2010. június 17., 10:182010. június 17., 10:18
Átalakítja a jövő turizmusát a népességnövekedés, a növekvő átlagéletkor, a háztartások megváltozott szerkezete és a migráció az Európai Utazási Bizottság és a Turisztikai Világszervezet Demographic change and tourism című tanulmánykötete szerint – közölte tegnap a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). Az előrejelzések szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb, a migráció pedig átrajzolja a társadalmak arculatát. Mindez megváltoztatja a turisták „típusait”, azt, hogy honnan érkeznek és hová utaznak, a szállástípusokat és az igénybe vett tevékenységeket egyaránt. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében készült tanulmánykötet az úti célok és a turisztikai iparág számára kíván referenciát, tájékozódási pontot nyújtani, hogy az érintettek egyre jobban megértsék a jelenleg zajló és a várható folyamatokat, képesek legyenek ezeket előre jelezni, és képesek legyenek ezekre megfelelő, versenyképes módon reagálni.
A kötet részletesen elemzi a főbb demográfiai trendeket és ezek turizmusra gyakorolt hatásait, kitérve az egyes küldőpiacok jellemzőire is. A tanulmány szerint három fő trend vázolható fel: így a népességnövekedés és az átlagéletkor növekedése, a háztartások és az együtt utazók változó összetétele, valamint az országon belüli és országok közötti migráció. E meghatározó tendenciák mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az értékekben, attitűdökben és életstílusban bekövetkező változások sem, olvasható az MT Zrt. Közleményében, amely szerint a fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. Érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is, hívják fel a figyelmet.
A tanulmány szerint nő a városokban élők száma, akik pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők, igényeik is diverzifikálódnak majd. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, és ez a tendencia folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége.
„A gazdasági okok miatt bevándorló lakosság viszonylag szegény, és az ennek megfelelő utazási lehetőségeket keresi. Lesz azonban egy nem elhanyagolható méretű, jómódú, az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, amely viszont a prémium termékeket keresi majd” – mutatnak rá. Mintegy összefoglalásképpen teszik hozzá, hogy a jövő turistáinak viselkedését befolyásoló számos tényező következtében a kereslet egyre töredezettebb, egyre változatosabb, amely egyre differenciáltabb és kifinomultabb megoldásokat kíván a turisztikai vállalkozók részéről.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.