
Fotó: Veres Nándor
Többnyire a frissen végzetteket célozták meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek által az ország valamennyi nagyvárosában megszervezett állásbörzék, amelyeken több-kevesebb sikerrel találtak maguknak megfelelő munkahelyet a fiatalok.
Bukarest után a legnagyobb börzét Nagyváradon hozták tető alá: itt nyolcvan munkáltató nem kevesebb, mint 1209 állást kínált az érdeklődőknek. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetője hangsúlyozta, nem csak a fiatalokat várták az eseményre, hanem minden korosztályt fogadtak.
Már a nyitáskor többtucatnyian várták, hogy betekintést nyerjenek az ajánlatokba. Az ügynökség munkatársai pedig készségesen útbaigazították az érkezőket, és még az önéletrajzok kitöltésében is segédkeztek. A fiatalokat egyébként inkább a multinacionális cégek – mint a váradi alapítású RCS&RDS vagy a város ipari parkjában megtelepedett Emerson és a nemrég felavatott Eberspaecher – csábították, az idősebb korosztály inkább a kis helyi cégeket találta vonzóbbnak.
Nem találkozik a kereslet a kínálattal
A sepsiszentgyörgyi állásbörzére 1446 céget hívtak meg, ám ezek közül mindössze 38 jelent meg, összesen 421 munkahelyet ajánlottak, amelyek iránt 211 álláskereső érdeklődött, közülük 109 friss végzős. Helyben két személyt alkalmaztak, egy árukezelőt és egy csomagolót, 37 állástalant pedig behívtak interjúra. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, mostanában céltudatosabbak az álláskeresők, pontosan tudják, mit akarnak dolgozni, és mennyiért vállalják el a munkát. Az igazgató rámutatott, az évek során megváltozott a helyzet, régen sokkal több volt az álláskereső, mint a felajánlott munkahely. A cégek közben folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nem találnak munkavállalót, bár az is igaz, hogy a börzén csak minimálbért ajánlottak azzal az ígérettel, hogy három hónap után újratárgyalhatják a fizetést.
Kelemen Tibor ugyanakkor rámutatott, még jó javadalmazásért sem találnak embert, például az Olt textilgyár öt munkást keres az automatizált textilfestő működtetésére, 2500 lejes fizetést kínál, még sincs jelentkező, így valószínűleg kénytelen lesz Moldvában toborozni. Egy ikonfestéssel foglalkozó cég pedig a Művészeti Gimnázium diákjainál próbálkozott, és bár jó fizetést ajánlott, nem járt sikerrel. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, a fiatalok általában abban a szakmában akarnak dolgozni, amit tanultak, de az oktatási rendszer a munkaerőpiac változásai után kullog.
Decembertől kedvezmény jár a munkaadónak
Csíkszeredában 17 munkaadó 101 munkahelyre várta frissen végzett diákok jelentkezését az állásbörzén, amin 159 fiatal jelent meg. Közülük 37 személyt választottak ki, akiket személyes interjúra hívtak. Hargita megyében egyébként a munkanélküliek 6 százalékát teszik ki a frissen végzett diákok, Csíkszeredában ellenben ez az érték 25 százalék. Pănescu Tibor, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója ottjártunkkor elmondta, az állásbörze egyik fő célja az, hogy a frissen végzett diákok munkát kapjanak, hiszen csak azoknak jár a munkanélküli-segély, akik valóban keresik a lehetőségeket, és munkába szeretnének állni.
„Azért is jók az állásbörzék, mert itt meglátszik, hogy ki akar dolgozni, továbbá ki lehet szűrni azokat is, akik nem, ők azonban nem érdemlik meg a munkanélküli-segélyt. Egyébként december elsejétől megváltozik a törvény olyan értelemben, hogy azok a munkaadók, akik frissen végzetteket alkalmaznak, havi 900 lej támogatást fognak kapni az alkalmazott végzettségétől függetlenül. A cégek tisztában vannak azzal, hogy ezeknek a személyeknek nincs tapasztalatuk, de a többségük vállalja a betanítást” – hangsúlyozta Pănescu.
Több állásajánlat, mint érdeklődő
Húsz cég, 170 állásajánlat, 120 álláskereső – ez a csütörtökön megtartott székelyudvarhelyi állásbörze mérlege. A rendezvény hasznosságáról megoszlik a munkáltatók véleménye: akik először vettek részt, bizakodók, a tapasztaltabbak viszont azt vallják, hogy az álláskereső fiatalok jó része csupán a munkanélküli-segélyhez szükséges pecsétért jelenik meg. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán egy könnyűipari vállalat kínált két mérnöki állást. Udvarhelyszéken hét bejegyzett diplomás munkanélküli van, többségük orvosi egyetemet végzett, egyikük pedig gépészmérnök – tudtuk meg Kiss Eduárdtól, a székelyudvarhelyi iroda állásbörzéért felelős munkatársától.
Tudomása szerint a friss diplomások hamar kapnak munkát, hiszen a fejvadász cégek már az egyetem utolsó éveiben lecsapnak rájuk. A térségben sok vállalkozó munkaerőhiánnyal küzd, s véleménye szerint az is gondot jelent, hogy több cég betanítja szakképzetlen alkalmazottait, akik aztán egy-két év múlva a jobb bérezésért külföldre mennek. Az utóbbi időben érezhető egy egészséges konkurencia kialakulása a munkaadók között, ami nemcsak a szakemberképzésre, hanem lassan a bérezésekre is hatással van – véli Kiss.
Felemás siker
Már a kilenc órai nyitásnál legalább háromszáz fiatal jelent meg a marosvásárhelyi állásbörzén, amelyen mintegy hetven cég kínált csaknem ezer állást a frissen végzettek számára. Szászrégenben, a munkaügyi kirendeltségen szervezték meg a börzét, tíz cég kínált 152 állást, Segesváron, a Korona szállóban szintén tíz cég 122-t, Dicsőszentmártonban, a Vasile Minea utca 2. szám alatt 11 vállalat képviselője összesen 210 ajánlattal várta az érdeklődőket. Végül megyei szinten mintegy 1200 jelentkező volt, akik közül 147 személyt választottak ki alkalmazás céljából, 52-en már alá is írták a munkaszerződést, közülük hárman felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!