
Amnesztiatörvényt készül elfogadni a kormány. Victor Ponta miniszterelnök pénteken elmondta, a jogszabályt azok esetében alkalmazzák majd, akik valamilyen támogatásban, nyugdíjban vagy pótlékban részesültek, és most adminisztratív hibák miatt arra kötelezték őket, hogy visszaadják a pénzt.
2014. augusztus 03., 20:192014. augusztus 03., 20:19
Pénzügyi, nem pedig büntetőjogi amnesztiáról van szó, szögezte le. „A törvénytervezetben világosan szerepelni fog: amit a jogszabály hatályba lépése előtt követtek el, az amnesztia hatálya alá esik, aki viszont mostantól hibázik, fizetni fog.
A törvény hatálya alá tartoznak mindazok, akik valamilyen támogatást – akár nyugdíjat, akár az anyasági pótlékhoz hasonló juttatást – kaptak, és hibák miatt – az adminisztratív oldalról beszélek, a büntetőjogi rész nem kerül a kormány elé – vissza kell adniuk a pénzt” – mondta a miniszterelnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy a nyugdíjasok is az amnesztia hatálya alá esnek függetlenül attól, hogy vesztegetés útján jutottak a nyugdíjhoz, vagy sem, Ponta rámutatott: nem szabad összetéveszteni a pénzügyi és a büntetőjogi amnesztiát.
Csütörtökön Ponta bejelentette, hogy a kormány olyan törvénytervezetet fogad el, amely amnesztiában részesíti azokat a nyugdíjasokat, akiknek vissza kell fizetniük az államnak a korábban kapott összeg egy részét. Ponta arra kérte a munkaügyi minisztert, dolgozzon ki egy ilyen jogszabályt annak érdekében, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy valaki öngyilkos lesz. Hozzátette: az érintett nyugdíjasok „valószínűleg hibáztak”, de nem azért tették, „hogy meggazdagodjanak”.
Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, amikor nyugdíjasok öngyilkosságot követtek el attól való félelmükben, hogy kötelezik őket a néhány éven keresztül törvénytelenül kapott összegek visszafizetésére. Ugyanakkor több olyan orvos ellen is vádat emeltek, akiket azzal vádolnak, hogy törvénytelenül állítottak ki nyugdíjazási határozatokat.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
szóljon hozzá!