Drasztikus változásokat hozott a gazdasági válság az ingatlanpiacon – a lakáskeresők fele 60 ezer eurónál olcsóbb ingatlant keres, míg 2008-ban a vásárlók csaknem 70 százalékát 100 ezer eurónál is többe kerülő otthonok érdekelték – derül ki az Imobiliare.ro felméréséből.
2016. május 04., 14:282016. május 04., 14:28
2016. május 04., 14:462016. május 04., 14:46
Az elmúlt 5-6 évben viszont a százezer eurót meghaladó költségvetéssel rendelkező vásárlók aránya jelentősen csökkent, 18 százalékig. Jelenleg az ügyfelek 21 százaléka fér bele a 60-80 ezer eurós árkategóriába, és mindössze 13 százalék engedhetne meg magának 80 és százezer euró közötti házat.
A dolgok 2008-ban egészen másképp álltak: akkoriban a vásárlók zöme drága lakást keresett, hiszen akkor még a háromszobás, sőt Bukarestben akár a kétszobás lakások ára is meghaladta a 100 ezer eurós küszöböt mind a régi, mind az új építésű ingatlanok piacán. Az ügyfelek 9 százaléka rendelkezett 80 és 100 ezer euró közötti büdzsével, és 11 százalék fizetett volna legtöbb 60 ezer eurót egy lakásért.
A megváltozott keresletnek betudhatóan a lakónegyedek fejlesztői is kénytelenek voltak átformálni a kínálatot – mind a szobák számát, mind az alapterületet illetően. Míg a 2000 és 2008 között épült lakások közül 37,9 százalék háromszobás volt, 33,6 százalék kétszobás, 15,3 százalék négy- vagy többszobás, a garzonok pedig a kínálat 13,2 százalékát tették ki, 2012 és 2016 között már a kétszobás lakások építése dominált (48,3 százalék), ezt követte jelentős távolságban a háromszobás (32,5 százalék), majd a garzonok (12,2 százalék), legvégül pedig a négy- és többszobás lakások száma (7 százalék).
A szobaszám csökkenése mellett az újonnan épített lakások alapterülete is kisebb lett. Egy garzon átlagos mérete a 2000–2008 között jellemző átlag 45 négyzetméterről 36 négyzetméterre szűkült (2012–2016-ra), a kétszobások most átlagban 55 négyzetméteresek (a korábbi 74-hez képest), a háromszobás lakások 82 négyzetméter körüliek lettek (105-ről), a négy- vagy többszobás ingatlanok pedig a korábbi 125 négyzetméter helyett már csak mintegy 115 négyzetméteres alapterülettel rendelkeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!