Az Európai Unió Tanácsa 3,11 milliárd eurót utalt vissza Romániának: az összeg az EU által a tavalyi évre biztosított keret fel nem használt része, amelyet a bukaresti kormánynak 2017-ig kell elköltenie.
Románia tavaly 3,98 milliárd eurót kapott uniós projektek társfinanszírozásaként, ebből azonban 3,11 milliárd eurót nem sikerült felhasználnia, a tanács pedig most beleegyezett az összeg átütemezésébe. Összehasonlításképpen: Lengyelország az uniós projektek megvalósítására 11,22 milliárd eurót kapott, ebből pedig mindössze 95 millió maradt meg.
Olaszország a számára kiutalt 6,2 milliárd euróból 4,1 milliárdot nem használt fel, Spanyolországban 5,6 milliárd euróból 3,4 milliárd maradt meg, míg Csehország a 2014-ben rendelkezésére bocsátott 3,24 milliárd euróból mindössze 2 millió eurót költött el – mindegyik érintett tagállam esetében a következő évekre ütemezték át a pénzeket.
Európai uniós szinten a tagállamok összesen 61,75 milliárd eurót igényeltek támogatásként, ebből pedig 40,65 milliárd eurót használtak fel. A 21,1 milliárd euróból 16,5 milliárdot a 2015-ös, 4,5 milliárd eurót a 2016-os, 100 millió eurót pedig a 2017-es uniós költségvetésbe foglalnak bele.
Az Európai Unió Tanácsa közleményben jelezte, hogy „a tagországok egyes vállalásai azért nem valósultak meg 2014-ben, mert az EU által finanszírozott 650 programból 300-at késve fogadtak el. Az érintett programokat a strukturális, kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati alapokból támogatják”.
Románia egyébként a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakra összesen 43 milliárd eurót kap különböző projektek társfinanszírozásaként, ehhez képest 2007 és 2013 között 33,5 milliárd eurót bocsátottak az ország rendelkezésére.
Eugen Teodorovici, aki korábban európai ügyekért felelős miniszter volt, jelenleg pedig a pénzügyi tárca vezetője, márciusban beszélt arról, hogy a 2007–2013-ra kiutalt alapok lehívási rátája az idei első negyedévben 52 százalékos volt, év végére pedig az arány eléri a 80 százalékot.
Teodorovici ugyanakkor kedden jelentette be, hogy az államkasszából finanszírozzák az európai uniós alapokból megvalósítható projekteket, a támogatást pedig utólag kapják meg az Uniótól. „Enélkül a tervezett projektek nem valósulnának meg időben. Az állami költségvetésből rövid idő alatt finanszírozhatjuk ezeket a pályázatokat, az EU pedig később kifizeti az elszámolt összegeket” – nyilatkozta a pénzügyminiszter egy szakmai konferencián.
Teodorovici azt is elmondta: heti egy napot arra fog szánni, hogy „érzékeny témákról” egyeztessen Marius Nica jelenlegi európai ügyekért felelős tárcavezetővel, mivel szeretne mindent „pontra tenni”, hogy nem fordulhassanak elő a 2007–2013-as költségvetési időszakban „elkövetett hibák”.
Kistelepülések pályázási lehetőségei
Külön is pályázhatnak a kistelepülések csatornázási és vízvezetékhálózat-kiépítési munkálatokhoz szükséges pénzekre a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban: a falvak és községek egyenként 1–2,5 millió euró közötti összeget hívhatnak le – derült ki a héten Sepsiszentgyörgyön tartott tájékoztató szemináriumon. Az új uniós ciklusban ugyanakkor úthálózat-fejlesztésre, valamint vidéki kultúrotthonok felújítására is lehet támogatást igényelni.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke elmondta: az elmúlt évek legnagyobb háromszéki beruházásait EU-s alapokból valósították meg – ez szerinte azért különösen fontos, mert így a projekteket nem befolyásolja a pillanatnyi politikai hangulat. A megyei tanácselnök kifejtette: a hivatal a tavaly kezdődött új költségvetési időszakra is fontos terveket készített elő.
„A tanács már több olyan határozatot is jóváhagyott, amely Málnásfürdőtől Erdővidéken át egészen Brassó megyéig terjedő útfelújításra teremt lehetőséget. Az Unió szorgalmazza a megyék közti együttműködést, ezt pedig ki is fogjuk használni” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Hozzátette: a Székely Nemzeti Múzeum is pályázatot nyújtott be az udvaron építendő amfiteátrum finanszírozására, emellett a málnásfürdői szállodát és az oltszemi kastélyt is uniós pénzekből valósítanák meg.
A megyei tanács sajtóirodájától ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a már aláírt kivitelezési szerződések értelmében október végéig több mint 100 kilométer utat korszerűsítenek – ezek egy részén felújítási munkálatokat végeznek, máshol teljesen új aszfaltréteget öntenek. Simion Creţu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója arra is rámutatott: Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy is aktív volt a lezárult, 2007–2013-as költségvetési idényben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!