
Fotó: Pixabay.com
Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga. A Wines of Romania platform szerint ezzel az ország tulajdonképpen megszilárdította pozícióját az európai bortermelők rangsorában, ahol jelenleg a hatodik helyen áll mennyiség szempontjából.
2023. november 17., 17:572023. november 17., 17:57
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb tanulmánya szerint 2023 nehéz év volt a borászat számára, a termelés az utóbbi 60 évben nem látott mélységbe zuhant vissza a kedvezőtlen időjárás miatt.
A tanulmány szerint az országot nem sújtotta olyan mértékben a szárazság, mint például az európai listavezetőkét, Franciaországot, Spanyolországot vagy Olaszországot. Globálisan az Egyesült Államok (25,5 millió hektoliter, 12 százalékkal több, mint 2022-ben), Portugália (7,4 millió hl, +8 százalék) és Németország (9 millió hl, +1 százalék) is növekedést mutattak a bor mennyiségében – szintén azért, mert a szőlőtermést kevésbé érintette a szárazság.
Fotó: Pál Árpád
A tanulmány szerint az éghajlati feltételek, a szárazság és a szőlőbetegségek miatt a déli félteke borászata súlyosan megsínylette a 2023-as évet, de Európában is észleltek néhány jelentős borvolumen-csökkenést. Különösen érintette Görögországot (-50%), Horvátországot (-46%), Grúziát (-28%), Spanyolországot (-19%), Olaszországot (-13%) és a Moldovai Köztársaságot (-10%).
A déli féltekén, ahol a szüret tavasszal zajlott, jelentős veszteségeket regisztráltak valamennyi bortermelő országban, kivéve Új-Zélandot, amely 14 százalékkal többet termelt: Uruguay és Argentína 29 százalékkal, Ausztrália 22 százalékkal, Chile 18 százalékkal, Dél-Afrika pedig 10 százalékkal kevesebbet. Ausztrália a szülőtermés egyötödét veszítette el az esős időjárás és a La Niña által okozott áradások miatt, Chile ültetvényei a tűzvész és szárazság miatt szenvedtek, míg Argentínában a jégeső és fagy károsította a szőlőt.
Fotó: Makkay József
A new.ro cikke a növekedés kapcsán megszólaltatta Marinela Ardeleant, a WinesOfRomania.com alapítóját, a RO-WINE borkiállítás egyik szervezőjét, aki szerint a következő évek fő kihívása az lesz, hogy megnyissák a külföldi piacokat.
– idézi a portál a szakértőt.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!