Alkotmánybíróság előtt a Görögországnak szánt segélycsomag

A pénzügyi támasz bejelentése már önmagában is stabilizáló erővel hatott, a görög állampapírok értékesítése sikerrel zárult a hét közepén, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elmúlt a veszély, a hitelre ugyanis ígéret ugyan már van, de elvi milliárdokkal nem lehet a lejáró adósságot finanszírozni.

Felfüggeszthetik a hitelt

A görögök kimentését épp a kölcsön fő finanszírozója, vagyis Németország fenyegetheti. Nem arról van szó, hogy a berlini vezetés visszavonulót fújna, euroszkeptikus civilek kérik a tervezet alkotmányossági próbáját.  Az egyik uniós tagállam és az egész eurózóna stabilitását sodorhatja veszélybe, ha igaza van Joachim Starbattynak, a Tübingeni Egyetem professzorának, illetve segítőinek, többek között Wilhelm Hankel alkotmányjogásznak, akik a német alkotmánybíróságon támadják meg a Görögországnak nyújtandó segélycsomagot.

A korábban az euró bevezetésének megtorpedózását is megpróbáló német közgazdász egy helyi lapnak, a Reinische Postnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy szerinte a segélycsomag megsérti a maastrichti szerződést, mert a hitel kamatai alacsonyabbak a görög értékpapírok piaci áránál. Azt egyelőre még megtippelni sem lehet, hogy ez elegendőnek bizonyul-e a 16 ország által megszavazott kölcsön lenullázásához, de azt több szakember is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmánybíróság a törvényességi vizsgálat idejére felfüggesztheti a hitel folyósítását – ami a mostani törékeny piaci hangulatban akár a görög államkincstár bedőlését is okozhatja, főleg, hogy az eljárás hónapokat vehet igénybe.

Németországban egyébként nem a civil kezdeményezés a hitelcsomagot fenyegető egyetlen veszély, hiszen azt a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A május elején esedékes tartományi választások miatt ez nehéz helyzetbe hozza Angela Merkel (képünkön) kormányát, a német polgárok túlnyomó többsége ugyanis ellenzi a túlköltekezés miatt csődközeli állapotba került Görögország támogatását. A hitelt ellenzők szerint nem engedhető meg, hogy miközben a németek mindennapjait megszorítások nehezítik, addig a túlköltekező görögök német adófizetői pénzt kapjanak. A Forsa/Stern német közvélemény-kutató cég közelmúltban készült felmérése azt mutatja, hogy a németek 68 százaléka szerint nem kellene kimenteni a görögöket – vagyis a német átlagpolgárt egyelőre nem nagyon győzték meg az uniós nagypolitika érvei.

Nincs visszaút?

A 30 milliárd eurós segélycsomaghoz Németországnak kellene hozzájárulni a legnagyobb öszszeggel, 8,4 milliárd euróval. Franciaország 6,3, Olaszország 5,5, Spanyolország 3,7, a többi euróövezeti ország pedig összesen 6,1 milliárd euróval venné ki a részét Görögország segélyezéséből.
Ugyanakkor Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint „Görögország közelít ahhoz a ponthoz, ahonnét már nincs visszaút”. Az uniós mentési terv gyengeségét a németek makacsságára vezeti vissza, ami miatt az ideges befektetők az egekbe hajszolták a kötvények kamatait. A magas kamatok olyannyira megdrágítják a görög költségvetés finanszírozását, hogy Athén képtelen lesz fizetni – és ekkor beáll, amit egyelőre kevesen mernek csak kimondani: az államcsőd.

[Origo]