Árcsökkentés drágulásokkal

Olcsóbb kenyér

Nagy sürgés-forgás jellemezte szombat este a boltokat országszerte, ekkor kezdték el ugyanis a legtöbb üzletben átállítani a pénztárgépeket, hogy reggeltől már csupán 9 százalékos áfával számolják a kenyér és más sütőipari termékek árát. Hasonlóképpen készültek az új adószintre a sütőipari vállalkozók is.

Mint Aurel Popescu, a sütőipari munkáltatókat tömörítő Rompan szövetség elnöke közölte, a hozzájuk csatlakozott hipermarketekben és a pékségek bemutató üzleteiben mindenképpen olcsóbb lesz a kenyér szeptember elsejétől. A szakember ugyanakkor emlékeztetett, nem csak a mindennapi betevő ára csökken, hanem valamennyi, kenyéralapanyagból készülő péksüteményhez is előnyösebb áron lehet hozzájutni, olcsóbb lesz így a kifli, a zsömle, illetve a perec is, ám kizárólag azok, amelyekben nincsen semmiféle töltelék.

A Rompan egyébként azzal számol, hogy a kenyér áfájának 24 százalékról 9 százalékra történt csökkentését követő nyolc hónapon belül a jelenlegi 67 százalékról 20 százalékra esik vissza az adócsalás mértéke az ágazatban, azaz a jelenlegi egymilliárd lejes feketepiac akkorra mintegy 200 millió lejre esik vissza.

A Krónika által megkérdezett boltosok és pékségvezetők is egybehangzóan arról beszéltek, hogy ha éppen elsejétől nem is, akkor hétfőtől már mindenképp olcsóbb sütőipari termékekkel várják a hozzájuk betérőket. „A kenyér piaca annyira erős, hogy a 15 százalékos árcsökkentés megkerülhetetlen lesz\" – szögezte le érdeklődésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosától és ügyvezetőjétől megtudtuk, a saját üzleteiben már vasánaptól 15 százalékkal olcsóbban adta a kenyeret és azt a pékárut, amelynek az áfáját 9 százalékosra csökkentették, így például a mostanáig 9 lejes pityókás házikenyeret tegnaptól már 8 lejért lehet megvásárolni.

Az üzletember ugyanakkor arra is kitért, hogy nem tudja befolyásolni a kereskedők árpolitikáját, de valószínűnek tartja, hogy ha fenn akarnak maradni a versenyben, akkor ők sem tesznek rá a kenyérre nagyobb árrést. Diószegi László egyúttal rávilágított, hogy az áfa-csökkentésnek van jó és rossz oldala is, ugyanis amellett, hogy a sütőiparban vállalkozók kevesebbet adóznak, nagyon megbonyolította a munkájukat, hogy nem minden péktermék áfáját csökkentették. A dzsemes vagy mákos kifli adója például továbbra is 24 százalék, míg a zsemle vagy a sima kifli után már csak 9 százalékos áfát kell fizetni.

„Az elmúlt egy hétben megfeszített ütemben dolgoztunk, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés. A pénztárgépek átállításánál is nagy figyelmet igényel, hogy nem minden termék áfája egyforma. Az igazi segítség az lett volna, ha egységesen minden pékáru áfáját 9 százalékosra csökkentik\" – vallja a székelyföldi vállalkozó. Diószegi László szerint ugyanakkor további nehézséget okozott, hogy a pénztárgépeket szombaton este kellett átállítani, amikor az erre szakosodott cégek nem dolgoztak.

Azokban a kolozsvári boltokban, ahová betértünk, vasárnap még nem volt érezhető a kenyér áfájának a csökkentése. Az egyik bánffyhunyadi pékség vezetője kérdésünkre szintén arról adott számot, hogy ők is csak hétfőtől adják olcsóbban a kenyeret. Mint ecsetelte, eddig kilónként 2,5 lejért adták el a viszonteladóknak a kenyeret, ezentúl viszont csak 2,13 lejt kérnek érte. A pékség vezetője szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a vásárlók is megérzik a zsebükön az áfa csökkentés hatását, ugyanis a pékárut forgalmazó boltok döntik el, hogy csökkentik-e az árakat. A szakember szerint egyébként a kenyér árának csökkentése csalóka lehet, hiszen jelenleg a liszt nagyon olcsó, mert túlkínálat van belőle, azonban ha az alapanyag drágul, akkor értelemszerűen a kenyér ára is nőni fog az áfa csökkentése ellenére is.

