
Viktor győzött, nem Victor címmel értekezett a Jurnalul Naţionalban Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő arról, milyen eredménnyel járt a nemzetközi hitelezőkkel kapcsolatban tanúsított román engedékenység és magyar engedetlenség.
2013. június 19., 20:212013. június 19., 20:21
A kormányzó Szociálliberális Unióhoz (USL) közel álló bukaresti lap vendégszerzője úgy látja, Románia hűségesen követte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) előírásait, és kizárólag a lakossággal fizette meg a költségvetési egyensúly helyreállításának terheit a bankok helyett, amelyek a válságot okozták.
„A bankok megmenekültek, de az állam a csőd szélén áll: az IMF-től és EB-től felvett pénz a bankokhoz jutott, de a kölcsönt és a kamatterheket az adófizetőkön hajtják be, azokat még a gyerekeik is nyögni fogják\" – idézte az MTI a cikkírót, mit jelentett az IMF–EB-segítség, amelynek feltételeként a „bukaresti Victornak\" (Victor Ponta kormányfőnek – szerk. megj.) túl kellett adnia az ország utolsó stratégiai létesítményein, és indokolatlan mértékben meg kellett emelnie az energiaárakat. „A budapesti Viktor nem engedett meg ilyesmit, és elhárította az IMF »segítségét«, így a feltételeit sem kellett betartania\" – írja Şerbănescu, Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Kifejtette, a számla egy részét a lakosság fizette, de fizettek azok is, akik okozták a bajt: a külföldi kézben és monopolhelyzetben lévő bankoknak, üzletláncoknak, távközlési és energiaszolgáltatóknak különadót kellett fizetniük a válság idején. Az elemző – aki korábban már a nemzetközi pénzintézetek gyarmatának nevezte Romániát – rámutat: a magyar miniszterelnök is lenyomta a hiányt a GDP három százaléka alá, arra kényszerítve az Európai Bizottságot, hogy „nehéz szívvel\", de Magyarországgal szemben is megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást. „Az önfejű Magyarországnak sem kellett sokkal drágábban finanszíroznia magát a pénzpiacokról, mint a szófogadó Romániának, nem tették ki az Európai Unióból, és most felkészültebben várja a közelgő viharos időket\" – véli a bukaresti szakértő. „A budapesti Viktor győzött, nem a bukaresti Victor! A cipőfényezők sosem győznek, még akkor sem, ha ragyogóra fényezik gazdáik cipőjét\" – zárja cikkét Ilie Şerbănescu.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!