Fotó: Agerpres
2010. augusztus 23., 10:252010. augusztus 23., 10:25
Egy terelőút csökkenti a településen áthaladó közúti forgalmat, de hozzájárul a gazdasági fejlődéshez is. Ez egy közvetett mód, amelyen keresztül hozzá lehet járulni egy régió gazdasági növekedéséhez, a kereskedelem fejlődéséhez” – nyilatkozta a kormányfő.
Emil Boc elmondta, hogy idén fogják átadni többek között Kolozsvár, Nagyszeben és Bukarest körgyűrűjét is. A bánsági település terelőútja 9,6 kilométer hosszú. A 2008-ban kezdődött beruházás értéke 24,312 millió euró volt. Ennek 75 százalékát az Európai Unió finanszírozta az ISPA-programon keresztül, a fennmaradó 25 százalékot pedig a kormány fizette. A munkálatokat egy portugál cég végezte.
Az avatóünnepségen jelen volt Radu Berceanu közlekedési miniszter is, aki kijelentette, hogy jövőre elkészül a Temesvár–Arad-autópálya, valamint egy másik bánsági település, Karánsebes terelőútja. A miniszter elmondta, hogy 2011-ben kezdődnek majd a munkálatok a 4-es Páneurópai Korridorhoz tartozó dél-erdélyi autópálya Nagylak és Arad, illetve Temesvár és Nagyszeben közötti szakaszán. A közeljövőben nyilvánosságra hozzák, hogy ki a győztese a Szászváros és Déva közötti autópálya megépítésére kiírt tendernek.
„A Nagyszeben és Piteşti közötti szakaszt, melyre nincs uniós támogatás, koncesszióba adjuk. Ebben támogat bennünket az Európai Unió csakúgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank” – nyilatkozta Radu Berceanu.
Emil Boc miniszterelnök szombaton Lugoson elmondta, hogy az állam nem tudja finanszírozni az útépítésekre szánt területek kisajátítását. „Ki kell dolgoznunk egy alapot, amely a kisajátításhoz szükséges pénzt kezeli. Nem tudjuk a végtelenségig költségvetési pénzekből finanszírozni a kisajátításokat, mert rendkívül költségesek”, nyilatkozta Boc, aki a lugosi körgyűrű példáját ismertette, ahol az állam 3,4 millió lejt fizetett ki a területek kisajátításáért. A miniszterelnök elmondta, éppen ezért azt kérte a kormány illetékeseitől, gondolkodjanak egy külön, e célra és az EU-s pályázatok társfinanszírozására létrehozott alapról. „Véleményem szerint Románia nem tudja a központi költségvetésből fedezni az autópálya-építésekhez, körgyűrűkhöz és más infrastruktúrákhoz szükséges területkisajátítások több milliárd eurós költségeit. Éppen ezért azt kértem a felelős kormánytagoktól, gondoljanak ki egy külön alapot, amely begyűjti a szükséges pénzt, melyből finanszírozhatnánk a kisajátításokat és az EU-s pályázatok önrészét”, nyilatkozta a miniszterelnök. Boc példaként említette, hogy e célra felhasználhatnák a különböző vállalatoknál található állami kisebbségi részvénycsomagok eladásából származó összegeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok