Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón
Fotó: Rab Zoltán
Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.
2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02
2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25
Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.
és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.
Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de
„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:
Mike Pompeo
Fotó: Amerikai külügyminisztérium
A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.
Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte
Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:
„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!