2010. április 19., 08:102010. április 19., 08:10
A pénzügyi támasz bejelentése már önmagában is stabilizáló erővel hatott, a görög állampapírok értékesítése sikerrel zárult a hét közepén, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elmúlt a veszély, a hitelre ugyanis ígéret ugyan már van, de elvi milliárdokkal nem lehet a lejáró adósságot finanszírozni.
A görögök kimentését épp a kölcsön fő finanszírozója, vagyis Németország fenyegetheti. Nem arról van szó, hogy a berlini vezetés visszavonulót fújna, euroszkeptikus civilek kérik a tervezet alkotmányossági próbáját. Az egyik uniós tagállam és az egész eurózóna stabilitását sodorhatja veszélybe, ha igaza van Joachim Starbattynak, a Tübingeni Egyetem professzorának, illetve segítőinek, többek között Wilhelm Hankel alkotmányjogásznak, akik a német alkotmánybíróságon támadják meg a Görögországnak nyújtandó segélycsomagot.
A korábban az euró bevezetésének megtorpedózását is megpróbáló német közgazdász egy helyi lapnak, a Reinische Postnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy szerinte a segélycsomag megsérti a maastrichti szerződést, mert a hitel kamatai alacsonyabbak a görög értékpapírok piaci áránál. Azt egyelőre még megtippelni sem lehet, hogy ez elegendőnek bizonyul-e a 16 ország által megszavazott kölcsön lenullázásához, de azt több szakember is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmánybíróság a törvényességi vizsgálat idejére felfüggesztheti a hitel folyósítását – ami a mostani törékeny piaci hangulatban akár a görög államkincstár bedőlését is okozhatja, főleg, hogy az eljárás hónapokat vehet igénybe.
Németországban egyébként nem a civil kezdeményezés a hitelcsomagot fenyegető egyetlen veszély, hiszen azt a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A május elején esedékes tartományi választások miatt ez nehéz helyzetbe hozza Angela Merkel (képünkön) kormányát, a német polgárok túlnyomó többsége ugyanis ellenzi a túlköltekezés miatt csődközeli állapotba került Görögország támogatását. A hitelt ellenzők szerint nem engedhető meg, hogy miközben a németek mindennapjait megszorítások nehezítik, addig a túlköltekező görögök német adófizetői pénzt kapjanak. A Forsa/Stern német közvélemény-kutató cég közelmúltban készült felmérése azt mutatja, hogy a németek 68 százaléka szerint nem kellene kimenteni a görögöket – vagyis a német átlagpolgárt egyelőre nem nagyon győzték meg az uniós nagypolitika érvei.
A 30 milliárd eurós segélycsomaghoz Németországnak kellene hozzájárulni a legnagyobb öszszeggel, 8,4 milliárd euróval. Franciaország 6,3, Olaszország 5,5, Spanyolország 3,7, a többi euróövezeti ország pedig összesen 6,1 milliárd euróval venné ki a részét Görögország segélyezéséből.
Ugyanakkor Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint „Görögország közelít ahhoz a ponthoz, ahonnét már nincs visszaút”. Az uniós mentési terv gyengeségét a németek makacsságára vezeti vissza, ami miatt az ideges befektetők az egekbe hajszolták a kötvények kamatait. A magas kamatok olyannyira megdrágítják a görög költségvetés finanszírozását, hogy Athén képtelen lesz fizetni – és ekkor beáll, amit egyelőre kevesen mernek csak kimondani: az államcsőd.
[Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok