2010. június 17., 10:182010. június 17., 10:18
Átalakítja a jövő turizmusát a népességnövekedés, a növekvő átlagéletkor, a háztartások megváltozott szerkezete és a migráció az Európai Utazási Bizottság és a Turisztikai Világszervezet Demographic change and tourism című tanulmánykötete szerint – közölte tegnap a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). Az előrejelzések szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb, a migráció pedig átrajzolja a társadalmak arculatát. Mindez megváltoztatja a turisták „típusait”, azt, hogy honnan érkeznek és hová utaznak, a szállástípusokat és az igénybe vett tevékenységeket egyaránt. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében készült tanulmánykötet az úti célok és a turisztikai iparág számára kíván referenciát, tájékozódási pontot nyújtani, hogy az érintettek egyre jobban megértsék a jelenleg zajló és a várható folyamatokat, képesek legyenek ezeket előre jelezni, és képesek legyenek ezekre megfelelő, versenyképes módon reagálni.
A kötet részletesen elemzi a főbb demográfiai trendeket és ezek turizmusra gyakorolt hatásait, kitérve az egyes küldőpiacok jellemzőire is. A tanulmány szerint három fő trend vázolható fel: így a népességnövekedés és az átlagéletkor növekedése, a háztartások és az együtt utazók változó összetétele, valamint az országon belüli és országok közötti migráció. E meghatározó tendenciák mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az értékekben, attitűdökben és életstílusban bekövetkező változások sem, olvasható az MT Zrt. Közleményében, amely szerint a fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. Érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is, hívják fel a figyelmet.
A tanulmány szerint nő a városokban élők száma, akik pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők, igényeik is diverzifikálódnak majd. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, és ez a tendencia folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége.
„A gazdasági okok miatt bevándorló lakosság viszonylag szegény, és az ennek megfelelő utazási lehetőségeket keresi. Lesz azonban egy nem elhanyagolható méretű, jómódú, az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, amely viszont a prémium termékeket keresi majd” – mutatnak rá. Mintegy összefoglalásképpen teszik hozzá, hogy a jövő turistáinak viselkedését befolyásoló számos tényező következtében a kereslet egyre töredezettebb, egyre változatosabb, amely egyre differenciáltabb és kifinomultabb megoldásokat kíván a turisztikai vállalkozók részéről.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.