Negatívan véleményezte szerdán a bukaresti képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottsága a 102 illeték és díj eltörlésére vonatkozó törvény újratárgyalására vonatkozó államfői kérést. Később a plénum is elutasította Klaus Johannis kérését.
2016. december 28., 11:472016. december 28., 11:47
2016. december 28., 14:302016. december 28., 14:30
Mint ismeretes, az előző törvényhozási ciklusban megszavazott jogszabály többek között eltörölné a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat, a cégbejegyzési illetéket, az ideiglenes útlevelekre fizetendő konzuli illetéket. A törvény a közszolgálati rádió és televízió finanszírozásában jelentős szerepet játszó előfizetési díjak eltörlésére is kiterjed.
A törvény ellen Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogást emelt, szerinte ugyanis elfogadásának módja – a választási kampánnyal összefüggő sietség – számos pontján sérti az alaptörvényt. A taláros testület december 16-án viszont megalapozatlannak minősítette és elutasította az óvást. Ezt követően Johannis megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a 102 féle díjról és illetékről szóló törvényt, mert úgy véli, alaposabban végig kell gondolni, hogy eltörlik-e a rádió- és tévéilletéket.
Kedden a szenátus plénuma elutasította az államfő újratárgyalásra vonatkozó javaslatát. A szociáldemokrata (PSD) és liberális-demokrata (ALDE) honatyákhoz hasonlóan az RMDSZ is a módosítás ellen szavazott, holott hetekkel ezelőtt Kelemen Hunor szövetségi elnök ellenezte a rádió- és tévéilleték eltörlését. Az alsóház költségvetési-pénzügyi szakbizottságának szerdai ülésén Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő ugyan kezdeményezte, hogy a törvényszövegből iktassák ki a közmédia működését biztosító illeték kivezetésére vonatkozó passzust, a testület azonban tizenhárom ellen- és tíz támogató szavazattal elvetette a javaslatot.
A bizottság elnöki tisztségét betöltő Viorel Ştefan szociáldemokrata képviselő javaslatára az újratárgyalásra vonatkozó államfői kérés elutasítását azzal a módosítással fogadták el, hogy a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni hónap első napján lép érvénybe. Ştefan kifejtette, a jogszabály január elsején már életbe léphet, és mivel tartalmazza a rádió- és tévéilleték eltörlését is, e két állami intézmény költségvetésének már tükröznie kell a törvény gyakorlati vonatkozásait. Szerinte ezért volt szükség a költségvetési bizottság sürgősségi eljárásban történt összehívására.
A jogszabályról ugyancsak szerdán tartották a végszavazást a képviselőház plénumában, ahol 174 igen és 85 ellenzavazat, illetve egy tartózkodás mellett változatlan formában ment át. Ennek megfelelően a 102 illeték és díj eltörlését előíró törvény már januárban hatályba lép, az államfő ugyanis másodszor már nem küldheti vissza a parlamentnek, hanem köteles kihirdetni a jogszabályt. Különben a képviselőház plénumában Kelemen Hunor javaslatot tett arra, hogy küldjék vissza a törvényt a szakbizottságoknak, ahol iktassák ki a szövegből a tévé- és rádióilletéket. A honatyák azonban elvetették az RMDSZ elnökének kezdeményezését.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
szóljon hozzá!