Fotó: Pixabay.com
Bár szakértők szerint a jogszabály mentőövet jelentene a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára adósságaik átütemezése érdekében, sem a bíróságok, sem a fogyasztóvédelmi hivatalok nem készültek fel a magáncsődről szóló törvény gyakorlatba ültetésére.
2018. január 28., 16:142018. január 28., 16:14
Parlamenti elfogadása után közel három évvel is alkalmazhatatlan a magáncsődről szóló, háromszori halasztást követően, ez év elején hatályba lépett törvény. A magáncsőd intézményét bevezető jogszabályt még 2015 májusában elfogadta a bukaresti parlament, elsősorban annak hatására, hogy a svájci jegybanknak az euróval szembeni árfolyamküszöb eltörléséről hozott döntése nyomán az egekbe szökött az alpesi valuta árfolyama.
Az intézkedés nyomán több mint ötvenezer romániai frankhiteles került nehéz helyzetbe, ugyanakkor a lej folyamatos gyengülése miatt egyre nehezebben képesek törlesztőrészletüket az euróban eladósodottak is. (A lej ebben az időszakban különösen gyengélkedik: az elmúlt két hét során többször süllyedt történelmi mélypontra az euróhoz képest, a pénteki árfolyam szerint egy euró 4,66 lejbe került).
Egy magánszemély a törvény alapján akkor kérheti a létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő kilencven napon belül sem képes fizetni. A törvény tizenöt bruttó minimálbérben (28 500 lej) szabja meg az összeghatárt, amely fölött kezdeményezhető a magáncsőd.
A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.
Az annak idején a hazai bankok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által egyformán ellenzett jogszabály hatályba lépését először 2015-ben halasztották el a román hatóságok, mégpedig arra hivatkozva, hogy több illetékes intézmény sem készült fel rá. 2016-ban újabb halasztás következett, majd tavaly 2018. január elsejére odázták a törvény alkalmazásának megkezdését, ezúttal azért, mert a bíróságoknak nem sikerült felkészülniük a magáncsődtörvény által előírt eljárásokra.
Helyi szinten egyetlen csődbizottság sem alakult meg, a hatóságok nem bocsátották ki a magáncsőd igényléséhez szükséges formanyomtatványt, ugyanakkor több mint kétezer szakértővel kellene bővíteni a bíróságok, fogyasztóvédelmi hivatalok, cégbíróságok személyi állományát. Pedig a jogszabály kidolgozásában közreműködő Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd szerint a magáncsőd bevezetése roppant előnyös és sürgős lenne az adósságcsapdába kerültek számára.
„Ez a törvény mindenekelőtt ideiglenes biztonság alá helyezi azokat a magánszemélyeket, akik nem képesek törleszteni adósságaikat, majd átütemezik a hitelüket" – jelentette ki a csődeljárásokra és fizetésképtelenségekre szakosodott jogi szakértő. Bár Romániában több mint 600 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztőrészleteiket, számukra jelenleg egyedül az elsétálási törvény jelent megoldást, amely lehetővé teszi a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.
A fizetés helyetti teljesítés lehetőségével eddig közel tízezren éltek, az igénylők mintegy fele svájci frankban vett fel lakásvásárlási jelzáloghitelt. A svájci frank alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő jogszabályt a bukaresti taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!