EU-s pénzek: hárommilliárd eurót nem tudott tavaly elkölteni Románia

Románia tavaly 3,98 milliárd eurót kapott uniós projektek társfinanszírozásaként, ebből azonban 3,11 milliárd eurót nem sikerült felhasználnia, a tanács pedig most beleegyezett az összeg átütemezésébe. Összehasonlításképpen: Lengyelország az uniós projektek megvalósítására 11,22 milliárd eurót kapott, ebből pedig mindössze 95 millió maradt meg.

Olaszország a számára kiutalt 6,2 milliárd euróból 4,1 milliárdot nem használt fel, Spanyolországban 5,6 milliárd euróból 3,4 milliárd maradt meg, míg Csehország a 2014-ben rendelkezésére bocsátott 3,24 milliárd euróból mindössze 2 millió eurót költött el – mindegyik érintett tagállam esetében a következő évekre ütemezték át a pénzeket.

Európai uniós szinten a tagállamok összesen 61,75 milliárd eurót igényeltek támogatásként, ebből pedig 40,65 milliárd eurót használtak fel. A 21,1 milliárd euróból 16,5 milliárdot a 2015-ös, 4,5 milliárd eurót a 2016-os, 100 millió eurót pedig a 2017-es uniós költségvetésbe foglalnak bele.

Az Európai Unió Tanácsa közleményben jelezte, hogy „a tagországok egyes vállalásai azért nem valósultak meg 2014-ben, mert az EU által finanszírozott 650 programból 300-at késve fogadtak el. Az érintett programokat a strukturális, kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati alapokból támogatják”.

Románia egyébként a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakra összesen 43 milliárd eurót kap különböző projektek társfinanszírozásaként, ehhez képest 2007 és 2013 között 33,5 milliárd eurót bocsátottak az ország rendelkezésére.

Eugen Teodorovici, aki korábban európai ügyekért felelős miniszter volt, jelenleg pedig a pénzügyi tárca vezetője, márciusban beszélt arról, hogy a 2007–2013-ra kiutalt alapok lehívási rátája az idei első negyedévben 52 százalékos volt, év végére pedig az arány eléri a 80 százalékot.

Teodorovici ugyanakkor kedden jelentette be, hogy az államkasszából finanszírozzák az európai uniós alapokból megvalósítható projekteket, a támogatást pedig utólag kapják meg az Uniótól. „Enélkül a tervezett projektek nem valósulnának meg időben. Az állami költségvetésből rövid idő alatt finanszírozhatjuk ezeket a pályázatokat, az EU pedig később kifizeti az elszámolt összegeket” – nyilatkozta a pénzügyminiszter egy szakmai konferencián.

Teodorovici azt is elmondta: heti egy napot arra fog szánni, hogy „érzékeny témákról” egyeztessen Marius Nica jelenlegi európai ügyekért felelős tárcavezetővel, mivel szeretne mindent „pontra tenni”, hogy nem fordulhassanak elő a 2007–2013-as költségvetési időszakban „elkövetett hibák”.

Kistelepülések pályázási lehetőségei

Külön is pályázhatnak a kistelepülések csatornázási és vízvezetékhálózat-kiépítési munkálatokhoz szükséges pénzekre a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban: a falvak és községek egyenként 1–2,5 millió euró közötti összeget hívhatnak le – derült ki a héten Sepsiszentgyörgyön tartott tájékoztató szemináriumon. Az új uniós ciklusban ugyanakkor úthálózat-fejlesztésre, valamint vidéki kultúrotthonok felújítására is lehet támogatást igényelni.

Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke elmondta: az elmúlt évek legnagyobb háromszéki beruházásait EU-s alapokból valósították meg – ez szerinte azért különösen fontos, mert így a projekteket nem befolyásolja a pillanatnyi politikai hangulat. A megyei tanácselnök kifejtette: a hivatal a tavaly kezdődött új költségvetési időszakra is fontos terveket készített elő.

„A tanács már több olyan határozatot is jóváhagyott, amely Málnásfürdőtől Erdővidéken át egészen Brassó megyéig terjedő útfelújításra teremt lehetőséget. Az Unió szorgalmazza a megyék közti együttműködést, ezt pedig ki is fogjuk használni” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Hozzátette: a Székely Nemzeti Múzeum is pályázatot nyújtott be az udvaron építendő amfiteátrum finanszírozására, emellett a málnásfürdői szállodát és az oltszemi kastélyt is uniós pénzekből valósítanák meg.

A megyei tanács sajtóirodájától ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a már aláírt kivitelezési szerződések értelmében október végéig több mint 100 kilométer utat korszerűsítenek – ezek egy részén felújítási munkálatokat végeznek, máshol teljesen új aszfaltréteget öntenek. Simion Creţu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója arra is rámutatott: Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy is aktív volt a lezárult, 2007–2013-as költségvetési idényben.