Viktor győzött, nem Victor címmel értekezett a Jurnalul Naţionalban Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő arról, milyen eredménnyel járt a nemzetközi hitelezőkkel kapcsolatban tanúsított román engedékenység és magyar engedetlenség.
2013. június 19., 20:212013. június 19., 20:21
A kormányzó Szociálliberális Unióhoz (USL) közel álló bukaresti lap vendégszerzője úgy látja, Románia hűségesen követte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) előírásait, és kizárólag a lakossággal fizette meg a költségvetési egyensúly helyreállításának terheit a bankok helyett, amelyek a válságot okozták.
„A bankok megmenekültek, de az állam a csőd szélén áll: az IMF-től és EB-től felvett pénz a bankokhoz jutott, de a kölcsönt és a kamatterheket az adófizetőkön hajtják be, azokat még a gyerekeik is nyögni fogják\" – idézte az MTI a cikkírót, mit jelentett az IMF–EB-segítség, amelynek feltételeként a „bukaresti Victornak\" (Victor Ponta kormányfőnek – szerk. megj.) túl kellett adnia az ország utolsó stratégiai létesítményein, és indokolatlan mértékben meg kellett emelnie az energiaárakat. „A budapesti Viktor nem engedett meg ilyesmit, és elhárította az IMF »segítségét«, így a feltételeit sem kellett betartania\" – írja Şerbănescu, Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Kifejtette, a számla egy részét a lakosság fizette, de fizettek azok is, akik okozták a bajt: a külföldi kézben és monopolhelyzetben lévő bankoknak, üzletláncoknak, távközlési és energiaszolgáltatóknak különadót kellett fizetniük a válság idején. Az elemző – aki korábban már a nemzetközi pénzintézetek gyarmatának nevezte Romániát – rámutat: a magyar miniszterelnök is lenyomta a hiányt a GDP három százaléka alá, arra kényszerítve az Európai Bizottságot, hogy „nehéz szívvel\", de Magyarországgal szemben is megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást. „Az önfejű Magyarországnak sem kellett sokkal drágábban finanszíroznia magát a pénzpiacokról, mint a szófogadó Romániának, nem tették ki az Európai Unióból, és most felkészültebben várja a közelgő viharos időket\" – véli a bukaresti szakértő. „A budapesti Viktor győzött, nem a bukaresti Victor! A cipőfényezők sosem győznek, még akkor sem, ha ragyogóra fényezik gazdáik cipőjét\" – zárja cikkét Ilie Şerbănescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!