Árfolyamháború fenyeget?

A külföldi sajtó arra figyelmeztet – egyre terjed a jelenség, hogy az exportőr országok fizetőeszközük leértékelésével próbálják erősíteni versenyképességüket, mivel általános vélekedés szerint a gyengébb hazai deviza ösztönzőleg hat az exportértékesítésekre: a kivitt termékek olcsóbbak lesznek a külföldiekhez képest, míg az import ezáltal drágul, vagyis javul az ország külkereskedelmi egyenlege is.

Az utóbbi idők egyik legnagyobb akciója a japán kormányé volt: utasításukra a Bank of Japan 20 milliárd dollárral szállt be a devizapiacra, a jen rendkívüli erejét megtörendő, hogy ezáltal életet leheljen a szigetország gazdaságába. Világkereskedelmi szempontból jelentős még Kína esete, ahol a jüant mesterségesen tartják alacsony árfolyamon.

Az új sztori pedig Brazília, ahol a jegybankelnök nemrég azt nyilatkozta, megadóztatják az országba áramló spekulatív, rövid távú befektetéseket, hogy visszafoghassák a brazil fizetőeszköz felértékelődését. A brazil pénzügyminiszter pedig amiatt emelt hangot, ha a gazdag országok, mint az Egyesült Államok és Japán fizetőeszközük gyengítésével élénkítik gazdaságukat, annak költségét voltaképp a feltörekvő piaci exportőrökkel fizettetik meg.

Mi történik Ázsiában?

A japán exportőrök egyre inkább aggodalmuknak adtak hangot a 15 éves csúcsra futó japán jen miatt; a jen 2007 óta 33%-os felértékelődést produkált a dollárral szemben. A japán kormány szeptemberben közbelépett, utasításukra a japán jegybank minden idők legnagyobb öszszegű intervencióját hajtotta végre a devizapiacon 20 milliárd dollár vásárlásával. Hasonló lépésre Japánban 2004 óta nem volt példa. A jen pár óra alatt 2,5 százalékot veszített értékéből. Azóta tovább esett a jen árfolyama, a befektetők pedig további intervenciótól tartanak, a kormány pedig élénkítő csomagot jelentett be, tovább stimulálva a gazdaságot.

A vállalatok természetesen versenyképesebbek akarnak lenni, érdekeik pedig nem közömbösek a döntéshozók számára sem. A hazai piac mesterséges és agresszív védelme azonban legfeljebb rövid távon nyújthat érdemi segítséget, és azt sem mindenkinek – figyelmeztetnek az elemzők.
Nemcsak Japán és Kína avatkozik a devizapiaci folyamatokba, így tesz napi szinten Tajvan, Dél-Korea és Thaiföld is, a Wall Street Journal pedig megemlíti még a latin-amerikai országokat, mint Brazília, Kolumbia és Peru, amelyek szintén intervencióval próbálják meg lenyomni fizetőeszközük árfolyamát.

Az Egyesült Államok pedig már régóta próbál nyomást gyakorolni Kínára, azért, hogy engedje a jüant felértékelődni, amelyet az export erősítése érdekében mesterségesen alacsonyan tart. Júniusban Kína azt ígérte, engedni fog a jüan felértékelődésének, ami sűrűn interveniáló ázsiai kereskedelmi partnereinek is kedvező lenne, csökkentve a versenyhátrányt még akkor is, ha devizájuk árfolyama kissé felértékelődne.

Az indonéz jegybank két éve folyamatosan alkalmazza az intervenciót, mostanra pedig minden eddiginél nagyobb összegben teszi ezt. A jegybank devizatartalékai 9%-kal nőttek szeptemberben, ami viszonylag magas a távol-keleti országoknál jellemzőhöz képest, és főleg devizapiaci dollárvásárlásokból adódik.

Rövid távú hatás

Az árfolyamháború nem kizárt Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint sem, a Valutaalap és a G20-országok közös cselekvési tervére van szükség ennek megelőzése érdekében. Ahogy Strauss-Kahn elmondta, az intervenció nem jó megoldás a versenyképesség fokozására, a történelem során már bebizonyosodott, hogy az ilyen típusú beavatkozások hatása nem tart sokáig. Az árfolyam-szabályozás kérdése valószínűleg téma lesz az IMF–Világbank jövő heti találkozóján, ahol a jegybankok és a kormányok pénzügyminiszterei is jelen lesznek.

A fejlett országok a válság nyomán megcsappant keresletre kamatcsökkentéssel reagáltak, és miután a gazdaság nem igazán talált magára, a kamatok még mindig rekordalacsonyak. Eközben a feltörekvő országokban a kamatok még mindig jóval magasabbak, magasabb a növekedés, és jelentősek a fejlődési potenciálok. A feltörekvő országokba így már a kamatkülönbözet kihasználására is óriási tőke irányul, ami felnyomja a feltörekvő devizák árfolyamát is.