Kompenzálnák a kiesést

Nem adja azonban ingyen a kormány az olcsóbb kenyeret. Miután az áfacsökkentés csökkentés a hivatalos számítások szerint mintegy 100 millió lejes űrt hagy az állami költségvetésben, az összeg előteremtésére szeptember elsejétől a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá a Ponta-kabinet luxusadót is kivet többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, bundákra, órákra, hajókra. Reményeik szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.

Romulus Dascălu, a szeszes italok gyártásában és forgalmazásában érdekelt munkáltatók szövetsége, a Garant elnöke úgy számol, hogy a megemelt jövedéki adó 25-40 százalékos drágulást eredményez, ami miatt szerinte a szeszes italok eladása terén jelenleg is 70 százalékosra becsült adócsalás mértéke 90 százalékra bővül majd.

„A szeptembertől tervezett lépések nem oldanak meg semmit, a kenyérpiacon sem az adócsalást nem sikerül majd visszaszorítani, s a sütőipari termékek sem lesznek olcsóbbak. Az áfakülönbözet a termelők zsebében fog landolni. A szeszes italok ágazatában eközben valóságos katasztrófa várható, mindenütt lehúzzák a redőnyt, ami miatt az állami költségvetési bevételek tovább csökkennek\" – fogalmazta meg aggályait Dascălu. Mint rámutatott, Romániában jelen pillanatban kevesebb, mint tíz szeszes italokat előállító vállalat működik, a többire az évek során már lakat került.

Az aranyból vagy/és platinából ékszerek esetében eközben 1 euró/grammos luxusadót kell fizetni, kivételt csak a jegygyűrűk képeznek, ha pedig több mint 14 karátos ékszerekről van szó, akkor grammonként már 2 eurós az illeték. Eközben mostantól a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmú személygépkocsik is luxust jelentenek, így minden további köbcentiméterért 1 eurós adót kell utána fizetni. Az 500-1500 euró értékű bundák adója darabonként 50 euró, 1501-3000 euró között 200 euró, 3001-4500 euró között 450 euró, 4501-6000 euró között 750 euró, efölött pedig 1200 euró. A vadászfegyverek, illetve a magáncélra vásárolt fegyverek – amelyek nem katonai vagy sportcélokat szolgálnak – után darabonként 50 és 1500 euró közötti összeget kell fizetni, miközben a töltények adója darabonként 0,1-0,4 euróra rúg. A 8 méteres vagy annál hosszabb hajók esetében az adó méterenként 500 euró.

Drágít a CFR is

Más drágulásokat is hozott ugyanakkor szeptember. A Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) által alkalmazott díjszabások különböző mértékben, átlagosan 10 százalékkal nőttek tegnaptól – a vállalat indoklása szerint az ok az infláció növekedése, illetve az üzemanyag, a villanyáram, illetve a cserealkatrészek drágulása. A Regio besorolású, átlagban rövidtávon közlekedő vonatok esetében a tarifát 50 banira vagy egy lejre kerekítették fel 10 és 50 bani közötti összeggel, miközben a hosszabb útvonalakon futó InterRegio szerelvények esetében a drágulás mértéke 10 százalékig terjed.

Mint a közlekedésügyi minisztérium honlapján közzétett határozattervezetben megadott példákból kiderül, az Arad és Temesvár közötti 57 kilométeres távon vagy a Szatmárnémeti és Nagybánya közötti 60 kilométeres távon a Regio másodosztályra vonatkozó jegyára a korábbi 7,3 lejről 7,5 lejre drágult. Eközben az Interregión, másodosztályon Bukarest és Brassó között (166 kilométer) az eddigi 47 lej helyett 50,5 lejt kell fizetni, a román fővárosból a 497 kilométerre fekvő Kolozsvárra pedig 85,7 lej helyett 94,5 lejért lehet eljutni, ugyanonnan Temesvárra (533 kilométer) 95,1 lej helyett 105 lejt kell fizetni. A díjszabásban benne van a helyfoglalási illeték is, ami az eddigi 3,3 lejről 4 lejre drágult.

Az Intercity besorolású vonatok esetében nem közölték, hogy várható-e drágulás, ezen szerelvények esetében ugyanis a hivatalos közlés szerint a vasúttársaság dönt a díjszabásokról, nem tartozik tehát az ár jóváhagyása a közlekedési minisztérium hatáskörébe.