
Viktor győzött, nem Victor címmel értekezett a Jurnalul Naţionalban Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő arról, milyen eredménnyel járt a nemzetközi hitelezőkkel kapcsolatban tanúsított román engedékenység és magyar engedetlenség.
2013. június 19., 20:212013. június 19., 20:21
A kormányzó Szociálliberális Unióhoz (USL) közel álló bukaresti lap vendégszerzője úgy látja, Románia hűségesen követte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) előírásait, és kizárólag a lakossággal fizette meg a költségvetési egyensúly helyreállításának terheit a bankok helyett, amelyek a válságot okozták.
„A bankok megmenekültek, de az állam a csőd szélén áll: az IMF-től és EB-től felvett pénz a bankokhoz jutott, de a kölcsönt és a kamatterheket az adófizetőkön hajtják be, azokat még a gyerekeik is nyögni fogják\" – idézte az MTI a cikkírót, mit jelentett az IMF–EB-segítség, amelynek feltételeként a „bukaresti Victornak\" (Victor Ponta kormányfőnek – szerk. megj.) túl kellett adnia az ország utolsó stratégiai létesítményein, és indokolatlan mértékben meg kellett emelnie az energiaárakat. „A budapesti Viktor nem engedett meg ilyesmit, és elhárította az IMF »segítségét«, így a feltételeit sem kellett betartania\" – írja Şerbănescu, Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Kifejtette, a számla egy részét a lakosság fizette, de fizettek azok is, akik okozták a bajt: a külföldi kézben és monopolhelyzetben lévő bankoknak, üzletláncoknak, távközlési és energiaszolgáltatóknak különadót kellett fizetniük a válság idején. Az elemző – aki korábban már a nemzetközi pénzintézetek gyarmatának nevezte Romániát – rámutat: a magyar miniszterelnök is lenyomta a hiányt a GDP három százaléka alá, arra kényszerítve az Európai Bizottságot, hogy „nehéz szívvel\", de Magyarországgal szemben is megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást. „Az önfejű Magyarországnak sem kellett sokkal drágábban finanszíroznia magát a pénzpiacokról, mint a szófogadó Romániának, nem tették ki az Európai Unióból, és most felkészültebben várja a közelgő viharos időket\" – véli a bukaresti szakértő. „A budapesti Viktor győzött, nem a bukaresti Victor! A cipőfényezők sosem győznek, még akkor sem, ha ragyogóra fényezik gazdáik cipőjét\" – zárja cikkét Ilie Şerbănescu.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!