
Az Európai Uniónak sikerült áttörést elérnie a koszovói konfliktus ügyében – közölte Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
2013. szeptember 09., 17:532013. szeptember 09., 17:53
Ashton vasárnap éjjel kiadott nyilatkozatában jelentette be, hogy Ivica Dacsics szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel tartott újabb tárgyalásain a felek „megállapodásra jutottak távközlési és energetikai ügyekben\". Részleteket azonban nem árult el.
A dokumentum szerint Dacsics és Thaci emellett „fontos döntéseket hoztak annak érdekében, hogy a november 3-án esedékes koszovói helyhatósági választások – amelyeket eddig bojkottal fenyegettek a koszovói szerbek – tiszta választások legyenek, a lehető legnagyobb részvétellel\". „A miniszterelnökök megállapodtak, hogy az EBESZ vezetésével kétoldalú választási munkacsoport ül össze a közeli napokban, hogy mielőbb átültesse a gyakorlatba a ma este hozott döntéseket\" – teszi hozzá az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A dpa német hírügynökség szerint a vasárnap nyélbe ütött kompromisszum egyik feltétele volt annak, hogy Szerbia jövő januárban megkezdhesse EU-csatlakozási tárgyalásait, aminek jóváhagyásáról decemberben dönt az Unió vezetése.
Szerbia nem ismeri el egykori tartományának öt és fél éve egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, miközben a világ mintegy száz állama már elismerte azt a nemzetközi jognak megfelelően. A Koszovó északi részén élő szerbek túlnyomó többsége eddig minden koszovói választást bojkottált. Politikai vezetőik ez alkalommal is azzal fenyegettek, hogy bojkottra szólítják majd fel a koszovói szerbeket, ha a választást Pristina törvényei alapján rendezik meg.
Ami a távközléssel kapcsolatos problémát illeti, a koszovóiak önálló telefonos előhívó számot akarnak, mivel még ma is a szerb előhívót kell használniuk, Belgrád pedig továbbra is fenn akarja tartani Észak-Koszovóban a saját mobilszolgáltatóit. Energetikai téren Koszovó önálló áramellátó rendszert szeretne, míg Belgrád továbbra is saját áramellátó társaságaival akarja ellátni a koszovói szerbeket.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!