2010. április 19., 08:102010. április 19., 08:10
A pénzügyi támasz bejelentése már önmagában is stabilizáló erővel hatott, a görög állampapírok értékesítése sikerrel zárult a hét közepén, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elmúlt a veszély, a hitelre ugyanis ígéret ugyan már van, de elvi milliárdokkal nem lehet a lejáró adósságot finanszírozni.
A görögök kimentését épp a kölcsön fő finanszírozója, vagyis Németország fenyegetheti. Nem arról van szó, hogy a berlini vezetés visszavonulót fújna, euroszkeptikus civilek kérik a tervezet alkotmányossági próbáját. Az egyik uniós tagállam és az egész eurózóna stabilitását sodorhatja veszélybe, ha igaza van Joachim Starbattynak, a Tübingeni Egyetem professzorának, illetve segítőinek, többek között Wilhelm Hankel alkotmányjogásznak, akik a német alkotmánybíróságon támadják meg a Görögországnak nyújtandó segélycsomagot.
A korábban az euró bevezetésének megtorpedózását is megpróbáló német közgazdász egy helyi lapnak, a Reinische Postnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy szerinte a segélycsomag megsérti a maastrichti szerződést, mert a hitel kamatai alacsonyabbak a görög értékpapírok piaci áránál. Azt egyelőre még megtippelni sem lehet, hogy ez elegendőnek bizonyul-e a 16 ország által megszavazott kölcsön lenullázásához, de azt több szakember is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmánybíróság a törvényességi vizsgálat idejére felfüggesztheti a hitel folyósítását – ami a mostani törékeny piaci hangulatban akár a görög államkincstár bedőlését is okozhatja, főleg, hogy az eljárás hónapokat vehet igénybe.
Németországban egyébként nem a civil kezdeményezés a hitelcsomagot fenyegető egyetlen veszély, hiszen azt a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A május elején esedékes tartományi választások miatt ez nehéz helyzetbe hozza Angela Merkel (képünkön) kormányát, a német polgárok túlnyomó többsége ugyanis ellenzi a túlköltekezés miatt csődközeli állapotba került Görögország támogatását. A hitelt ellenzők szerint nem engedhető meg, hogy miközben a németek mindennapjait megszorítások nehezítik, addig a túlköltekező görögök német adófizetői pénzt kapjanak. A Forsa/Stern német közvélemény-kutató cég közelmúltban készült felmérése azt mutatja, hogy a németek 68 százaléka szerint nem kellene kimenteni a görögöket – vagyis a német átlagpolgárt egyelőre nem nagyon győzték meg az uniós nagypolitika érvei.
A 30 milliárd eurós segélycsomaghoz Németországnak kellene hozzájárulni a legnagyobb öszszeggel, 8,4 milliárd euróval. Franciaország 6,3, Olaszország 5,5, Spanyolország 3,7, a többi euróövezeti ország pedig összesen 6,1 milliárd euróval venné ki a részét Görögország segélyezéséből.
Ugyanakkor Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint „Görögország közelít ahhoz a ponthoz, ahonnét már nincs visszaút”. Az uniós mentési terv gyengeségét a németek makacsságára vezeti vissza, ami miatt az ideges befektetők az egekbe hajszolták a kötvények kamatait. A magas kamatok olyannyira megdrágítják a görög költségvetés finanszírozását, hogy Athén képtelen lesz fizetni – és ekkor beáll, amit egyelőre kevesen mernek csak kimondani: az államcsőd.
[Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok