Drágul a fogyasztói kosár. Az energia- és az üzemanyagár emelkedése begyűrűzik szinte minden termék árába, ami rontja a lakosság életszínvonalát
Fotó: Jakab Mónika
Hideget és meleget is hozott a 2022-es esztendő gazdasági szempontból, a zsebbe vágó intézkedések terén vannak pozitívak és negatívak egyaránt. Január 1-jétől nőtt a minimálbér, a nyugdíjpont értéke és a gyermeknevelési pótlék is, de drágul az üzemanyag, és a villamos energia egyetemes szolgáltatási ára is magasabb lett. Szabó Árpád közgazdász szerint az energiahordozók drágulása begyűrűzik minden termék árába.
2022. január 04., 20:512022. január 04., 20:51
2022. január 04., 22:292022. január 04., 22:29
A bruttó minimálbér 2022-ben 2550 lejre emelkedett, ami 10,8 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva. A nyugdíjpont értéke 10 százalékkal 1586 lejre, a minimálnyugdíj pedig 1000 lejre emelkedik. Nőtt a gyermeknevelési pótlék is, az úgynevezett gyermekpénz összege januártól 2 éves korig – fogyatékkal élő gyerekek esetében 3 éves korig – 600 lej lesz. A 2 évesnél nagyobb gyerekeknek 18 éves korukig, illetve a középiskolai tanulmányaik befejezéséig (legtöbb 26 éves korukig) 243 lej jár jövő év elejétől. A jövedéki adó az infláció mértékével nőtt majdnem minden termékkategória esetében. Az egyetlen kivétel a cigaretta, amelynek a jövedéki adója 563,97 lej marad 1000 szálanként.
A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint az ólmozott benzin jövedéki adója a 2021-es 2 149,09 lejről 2 226,24 lejre nőtt januártól ezer literenként, az ólommentes benziné 1 827,13 lejről 1 892,72 lejre, a gázolaj jövedéki adója pedig 1 734,66 lej lett ezer literenként a tavalyi 1 674,55 lejjel szemben. Ez az üzemanyag literenkénti árának mintegy 7 banis emelkedéséhez vezet.
A lapunknak nyilatkozó elemző szerint rengeteg tényező befolyásolhatja, miként alakul az idei esztendő, ám egyénileg is kézbe kell vennünk a sorsunkat, hogy szinten tartsuk az anyagi helyzetünket, és ne romoljon az életszínvonalunk. Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, a járványhelyzet mindenképpen meghatározza, miként alakul ez az év, de a világpolitikai döntések, a világgazdaság alakulása szintén nagymértékben befolyásolja a romániai mutatókat.
„Száz évvel ezelőtt a spanyolnáthának is hat vagy hét hulláma volt, több előrejelzés szerint a koronavírus-járvány is hasonlóan alakul, bár azt nem lehet tudni, milyen mutációk jelennek még meg, mennyire lesznek fertőzőek. De annak nagy a valószínűsége, hogy a vírus ebben az évben még velünk marad, és meghatározza az életünket” – vetítette előre a szakértő. Hozzátette:
„A saját decemberi földgázszámlámat sem értem. Azt látom, hogy megjelenik egy fogyasztás, arra számolnak egy összeget, majd hozzáadnak és levonnak. Az állam próbálja kompenzálni a drágulásokat, emelik a gyerekpénzt, a nyugdíjat is, de kérdés, hogy ez mire elegendő” – fejtette ki a közgazdász. Rámutatott,
„Minden támogatásnak, juttatásnövelésnek örülni kell, ám hosszú távon ez fájón érintheti az állami költségvetést, ha növekszik a deficit, azt a végén mindannyian megérezzük. Reménykedhetünk, hogy az állam növelni tudja az adóbevételeit, ám ha ez nem sikerül, a megemelt támogatások leterhelik az államkasszát” – emelte ki Szabó Árpád.
Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az idei év fejleményei nemcsak a hazai döntéseken múlnak, hiszen „az oroszok, az ukránok zsarolják Európát, hogy elzárják a földgázcsapot, vagy hogy mennyi földgázt engednek át a csöveken, az üzemanyagárakat hasonlóképpen a világpolitikai mozgások, döntések befolyásolják”. „Több tényező határozza meg a gazdaság alakulását és a mindennapi életünket, kényelmünket is” – hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint éppen emiatt több forgatókönyv is lehetséges, a pesszimistától a derűlátóbbig több változat valósulhat meg, hiszen „csak az utólagos előrejelzés az egzakt tudomány”.
Meglátása szerint a legrosszabb változat az, hogy tovább drágul az energia és az üzemanyag, emiatt minden egyéb drágul, a lakásfenntartás és az élelmiszer kerül a legtöbbe, ami fájó pont a lakosság számára. „Az optimista forgatókönyv szerint sikerül visszaszorítani a koronavírus-járványt, megszűnnek világszerte a korlátozások, újraindul a szállítás, a világgazdaság, a vállalatok működnek, nyereséget termelnek, befizetik az adót, nő az államok bevétele, a kormányok kompenzálni tudják nyugdíj- és béremelésekkel az elszálló energiaárakat, és ez esetben lehet, hogy jobban fogunk élni” – részletezte Szabó Árpád.
Aláhúzta egyúttal: érdemes elgondolni azon, hogy mennyire függünk a különböző szolgáltatásoktól, és mennyire vagyunk a saját kényelmünk rabjai. A közgazdász szerint ha átgondoljunk az életvitelünket, akkor tudunk változtatni. Példaként említette, hogy egy mondás szerint a vörösbort szobahőmérsékleten kell felszolgálni, de amikor ez a mondás született, 18–19 Celsius fok volt a szobákban. Azóta viszont már a 21–22 Celsius fok az elterjedt.
„Ha visszaszokunk arra, hogy 20 fokra fűtjük ki a lakásainkat, és felveszünk még egy pluszpulóvert, nem leszünk annyira kiszolgáltatva az energiaár-emelkedésnek, nem romlik olyan mértékben az anyagi helyzetünk és az életminőségünk” – hangsúlyozta Szabó Árpád, hozzátéve, a tapasztalat szerint már ha csak fél fokkal visszaállítják a hőszabályozót, egy fűtésszezonban máris több száz lejt lehet megtakarítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás