2009. május 15., 09:572009. május 15., 09:57
A feltörekvő hatalmakra – Kínára, Indiára, Brazíliára – utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak. Az EU-biztos hangot adott azon meggyőződésének, hogy amikor majd a világgazdaság kilábal a jelenlegi válságból, és újra megkezdődik a növekedés, az már nem a régi kerékvágásba való visszazökkenést jelenti majd, hanem új feltételek közt újszerű módon kell cselekedni.
Úgy vélekedett, hogy az új világgazdasági helyzetre való felkészüléssel nem szabad várni a válság végéig, hanem már most meg kell tenni a szükséges lépéseket. Almunia szerint az EU-nak meg kell szilárdítania pozícióját az olyan intézményekben, mint amilyen például a Nemzetközi Valutaalap. Ha ez nem sikerül, akkor az Unió nem lesz képes befolyásolni az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság mélyreható átalakulásának folyamatait – tette hozzá.
A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte, hogy ugyan már mutatkoznak a recesszió enyhülésének jelei, egyelőre nem tért vissza a növekedés időszaka. Szerinte tehát folytatni kell a pénzügyi ösztönzés politikáját, enyhíteni kell a munkapiac recessziójának fájdalmain, valamint helyre kell állítani a bankrendszerbe vetett bizalmat. Almunia úgy véli, hogy amikor majd visszatér a növekedés, azt már nem a bankszektor fogja stimulálni, hiszen a pénzvilág a történtek nyomán sokkal óvatosabb lett.
Az ösztönző faktort tehát máshol kell keresni, ezért van hallatlan jelentősége a strukturális reformnak. A pénzügyi piacokról kevesebb forrás származik majd, ezért többet kell beruházni a termelékenység növelésébe, a kutatásfejlesztésbe, az innovációba, jobban kell összpontosítani a csúcstechnológiára. Az új világgazdasági környezetben a tartós növekedéshez elengedhetetlen lesz a tisztességes és nyitott többoldalú világkereskedelmi rendszer – mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok