
Fotó: Agerpres
2010. augusztus 23., 10:252010. augusztus 23., 10:25
Egy terelőút csökkenti a településen áthaladó közúti forgalmat, de hozzájárul a gazdasági fejlődéshez is. Ez egy közvetett mód, amelyen keresztül hozzá lehet járulni egy régió gazdasági növekedéséhez, a kereskedelem fejlődéséhez” – nyilatkozta a kormányfő.
Emil Boc elmondta, hogy idén fogják átadni többek között Kolozsvár, Nagyszeben és Bukarest körgyűrűjét is. A bánsági település terelőútja 9,6 kilométer hosszú. A 2008-ban kezdődött beruházás értéke 24,312 millió euró volt. Ennek 75 százalékát az Európai Unió finanszírozta az ISPA-programon keresztül, a fennmaradó 25 százalékot pedig a kormány fizette. A munkálatokat egy portugál cég végezte.
Az avatóünnepségen jelen volt Radu Berceanu közlekedési miniszter is, aki kijelentette, hogy jövőre elkészül a Temesvár–Arad-autópálya, valamint egy másik bánsági település, Karánsebes terelőútja. A miniszter elmondta, hogy 2011-ben kezdődnek majd a munkálatok a 4-es Páneurópai Korridorhoz tartozó dél-erdélyi autópálya Nagylak és Arad, illetve Temesvár és Nagyszeben közötti szakaszán. A közeljövőben nyilvánosságra hozzák, hogy ki a győztese a Szászváros és Déva közötti autópálya megépítésére kiírt tendernek.
„A Nagyszeben és Piteşti közötti szakaszt, melyre nincs uniós támogatás, koncesszióba adjuk. Ebben támogat bennünket az Európai Unió csakúgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank” – nyilatkozta Radu Berceanu.
Emil Boc miniszterelnök szombaton Lugoson elmondta, hogy az állam nem tudja finanszírozni az útépítésekre szánt területek kisajátítását. „Ki kell dolgoznunk egy alapot, amely a kisajátításhoz szükséges pénzt kezeli. Nem tudjuk a végtelenségig költségvetési pénzekből finanszírozni a kisajátításokat, mert rendkívül költségesek”, nyilatkozta Boc, aki a lugosi körgyűrű példáját ismertette, ahol az állam 3,4 millió lejt fizetett ki a területek kisajátításáért. A miniszterelnök elmondta, éppen ezért azt kérte a kormány illetékeseitől, gondolkodjanak egy külön, e célra és az EU-s pályázatok társfinanszírozására létrehozott alapról. „Véleményem szerint Románia nem tudja a központi költségvetésből fedezni az autópálya-építésekhez, körgyűrűkhöz és más infrastruktúrákhoz szükséges területkisajátítások több milliárd eurós költségeit. Éppen ezért azt kértem a felelős kormánytagoktól, gondoljanak ki egy külön alapot, amely begyűjti a szükséges pénzt, melyből finanszírozhatnánk a kisajátításokat és az EU-s pályázatok önrészét”, nyilatkozta a miniszterelnök. Boc példaként említette, hogy e célra felhasználhatnák a különböző vállalatoknál található állami kisebbségi részvénycsomagok eladásából származó összegeket.
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.