Jó befektetés. A haladók maguk is tőzsdézhetnek, a kezdőknek érdemes szakemberhez fordulniuk
Fotó: Pixabay
Miközben a lej egyre gyengül a főbb valutákhoz viszonyítva, és az előrejelzések szerint a trend folytatódik, felmerül a kérdés, hogy mibe érdemes fektetni a megtakarított pénzt. Ha valaki az eurót választja, úgy tűnik, hogy jobban megéri otthon a dunyhában tárolni, mert a bankokban nagyobb a kezelési költség, mint a kamat. Szakértőt kérdeztünk, milyen opcióink vannak, hogy a lehető legnagyobb hozamot hozzuk ki.
2020. február 10., 08:362020. február 10., 08:36
2020. február 10., 12:302020. február 10., 12:30
Egyre kevésbé éri meg bankban tartani a megtakarításokat, főként ha a lej folyamatos értékvesztése miatt a félretett összegeket euróra váltjuk: a legfrissebb statisztikák is azt mutatják, hogy a pénzintézetek által gyakorolt kezelési költség meghaladja a kamat szintjét az egységes európai fizetőeszközben képezett letétek esetében. Mint az Economica.net gazdasági hírportál által készített elemzés is rámutat, a BRD-nél és a CEC Banknál például a 0 százalékos kamat mellett 0,5 százalékos számlavezetési díjak vannak, a BCR-nél 0,05 százalékos kamatot adnak, de ha valaki hozzá akar férni a készpénzhez, akkor 1 százalékos illetéket kell fizetnie, a 0,01 százalékos kamatot nyújtó Transilvania Banknál pedig a kezelési költség 0,5 százalékos. A Raiffeisen Banknak úgy tűnik, annyira nem éri meg, hogy nem is fogad eurós letéteket.
„A hitelezés még mindig nem bővül olyan ütemben, mint a megtakarítás, ezért alakult ki a piacon, hogy gyakorlatilag nulla a banki betétek kamata” – világított rá megkeresésünkre az alacsony kamatok hátterére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese kifejtette,
Felidézte, a 2008-as gazdasági válság egyik pozitív hozadéka volt, hogy a lakosság elkezdett megtakarítani. A válság előtt országos szinten a hitelezés 30 százalékkal volt nagyobb, mint a betéti állomány, ez lassan megfordult, és ma már ott tartunk, hogy 30 százalékkal nagyobb a betétek aránya, mint amennyi hitelt kiadtak. „Elméletileg forrástöbblet van, gyakorlatilag viszont nincs, mert a többlet jelentős része az államnál landol, hiszen az állam az egyik nagy hitelfelvevő” – fejtette ki szakértő. Rámutatott: ez vezet oda, hogy a betéti kamatok egyre alacsonyabbak, sok esetben nem is számol kamatot a bank.
Fotó: 123RF
Nagyobb kockázat,
nagyobb bevétel
A megtakarítási alternatívákra vonatkozó kérdésünkre Bordás Attila kifejtette, a nyugati, érettebb pénzügyi tudással rendelkező országokban jelentősen nagyobb a tőzsdei befektetés aránya, mint Romániában. Összetett befektetési termékeket használnak.
– irányította rá figyelmünket a szakember. Mint részletezte, ezeknek a termékeknek rengeteg változata létezik, például a befektető eldöntheti, hogy a teljes összegre csak állami kötvényeket vásárol, vagy 10 százalékra részvényeket, és a többire államkötvényt. Ez most már Romániában is dinamikusan fejlődő piac, magánszemélyek és cégek is élnek ezzel a lehetőséggel – értékelte a szakértő. A banki betétekhez képest lényeges különbség, hogy ezek az összegek már nem rendelkeznek az európai uniós biztonsági ernyővel, így ha valaki részvényekbe, államkötvénybe fekteti a pénzét, arra nincs 100 ezer euróig garancia, mint a banki betéten.
Bordás Attila rámutatott,
A szakértő szerint ez az egyik jó megoldás, hogy a kisbefektetők pénzét hozzáértéssel és szigorú szabályozás, felügyelet mellett kamatoztassák.
Arra is kitért, hogy a román tőzsde az elmúlt időszakban jól teljesített, tehát ha valaki hajlandó napi szinten követni, tudatosan készül rá, egyénileg is tőzsdézhet – ez kockázatosabb, de a hozamok a két számjegyű szintet is elérhetik. „Mérlegelni kell, hogy kinek mekkora a kockázattűrő képessége, azt viszont nem szoktuk javasolni, hogy a teljes megtakarítást egy befektetési eszközbe kössék le ” – mondta a szakértő.
Fotó: Pixabay
Hozzátette: Nyugaton például az is elterjedt megtakarítási forma, hogy aranyba, ékszerbe, műtárgyba fektetik a pénzt, ám ennek Romániában még nincs annyira kialakulva a piaca. Az ingatlanba való befektetésnek már nagyobb hagyománya van az országban, ez hosszú távon biztos, kiszámítható jövedelmet hoz, de nehezebben tehető pénzzé, tehát ha gyorsan szükség van készpénzre, lassabb az ingatlant arra átváltani. „Figyelembe kell venni, hogy a megtakarított pénz mennyi időre használható befektetésre. Gondolni kell arra is, hogy vészhelyzet esetén szükség lesz-e erre az összegre, vagy megengedhetjük magunknak, hogy tíz évre félretegyünk” – javasolta Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!