
Az Európai Uniónak sikerült áttörést elérnie a koszovói konfliktus ügyében – közölte Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
2013. szeptember 09., 17:532013. szeptember 09., 17:53
Ashton vasárnap éjjel kiadott nyilatkozatában jelentette be, hogy Ivica Dacsics szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel tartott újabb tárgyalásain a felek „megállapodásra jutottak távközlési és energetikai ügyekben\". Részleteket azonban nem árult el.
A dokumentum szerint Dacsics és Thaci emellett „fontos döntéseket hoztak annak érdekében, hogy a november 3-án esedékes koszovói helyhatósági választások – amelyeket eddig bojkottal fenyegettek a koszovói szerbek – tiszta választások legyenek, a lehető legnagyobb részvétellel\". „A miniszterelnökök megállapodtak, hogy az EBESZ vezetésével kétoldalú választási munkacsoport ül össze a közeli napokban, hogy mielőbb átültesse a gyakorlatba a ma este hozott döntéseket\" – teszi hozzá az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A dpa német hírügynökség szerint a vasárnap nyélbe ütött kompromisszum egyik feltétele volt annak, hogy Szerbia jövő januárban megkezdhesse EU-csatlakozási tárgyalásait, aminek jóváhagyásáról decemberben dönt az Unió vezetése.
Szerbia nem ismeri el egykori tartományának öt és fél éve egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, miközben a világ mintegy száz állama már elismerte azt a nemzetközi jognak megfelelően. A Koszovó északi részén élő szerbek túlnyomó többsége eddig minden koszovói választást bojkottált. Politikai vezetőik ez alkalommal is azzal fenyegettek, hogy bojkottra szólítják majd fel a koszovói szerbeket, ha a választást Pristina törvényei alapján rendezik meg.
Ami a távközléssel kapcsolatos problémát illeti, a koszovóiak önálló telefonos előhívó számot akarnak, mivel még ma is a szerb előhívót kell használniuk, Belgrád pedig továbbra is fenn akarja tartani Észak-Koszovóban a saját mobilszolgáltatóit. Energetikai téren Koszovó önálló áramellátó rendszert szeretne, míg Belgrád továbbra is saját áramellátó társaságaival akarja ellátni a koszovói szerbeket.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!