szükség, és ha megvásároljuk, ha nem, a már áruházba jutott, rövidebb szavatosságú élelmiszerek akár az áruházak polcain is veszendőbe mehetnek.
„Minden terméknek van egy életciklusa. Előállításakor, kereskedelembe kerülésekor, használatakor és fölöslegessé válásakor is hatással van a környezetre, azaz mondhatjuk, hogy van „ökológiai lábnyoma”. Ez természetesen elmondható az élelmiszeripari termékekről is” – hívta fel a figyelmet a biológus. Mint kifejtette, az élelmiszer-alapanyagok megtermelése – legyen az növényi (például rizs) vagy állati (például marhahús) eredetű – nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátással jár, és hozzájárul a globális felmelegedéshez.
„Ha a távoli országokból érkezett élelmiszeripari termékeket részesítjük előnyben a hazaiakkal szemben, olyan terméket választunk, aminek nagyobb a környezetre gyakorolt hatása, hiszen szállítása során szennyező anyagok kerültek a légkörbe.
– hívta fel a figyelmet Mara Gyöngyvér.
A biológus arról is beszélt, hogy mi történik a kukába került élelmiszer-hulladékkal. „Leggyakrabban a kommunális hulladékban végzi, ahol az anaerob bomlás (a levegő kizárásával végbemenő kémiai átalakulás, a szerves anyagok levegő távollétében, mikroorganizmusok hatására leépülnek – szerk. megj.) vagy akár az égetés során is újabb üvegházhatású gázok keletkeznek. Tehát az élelmiszerek megsemmisítése is környezetterhelő” – magyarázta Mara Gyöngyvér.
Mint kifejtette, az úgynevezett hulladékgazdálkodási piramis legtetején a megelőzés áll, hiszen az a hulladék a legjobb, amelyik nem is keletkezik. „Ezt az alapelvet kell figyelembe venni a vásárlásaink során, bármilyen termékről is legyen szó. Leggyakrabban az impulzív vásárlások eredményeképpen kerülnek a háztartásba haszontalan dolgok, ezt kell elkerülni.
– tanácsolta az egyetemi docens.
Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró: észszerűen kellene megszervezni a háztartást
Fotó: Facebook
Nap mint nap az tapasztalható, hogy a környezetünkben óriási mértékű a pazarlás: elég, ha csak a szemeteskukák tartalmára, a kukázók által kikotort élelmiszerek mennyiségére gondolunk – mondta el megkeresésünkre Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztronómiai újságíró, lapunk volt munkatársa.
Jó lenne, ha igyekeznénk minimálisra csökkenteni a kidobott élelem mennyiségét. Én személy szerint ezt teszem, mégis előfordul, hogy a kamra takarításakor lejárt szavatosságú vagy kétes élvezeti értékű termékeket dobok ki: darált dió, darált mák, csicseriborsó” – mutatott rá Jánossy Alíz, hozzátéve: a tanulság, hogy nem szabadna felhalmozni az eledelt, csak annyit kellene tárolni, vásárolni, amennyire valóban szüksége van a családnak. Mint mondta,
„Azt is jó szem előtt tartani, hogy lehetőleg olyasmit főzzünk, amit a család minden tagja szívesen fogyaszt, mert így kevesebb étel megy kárba. Csak annyit kell főzni, amennyi egy-két nap alatt elfogy – ez is fontos szempont. Levesfélét lehet két napra előre főzni, pörköltfélét is, de például rántott húst nem érdemes, mert nem is finom már másnap, és megeshet, hogy kidobjuk” – tanácsolta a gasztronómiai újságíró.
Jánossy Alíz arra is kitért, nem ajánlott nagy mennyiségű élelmiszert vásárolni – mint ahogyan sokan tették a karanténidőszakban –, hiszen megeshet, hogy ezeket majd nem használjuk fel, és ki kell dobnunk, a felhalmozás semmiképp sem költséghatékony. „Nyilván az jó, ha van pluszban valamennyi cukor, liszt, gríz a kamrában, de nem kell túlzásokba esni. Húsféléből is érdemes csak annyit venni, amennyit egyszerre felhasználunk, hiszen friss húst bármikor lehet kapni” – mondta a gasztronómiai újságíró.
„Az én nagymamám például nagyobb adag zöldbabfőzeléket készített nyáron, másnap zöldbablevest ettünk a maradékból: forró vízzel meglobbantotta, kicsit ízesítette, és kész volt a leves. Vagy ha nagyobb adag szárnyashúsleves készült, másnap a gyergyói örmények sajátos ízesítőjével, a churuttal, valamint tejföllel és széles metélttel másfajta levest készített a maradékból” – fejtette ki Jánossy Alíz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!