
Drasztikus változásokat hozott a gazdasági válság az ingatlanpiacon – a lakáskeresők fele 60 ezer eurónál olcsóbb ingatlant keres, míg 2008-ban a vásárlók csaknem 70 százalékát 100 ezer eurónál is többe kerülő otthonok érdekelték – derül ki az Imobiliare.ro felméréséből.
2016. május 04., 14:282016. május 04., 14:28
2016. május 04., 14:462016. május 04., 14:46
Az elmúlt 5-6 évben viszont a százezer eurót meghaladó költségvetéssel rendelkező vásárlók aránya jelentősen csökkent, 18 százalékig. Jelenleg az ügyfelek 21 százaléka fér bele a 60-80 ezer eurós árkategóriába, és mindössze 13 százalék engedhetne meg magának 80 és százezer euró közötti házat.
A dolgok 2008-ban egészen másképp álltak: akkoriban a vásárlók zöme drága lakást keresett, hiszen akkor még a háromszobás, sőt Bukarestben akár a kétszobás lakások ára is meghaladta a 100 ezer eurós küszöböt mind a régi, mind az új építésű ingatlanok piacán. Az ügyfelek 9 százaléka rendelkezett 80 és 100 ezer euró közötti büdzsével, és 11 százalék fizetett volna legtöbb 60 ezer eurót egy lakásért.
A megváltozott keresletnek betudhatóan a lakónegyedek fejlesztői is kénytelenek voltak átformálni a kínálatot – mind a szobák számát, mind az alapterületet illetően. Míg a 2000 és 2008 között épült lakások közül 37,9 százalék háromszobás volt, 33,6 százalék kétszobás, 15,3 százalék négy- vagy többszobás, a garzonok pedig a kínálat 13,2 százalékát tették ki, 2012 és 2016 között már a kétszobás lakások építése dominált (48,3 százalék), ezt követte jelentős távolságban a háromszobás (32,5 százalék), majd a garzonok (12,2 százalék), legvégül pedig a négy- és többszobás lakások száma (7 százalék).
A szobaszám csökkenése mellett az újonnan épített lakások alapterülete is kisebb lett. Egy garzon átlagos mérete a 2000–2008 között jellemző átlag 45 négyzetméterről 36 négyzetméterre szűkült (2012–2016-ra), a kétszobások most átlagban 55 négyzetméteresek (a korábbi 74-hez képest), a háromszobás lakások 82 négyzetméter körüliek lettek (105-ről), a négy- vagy többszobás ingatlanok pedig a korábbi 125 négyzetméter helyett már csak mintegy 115 négyzetméteres alapterülettel rendelkeznek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
szóljon hozzá!