2010. június 17., 10:182010. június 17., 10:18
Átalakítja a jövő turizmusát a népességnövekedés, a növekvő átlagéletkor, a háztartások megváltozott szerkezete és a migráció az Európai Utazási Bizottság és a Turisztikai Világszervezet Demographic change and tourism című tanulmánykötete szerint – közölte tegnap a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). Az előrejelzések szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb, a migráció pedig átrajzolja a társadalmak arculatát. Mindez megváltoztatja a turisták „típusait”, azt, hogy honnan érkeznek és hová utaznak, a szállástípusokat és az igénybe vett tevékenységeket egyaránt. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében készült tanulmánykötet az úti célok és a turisztikai iparág számára kíván referenciát, tájékozódási pontot nyújtani, hogy az érintettek egyre jobban megértsék a jelenleg zajló és a várható folyamatokat, képesek legyenek ezeket előre jelezni, és képesek legyenek ezekre megfelelő, versenyképes módon reagálni.
A kötet részletesen elemzi a főbb demográfiai trendeket és ezek turizmusra gyakorolt hatásait, kitérve az egyes küldőpiacok jellemzőire is. A tanulmány szerint három fő trend vázolható fel: így a népességnövekedés és az átlagéletkor növekedése, a háztartások és az együtt utazók változó összetétele, valamint az országon belüli és országok közötti migráció. E meghatározó tendenciák mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az értékekben, attitűdökben és életstílusban bekövetkező változások sem, olvasható az MT Zrt. Közleményében, amely szerint a fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. Érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is, hívják fel a figyelmet.
A tanulmány szerint nő a városokban élők száma, akik pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők, igényeik is diverzifikálódnak majd. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, és ez a tendencia folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége.
„A gazdasági okok miatt bevándorló lakosság viszonylag szegény, és az ennek megfelelő utazási lehetőségeket keresi. Lesz azonban egy nem elhanyagolható méretű, jómódú, az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, amely viszont a prémium termékeket keresi majd” – mutatnak rá. Mintegy összefoglalásképpen teszik hozzá, hogy a jövő turistáinak viselkedését befolyásoló számos tényező következtében a kereslet egyre töredezettebb, egyre változatosabb, amely egyre differenciáltabb és kifinomultabb megoldásokat kíván a turisztikai vállalkozók részéről.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.