Fotó: Vargyasi Levente
Idén először került az országos átlag alá a Kovászna megyei munkanélküliségi mutató, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a minimálbért legalább kétezer lejre kell emelni, hogy a munkaerőt itthon tudják tartani.
2017. május 27., 11:312017. május 27., 11:31
Az elmúlt közel tíz évben látványosan csökkent a munkanélküliség Háromszéken, cél, hogy ez stabilizálódjon, a fizetések növekedjenek, és a mélyszegénységben élőket felzárkóztassák – jelentette ki Antal Árpád.
Kiderült, hogy 2008-ban Kovászna megye az utolsók között kullogott a munkanélküliség tekintetében, csak Mehedinți és Vaslui megyékben volt arányaiban több nyilvántartott állástalan. Azóta folyamatosan javult a helyzet, 2015-ben már 17 megyét, tavaly 24-et, míg idén 26 megyét utasít maga mögé Háromszék, és idén először az országos átlag alatt van a munkanélküliségi mutató.
Antal hangsúlyozta, amikor első polgármesteri mandátumát elkezdte,
A kettő összefügg, hiszen ha a vállalkozók kell versenyezzenek a munkavállalókért, kénytelenek emelni a béreket. A sepsiszentgyörgyi fizetések már kúsznak felfelé, hiszen idén egymillió lejjel ki kellett egészíteni a város költségvetését, a vártnál ennyivel többet kaptak vissza a személyi jövedelemadóból.
A szociológus végezettségű székelyföldi elöljáró szerint három tényező járult hozzá a munkanélküliség csökkenéséhez. Egyrészt a több millió eurós közberuházások munkát, jövedelmet generáltak, új üzemek jelentek meg, és Brassó közelsége a hátrányok mellett előnyt is jelent, hiszen bár a sepsiszentgyörgyiek egy része a közeli nagyvárosban dolgozik és költekezik, az ottani munkaerőpiac telítettsége miatt a cégek egy része átpártolhat Háromszékre.
„Romániából 3,5 millió ember elment külföldre, ugyanakkor a születési arány 1989-hez képest a felére csökkent. A brutálisan negatív demográfiai spirált, a kivándorlást a minimálbér növelésével lehet megállítani. A vállalkozóknak pedig a versenyképességet kell növelni, a minimálbér mögötti munka hatékonyságát” – összegezte a polgármester.
Az elöljáró hangsúlyozta, a mélyszegénységben élőket próbálják a munkaerőpiacra bevonni, bár ez lassabban halad, mint szeretnék. Az elmúlt 27 évben a román kormányok szociális politikája arra ösztönözte a szegényebbeket, hogy segélyekből éljenek, sok gyereket vállalva várják a támogatásokat, és nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket reggel elmenni munkába.
„Változás akkor következik be, ha lesz veszíteni valójuk. Amíg törvénytelenül épített lakásokban élnek, nincs veszítenivalójuk, önkormányzati, állami lakásokat kell építeni számukra, integrált projektekben kell gondolkodni”– részletezte Antal Árpád.
„Csak becsült adatok vannak a romániai kitelepülőkről, így a szakemberek számára is nehéz megfogni ezt a valóságot” – állítja Horváth István szociológus, egyetemi tanár. Az erdélyi magyarok esetében nehezebb nyomon követni a folyamatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!