Nem a birtoknagyság, hanem a rászorultság határozná meg, ki mennyi terület alapú támogatást kap
Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
2024. szeptember 05., 20:292024. szeptember 05., 20:29
Egy friss elképzelés szerint a közeljövőben gyökeresen átalakulnának az európai uniós forrásból származó agrártámogatások a mezőgazdaságban. A 2024 tavaszi agrártüntetések hatására az Európai Bizottság szakértői tanulmányt rendelt arról, hogy milyen módon lehetne és kellene átalakítani az uniós agrártámogatási rendszert.
Az uniós tagországokból a mezőgazdaság különböző területein dolgozó harminc szakember által összeállított szakértői javaslatcsomag a mostaninál gazdaközpontúbbá tenné az agrártámogatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy
A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy kerülni kell az agrártámogatások ,,szociális jellegét”, azaz a piacra történő termelést végző gazdaságok életképességét tartanák szem előtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben arról beszélt, hogy a megalakuló új Bizottság első száz napján mutatnák be az agrártámogatások megreformálásról szóló új elképzelést, amelynek életbeültetéséhez ,,konszenzusos” megoldásokat ajánl.
hanem a leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők részesüljenek ezekből a pénzekből. Az elképzelések szerint a nagy gazdaságok támogatásának jelentős megnyirbálásával csoportosítanának át pénzalapokat. A tanulmány az európai agrárhitelek újratárgyalását is szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő hitelcsomagokhoz jussanak támogatott kamatok mellett.
Az agrárszakértők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tárgyalja újra az uniós piacra érkező külföldi élelmiszerek és mezőgazdasági termékek importját szabályozó szerződéseket, ezzel hatékonyabb védelmet nyújtva az uniós tagországok gazdatársadalmának.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!