Fotó: Ccr.ro
Az alkotmánybíróság asztalára került az energiaár-plafon, egészen pontosan a szolgáltatók által a számlák kiállításakor alkalmazott legmagasabb árakat rögzítő jogszabály, miután több szolgáltató is vitatja az intézkedést, amely a jelenlegi állás szerint 2025 márciusáig hatályban marad. Ráadásul az állam lassan rendezi a tartozásait, a késedelmek már több mint egy évet is meghaladnak, ami jelentős pénzforgalmi problémákat okoz az energiavállalatoknak.
2023. július 12., 21:292023. július 12., 21:29
A taláros testület jogorvoslatára váró panaszokra a román gazdasági sajtó irányította rá szerdán a figyelmet. A Wall-street.ro gazdasági portál azt írja, jelenleg nem kevesebb mint 29 ügy van az alkotmánybíróság előtt a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig rendelkezett az ársapkáról, és a jelenleg hatályban levő utóbbi is a talárosok elé került. Míg a régi rendeletet az Enel Energie, az Enel Energie Muntenia és a Gaz Vest Arad támadta meg, addig a még hatályban lévő új rendeletet az E.on Energie.
A Profit.ro pénzügyi portál értesülései szerint az E.on Energie egy, a végrehajtó hatalom ellen tavaly novemberben indított közigazgatási perben érte el, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. A szolgáltató a két rendelet több rendelkezését is támadja, és
Fotó: Facebook/e.on
Márpedig nem kis veszteségről beszélhetünk az E.on Energie esetében: a pénzügyminisztériumhoz eljuttatott számadatok szerint a vállalat 2022-ben közel 359 millió lejes veszteséggel zárt a több mint 14 milliárd lejes összbevétel mellett. A Profit.ro által idézett forrás azonban nem részletezi az E.on Energie által kért kompenzáció pontos összegét.
A szolgáltatóban amúgy közvetve, az E.on Románia Kft.-n keresztül 68,18 százalékos részesedése van a német E.on csoportnak, a fennmaradó 31,82 százalékos tőkét az energiaügyi minisztérium birtokolja.
hanem az energia- és gázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció meghatározásának módjára. A „súlyozott átlagár”, amely alapján kiszámítják azt az összeget, amelyet az állam a szolgáltatóknak ad, sérti meglátásuk szerint a visszamenőleges hatály elvét.
Egyszerűen fogalmazva, a szolgáltató egy bizonyos áron vásárol energiát vagy gázt a termelőktől, majd a felső határ miatt általában alacsonyabb áron adja el a fogyasztóknak. Az állam vállalta, hogy fedezi ezt a különbséget, de az általa alkalmazott számítási mechanizmus a szolgáltató álláspontja szerint alkotmányellenes lehet, ami miatt kártérítést várnak.
Fotó: Székelyhon
A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) adatai szerint 2022 májusa volt az utolsó hónap, amelyre teljes mértékben megkapták az államtól az árkülönbözetet.
Az elszámolások megkésése pedig komoly pénzforgalmi problémákat okoz a szolgáltatóknak. Nekik ugyanis előre meghatározott határidőre kell fizetniük a termelőknek, a szállítóknak, az elosztóknak stb., miközben a kiszámlázott árból engedményt kell adniuk. A szolgáltatók így már többször is arra figyelmeztettek, hogy ha az állam nem fedezi a kieső összegeket, több vállalat is csődbe mehet.
egyrészt az extraprofitadó révén, másrészt a nagy szolgáltatóknál lévő állami részesedésnek köszönhetően. Az AFEER számításai szerint ez az összeg 2022-re több mint 46 milliárd lejre rúg, ami pedig több mint háromszorosa annak az összegnek, amit arra az évre a szolgáltatóknak fizetnie kell az ársapka miatt.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb mérlege szerint amúgy 2023 áprilisának végéig az intézmény csaknem 17 milliárd lej értékben ellenőrzött és küldött el elszámolásra a szolgáltatóktól beérkezett kéréseket.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett tavaszi gazdasági csomagjában.
Megállapodás született a villanyáram áráról a román kormánykoalíció szerdai ülésén – állítják egybehangzóan bukaresti sajtóorgánumok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!