2010. október 01., 09:002010. október 01., 09:00
A külföldi sajtó arra figyelmeztet – egyre terjed a jelenség, hogy az exportőr országok fizetőeszközük leértékelésével próbálják erősíteni versenyképességüket, mivel általános vélekedés szerint a gyengébb hazai deviza ösztönzőleg hat az exportértékesítésekre: a kivitt termékek olcsóbbak lesznek a külföldiekhez képest, míg az import ezáltal drágul, vagyis javul az ország külkereskedelmi egyenlege is.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb akciója a japán kormányé volt: utasításukra a Bank of Japan 20 milliárd dollárral szállt be a devizapiacra, a jen rendkívüli erejét megtörendő, hogy ezáltal életet leheljen a szigetország gazdaságába. Világkereskedelmi szempontból jelentős még Kína esete, ahol a jüant mesterségesen tartják alacsony árfolyamon.
Az új sztori pedig Brazília, ahol a jegybankelnök nemrég azt nyilatkozta, megadóztatják az országba áramló spekulatív, rövid távú befektetéseket, hogy visszafoghassák a brazil fizetőeszköz felértékelődését. A brazil pénzügyminiszter pedig amiatt emelt hangot, ha a gazdag országok, mint az Egyesült Államok és Japán fizetőeszközük gyengítésével élénkítik gazdaságukat, annak költségét voltaképp a feltörekvő piaci exportőrökkel fizettetik meg.
A japán exportőrök egyre inkább aggodalmuknak adtak hangot a 15 éves csúcsra futó japán jen miatt; a jen 2007 óta 33%-os felértékelődést produkált a dollárral szemben. A japán kormány szeptemberben közbelépett, utasításukra a japán jegybank minden idők legnagyobb öszszegű intervencióját hajtotta végre a devizapiacon 20 milliárd dollár vásárlásával. Hasonló lépésre Japánban 2004 óta nem volt példa. A jen pár óra alatt 2,5 százalékot veszített értékéből. Azóta tovább esett a jen árfolyama, a befektetők pedig további intervenciótól tartanak, a kormány pedig élénkítő csomagot jelentett be, tovább stimulálva a gazdaságot.
A vállalatok természetesen versenyképesebbek akarnak lenni, érdekeik pedig nem közömbösek a döntéshozók számára sem. A hazai piac mesterséges és agresszív védelme azonban legfeljebb rövid távon nyújthat érdemi segítséget, és azt sem mindenkinek – figyelmeztetnek az elemzők.
Nemcsak Japán és Kína avatkozik a devizapiaci folyamatokba, így tesz napi szinten Tajvan, Dél-Korea és Thaiföld is, a Wall Street Journal pedig megemlíti még a latin-amerikai országokat, mint Brazília, Kolumbia és Peru, amelyek szintén intervencióval próbálják meg lenyomni fizetőeszközük árfolyamát.
Az Egyesült Államok pedig már régóta próbál nyomást gyakorolni Kínára, azért, hogy engedje a jüant felértékelődni, amelyet az export erősítése érdekében mesterségesen alacsonyan tart. Júniusban Kína azt ígérte, engedni fog a jüan felértékelődésének, ami sűrűn interveniáló ázsiai kereskedelmi partnereinek is kedvező lenne, csökkentve a versenyhátrányt még akkor is, ha devizájuk árfolyama kissé felértékelődne.
Az indonéz jegybank két éve folyamatosan alkalmazza az intervenciót, mostanra pedig minden eddiginél nagyobb összegben teszi ezt. A jegybank devizatartalékai 9%-kal nőttek szeptemberben, ami viszonylag magas a távol-keleti országoknál jellemzőhöz képest, és főleg devizapiaci dollárvásárlásokból adódik.
Az árfolyamháború nem kizárt Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint sem, a Valutaalap és a G20-országok közös cselekvési tervére van szükség ennek megelőzése érdekében. Ahogy Strauss-Kahn elmondta, az intervenció nem jó megoldás a versenyképesség fokozására, a történelem során már bebizonyosodott, hogy az ilyen típusú beavatkozások hatása nem tart sokáig. Az árfolyam-szabályozás kérdése valószínűleg téma lesz az IMF–Világbank jövő heti találkozóján, ahol a jegybankok és a kormányok pénzügyminiszterei is jelen lesznek.
A fejlett országok a válság nyomán megcsappant keresletre kamatcsökkentéssel reagáltak, és miután a gazdaság nem igazán talált magára, a kamatok még mindig rekordalacsonyak. Eközben a feltörekvő országokban a kamatok még mindig jóval magasabbak, magasabb a növekedés, és jelentősek a fejlődési potenciálok. A feltörekvő országokba így már a kamatkülönbözet kihasználására is óriási tőke irányul, ami felnyomja a feltörekvő devizák árfolyamát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok