
Fotó: Krónika
A pályaépítő Bechtellel folytatandó tárgyalások pedig arra is kitérnek majd, hogy van-e szükség újabb forráskiutalásokra ehhez. Úgy vélte ugyanis, a pálya tehermentesíthetné Kolozsvárt és Tordát, és biztonságosabbá tehetné a térségben a közlekedést. A Krónika kérdésére azonban, hogy megnyitható lesz-e a forgalom előtt az év végéig leaszfaltozandó pályaszakasz, Bogdan Sgârcitu, a pályaépítő Bechtel kommunikációs igazgatója csak annyit mondott, ezt az Autópályák és Országutak Társaságával (CNADN) kell ezt tisztázni. „Még meg sincsenek tervezve a csomópontok, amelyeken fel lehetne kanyarodni az autópályára” – magyarázta Sgârcitu. Kérdésünkre megjegyezte, az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszra eredetileg csak Gyéresen, Tordán és Gyaluban terveztek csomópontokat. „Vannak más javaslatok is, de ezek ügyében még nem született döntés” – magyarázta Sgârcitu.
A Bechtel kommunikációs igazgatója azokra a „javaslatokra” utalt, amelyek elfogadását már márciusban kész tényként említette a Krónikának Radu Călin Spânu, a Kolozs Megyei Tanács főépítésze. A Kolozsváron áthaladó forgalom elterelését azonban a tervezett csürülyei és tordatúri csomóponton keresztül sem lehet megoldani. Az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres útszakasznak ugyanis csak azon a középső szakaszán kezdték el az aszfaltozást, amelyiken kevesebb műtárgyat kellett építeni. A Torda környéki és a Gyalu környéki szakaszokon még a terepegyengetési munkálatok sem fejeződtek be.
Száguldás a pályán
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök helikopterrel érkezett a helyszínre, ahol először egy viadukt építését vette szemügyre. A miniszterelnöknek Michael Mix, a kivitelező cég amerikai vezérigazgatója és Bogdan Sgârcitu kommunikációs igazgató magyarázta el az alkalmazott műszaki megoldásokat, az ez alkalomból felállított pannók előtt. Hogy teljes legyen az építőtelepi hangulat, nemcsak a seregnyi újságíróra, hanem a miniszterelnökre is narancssárga mellényt és védősisakot adtak. Az előkelőségek autókonvoja úthengereket kerülgetve gördült végig a hat kilométeres aszfaltcsíkon a csürülyei hídig. Itt a kormányfő elégedetten állapította meg, jó ütemben halad a pályaépítés, hiszen az Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakasz átadására 2010-es határidőt állapítottak meg az építővel. Hozzátette, elsőrendű fontosságúnak tartja az útépítéseket, mert a javuló infrastruktúra teszi fenntarthatóvá azt a gazdasági növekedést, mely az év második negyedében elérte a kilenc százalékot. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy drága lesz-e a pálya. „Sajnos Romániában nincsen erre vonatkozó tapasztalat” – említette mosolyogva. Hozzátette azonban, hogy az építés során gyakran jelentkeznek olyan költségek, amelyekkel a megvalósíthatósági tanulmányban még nem számoltak. Példaként hozta fel, hogy az eredeti tervtől eltérően hidat kell építeni a berettyószéplaki vízgyűjtő fölé.
Tisztázatlan pénzkiutalások
Amikor a miniszterelnököt a pályaépítő panaszával szembesítették, mely szerint a kormány nem fizette ki az április óta elvégzett munkálatokat, Tăriceanu arra hivatkozott, hogy csak az átvett munkálatok ellenértékét utalhatják át. Megjegyezte, idén eddig 238 millió eurót fizettek a Bechtelnek, és a júniusi költségvetés-kiegészítéskor még 200 milliót különítettek el erre a célra. A kormányfő szerint év végére 400-450 millióra fog rúgni az idei kifizetések összege. Negyedórával később viszont Bogdan Sgârcitu ismét elmondta, azoknak az április óta elvégzett munkálatoknak a kifizetése sem történt meg, amelyek átadása megtörtént. A kommunikációs igazgató szerint a kormány jelenleg mintegy 60 millió euróval tartozik a Bechtelnek.
Fogyó kilométerek
Óvatos választ kaptak az újságírók arra a kérdésre, hogy hány kilométernyi pálya készül el az év végéig. Bogdan Sgârcitu kijelentette, a meglévő hat kilométer mellé október végéig újabb 5-6, de jó esetben 10 kilométeres aszfaltcsík kerülhet. A kommunikációs igazgató csak arra az esetre ígérte, hogy 20 kilométeres lesz az év végéig az aszfaltcsík, ha minden szerencsésen alakul. Májusban az Autópályák és Országutak Társaságának kommunikációs igazgatója, Ştefan Szobotka még 35 kilométer, júniusban Ludovic Orban szállításügyi miniszter pedig 25 kilométer pálya megépítését ígérte az év végéig.
Tăriceanu maga is problémásnak ismerte el a Bechtel nehézjárművei által megrongált megyei utak ügyét. „Be kell vezetnünk a rendszeres méréseket, mert a súly- és sebességkorlátok túllépése az utak gyors romlását eredményezi” – jegyezte meg a kormányfő. Úgy vélte azonban, a mellékutak megjavításáról a Kolozs Megyei Tanácsnak és a Szállításügyi Minisztériumnak kell megegyeznie.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?