
Fotó: Ccr.ro
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést, amely a jelenlegi állás szerint 2025 márciusáig hatályban marad. Ráadásul az állam lassan rendezi a tartozásait, a késedelmek már több mint egy évet is meghaladnak, ami jelentős pénzforgalmi problémákat okoz az energiavállalatoknak.
2023. július 12., 21:292023. július 12., 21:29
A taláros testület jogorvoslatára váró panaszokra a román gazdasági sajtó irányította rá szerdán a figyelmet. A Wall-street.ro gazdasági portál azt írja, jelenleg nem kevesebb mint 29 ügy van az alkotmánybíróság előtt a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig rendelkezett az ársapkáról, és a jelenleg hatályban levő utóbbi is a talárosok elé került. Míg a régi rendeletet az Enel Energie, az Enel Energie Muntenia és a Gaz Vest Arad támadta meg, addig a még hatályban lévő új rendeletet az E.on Energie.
A Profit.ro pénzügyi portál értesülései szerint az E.on Energie egy, a végrehajtó hatalom ellen tavaly novemberben indított közigazgatási perben érte el, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. A szolgáltató a két rendelet több rendelkezését is támadja, és
Fotó: Facebook/e.on
Márpedig nem kis veszteségről beszélhetünk az E.on Energie esetében: a pénzügyminisztériumhoz eljuttatott számadatok szerint a vállalat 2022-ben közel 359 millió lejes veszteséggel zárt a több mint 14 milliárd lejes összbevétel mellett. A Profit.ro által idézett forrás azonban nem részletezi az E.on Energie által kért kompenzáció pontos összegét.
A szolgáltatóban amúgy közvetve, az E.on Románia Kft.-n keresztül 68,18 százalékos részesedése van a német E.on csoportnak, a fennmaradó 31,82 százalékos tőkét az energiaügyi minisztérium birtokolja.
hanem az energia- és gázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghatározásának módjára. A „súlyozott átlagár”, amely alapján kiszámítják azt az összeget, amelyet az állam a szolgáltatóknak ad, sérti meglátásuk szerint a visszamenőleges hatály elvét.
Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató egy bizonyos áron vásárol energiát vagy gázt a termelőktől, majd a felső határ miatt általában alacsonyabb áron adja el a fogyasztóknak. Az állam vállalta, hogy fedezi ezt a különbséget, de az általa alkalmazott számítási mechanizmus a szolgáltató álláspontja szerint alkotmányellenes lehet, ami miatt kártérítést várnak.
Fotó: Székelyhon
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) adatai szerint 2022 májusa volt az utolsó hónap, amelyre teljes mértékben megkapták az államtól az árkülönbözetet.
Az elszámolások megkésése pedig komoly pénzforgalmi problémákat okoz a szolgáltatóknak. Nekik ugyanis előre meghatározott határidőre kell fizetniük a termelőknek, a szállítóknak, az elosztóknak stb., miközben a kiszámlázott árból engedményt kell adniuk. A szolgáltatók így már többször is arra figyelmeztettek, hogy ha az állam nem fedezi a kieső összegeket, több vállalat is csődbe mehet.
egyrészt az extraprofitadó révén, másrészt a nagy szolgáltatóknál lévő állami részesedésnek köszönhetően. Az AFEER számításai szerint ez az összeg 2022-re több mint 46 milliárd lejre rúg, ami pedig több mint háromszorosa annak az összegnek, amit arra az évre a szolgáltatóknak fizetnie kell az ársapka miatt.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb mérlege szerint amúgy 2023 áprilisának végéig az intézmény csaknem 17 milliárd lej értékben ellenőrzött és küldött el elszámolásra a szolgáltatóktól beérkezett kéréseket.

Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett tavaszi gazdasági csomagjában.

Megállapodás született a villanyáram áráról a román kormánykoalíció szerdai ülésén – állítják egybehangzóan bukaresti sajtóorgánumok.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
szóljon hozzá!