Nem a birtoknagyság, hanem a rászorultság határozná meg, ki mennyi terület alapú támogatást kap
Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
2024. szeptember 05., 20:292024. szeptember 05., 20:29
Egy friss elképzelés szerint a közeljövőben gyökeresen átalakulnának az európai uniós forrásból származó agrártámogatások a mezőgazdaságban. A 2024 tavaszi agrártüntetések hatására az Európai Bizottság szakértői tanulmányt rendelt arról, hogy milyen módon lehetne és kellene átalakítani az uniós agrártámogatási rendszert.
Az uniós tagországokból a mezőgazdaság különböző területein dolgozó harminc szakember által összeállított szakértői javaslatcsomag a mostaninál gazdaközpontúbbá tenné az agrártámogatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy
A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy kerülni kell az agrártámogatások ,,szociális jellegét”, azaz a piacra történő termelést végző gazdaságok életképességét tartanák szem előtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben arról beszélt, hogy a megalakuló új Bizottság első száz napján mutatnák be az agrártámogatások megreformálásról szóló új elképzelést, amelynek életbeültetéséhez ,,konszenzusos” megoldásokat ajánl.
hanem a leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők részesüljenek ezekből a pénzekből. Az elképzelések szerint a nagy gazdaságok támogatásának jelentős megnyirbálásával csoportosítanának át pénzalapokat. A tanulmány az európai agrárhitelek újratárgyalását is szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő hitelcsomagokhoz jussanak támogatott kamatok mellett.
Az agrárszakértők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tárgyalja újra az uniós piacra érkező külföldi élelmiszerek és mezőgazdasági termékek importját szabályozó szerződéseket, ezzel hatékonyabb védelmet nyújtva az uniós tagországok gazdatársadalmának.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!