2009. május 15., 09:572009. május 15., 09:57
A feltörekvő hatalmakra – Kínára, Indiára, Brazíliára – utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak. Az EU-biztos hangot adott azon meggyőződésének, hogy amikor majd a világgazdaság kilábal a jelenlegi válságból, és újra megkezdődik a növekedés, az már nem a régi kerékvágásba való visszazökkenést jelenti majd, hanem új feltételek közt újszerű módon kell cselekedni.
Úgy vélekedett, hogy az új világgazdasági helyzetre való felkészüléssel nem szabad várni a válság végéig, hanem már most meg kell tenni a szükséges lépéseket. Almunia szerint az EU-nak meg kell szilárdítania pozícióját az olyan intézményekben, mint amilyen például a Nemzetközi Valutaalap. Ha ez nem sikerül, akkor az Unió nem lesz képes befolyásolni az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság mélyreható átalakulásának folyamatait – tette hozzá.
A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte, hogy ugyan már mutatkoznak a recesszió enyhülésének jelei, egyelőre nem tért vissza a növekedés időszaka. Szerinte tehát folytatni kell a pénzügyi ösztönzés politikáját, enyhíteni kell a munkapiac recessziójának fájdalmain, valamint helyre kell állítani a bankrendszerbe vetett bizalmat. Almunia úgy véli, hogy amikor majd visszatér a növekedés, azt már nem a bankszektor fogja stimulálni, hiszen a pénzvilág a történtek nyomán sokkal óvatosabb lett.
Az ösztönző faktort tehát máshol kell keresni, ezért van hallatlan jelentősége a strukturális reformnak. A pénzügyi piacokról kevesebb forrás származik majd, ezért többet kell beruházni a termelékenység növelésébe, a kutatásfejlesztésbe, az innovációba, jobban kell összpontosítani a csúcstechnológiára. Az új világgazdasági környezetben a tartós növekedéshez elengedhetetlen lesz a tisztességes és nyitott többoldalú világkereskedelmi rendszer – mutatott rá.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.