
Fotó: Ccr.ro
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést, amely a jelenlegi állás szerint 2025 márciusáig hatályban marad. Ráadásul az állam lassan rendezi a tartozásait, a késedelmek már több mint egy évet is meghaladnak, ami jelentős pénzforgalmi problémákat okoz az energiavállalatoknak.
2023. július 12., 21:292023. július 12., 21:29
A taláros testület jogorvoslatára váró panaszokra a román gazdasági sajtó irányította rá szerdán a figyelmet. A Wall-street.ro gazdasági portál azt írja, jelenleg nem kevesebb mint 29 ügy van az alkotmánybíróság előtt a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig rendelkezett az ársapkáról, és a jelenleg hatályban levő utóbbi is a talárosok elé került. Míg a régi rendeletet az Enel Energie, az Enel Energie Muntenia és a Gaz Vest Arad támadta meg, addig a még hatályban lévő új rendeletet az E.on Energie.
A Profit.ro pénzügyi portál értesülései szerint az E.on Energie egy, a végrehajtó hatalom ellen tavaly novemberben indított közigazgatási perben érte el, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. A szolgáltató a két rendelet több rendelkezését is támadja, és
Fotó: Facebook/e.on
Márpedig nem kis veszteségről beszélhetünk az E.on Energie esetében: a pénzügyminisztériumhoz eljuttatott számadatok szerint a vállalat 2022-ben közel 359 millió lejes veszteséggel zárt a több mint 14 milliárd lejes összbevétel mellett. A Profit.ro által idézett forrás azonban nem részletezi az E.on Energie által kért kompenzáció pontos összegét.
A szolgáltatóban amúgy közvetve, az E.on Románia Kft.-n keresztül 68,18 százalékos részesedése van a német E.on csoportnak, a fennmaradó 31,82 százalékos tőkét az energiaügyi minisztérium birtokolja.
hanem az energia- és gázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghatározásának módjára. A „súlyozott átlagár”, amely alapján kiszámítják azt az összeget, amelyet az állam a szolgáltatóknak ad, sérti meglátásuk szerint a visszamenőleges hatály elvét.
Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató egy bizonyos áron vásárol energiát vagy gázt a termelőktől, majd a felső határ miatt általában alacsonyabb áron adja el a fogyasztóknak. Az állam vállalta, hogy fedezi ezt a különbséget, de az általa alkalmazott számítási mechanizmus a szolgáltató álláspontja szerint alkotmányellenes lehet, ami miatt kártérítést várnak.
Fotó: Székelyhon
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) adatai szerint 2022 májusa volt az utolsó hónap, amelyre teljes mértékben megkapták az államtól az árkülönbözetet.
Az elszámolások megkésése pedig komoly pénzforgalmi problémákat okoz a szolgáltatóknak. Nekik ugyanis előre meghatározott határidőre kell fizetniük a termelőknek, a szállítóknak, az elosztóknak stb., miközben a kiszámlázott árból engedményt kell adniuk. A szolgáltatók így már többször is arra figyelmeztettek, hogy ha az állam nem fedezi a kieső összegeket, több vállalat is csődbe mehet.
egyrészt az extraprofitadó révén, másrészt a nagy szolgáltatóknál lévő állami részesedésnek köszönhetően. Az AFEER számításai szerint ez az összeg 2022-re több mint 46 milliárd lejre rúg, ami pedig több mint háromszorosa annak az összegnek, amit arra az évre a szolgáltatóknak fizetnie kell az ársapka miatt.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb mérlege szerint amúgy 2023 áprilisának végéig az intézmény csaknem 17 milliárd lej értékben ellenőrzött és küldött el elszámolásra a szolgáltatóktól beérkezett kéréseket.

Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett tavaszi gazdasági csomagjában.

Megállapodás született a villanyáram áráról a román kormánykoalíció szerdai ülésén – állítják egybehangzóan bukaresti sajtóorgánumok.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!