Fotó: Agerpres
2010. augusztus 23., 10:252010. augusztus 23., 10:25
Egy terelőút csökkenti a településen áthaladó közúti forgalmat, de hozzájárul a gazdasági fejlődéshez is. Ez egy közvetett mód, amelyen keresztül hozzá lehet járulni egy régió gazdasági növekedéséhez, a kereskedelem fejlődéséhez” – nyilatkozta a kormányfő.
Emil Boc elmondta, hogy idén fogják átadni többek között Kolozsvár, Nagyszeben és Bukarest körgyűrűjét is. A bánsági település terelőútja 9,6 kilométer hosszú. A 2008-ban kezdődött beruházás értéke 24,312 millió euró volt. Ennek 75 százalékát az Európai Unió finanszírozta az ISPA-programon keresztül, a fennmaradó 25 százalékot pedig a kormány fizette. A munkálatokat egy portugál cég végezte.
Az avatóünnepségen jelen volt Radu Berceanu közlekedési miniszter is, aki kijelentette, hogy jövőre elkészül a Temesvár–Arad-autópálya, valamint egy másik bánsági település, Karánsebes terelőútja. A miniszter elmondta, hogy 2011-ben kezdődnek majd a munkálatok a 4-es Páneurópai Korridorhoz tartozó dél-erdélyi autópálya Nagylak és Arad, illetve Temesvár és Nagyszeben közötti szakaszán. A közeljövőben nyilvánosságra hozzák, hogy ki a győztese a Szászváros és Déva közötti autópálya megépítésére kiírt tendernek.
„A Nagyszeben és Piteşti közötti szakaszt, melyre nincs uniós támogatás, koncesszióba adjuk. Ebben támogat bennünket az Európai Unió csakúgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank” – nyilatkozta Radu Berceanu.
Emil Boc miniszterelnök szombaton Lugoson elmondta, hogy az állam nem tudja finanszírozni az útépítésekre szánt területek kisajátítását. „Ki kell dolgoznunk egy alapot, amely a kisajátításhoz szükséges pénzt kezeli. Nem tudjuk a végtelenségig költségvetési pénzekből finanszírozni a kisajátításokat, mert rendkívül költségesek”, nyilatkozta Boc, aki a lugosi körgyűrű példáját ismertette, ahol az állam 3,4 millió lejt fizetett ki a területek kisajátításáért. A miniszterelnök elmondta, éppen ezért azt kérte a kormány illetékeseitől, gondolkodjanak egy külön, e célra és az EU-s pályázatok társfinanszírozására létrehozott alapról. „Véleményem szerint Románia nem tudja a központi költségvetésből fedezni az autópálya-építésekhez, körgyűrűkhöz és más infrastruktúrákhoz szükséges területkisajátítások több milliárd eurós költségeit. Éppen ezért azt kértem a felelős kormánytagoktól, gondoljanak ki egy külön alapot, amely begyűjti a szükséges pénzt, melyből finanszírozhatnánk a kisajátításokat és az EU-s pályázatok önrészét”, nyilatkozta a miniszterelnök. Boc példaként említette, hogy e célra felhasználhatnák a különböző vállalatoknál található állami kisebbségi részvénycsomagok eladásából származó összegeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok