Alkalmazhatatlan a magáncsőd a hatóságok felkészületlensége miatt

Egy magánszemély a törvény alapján akkor kérheti a létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő kilencven napon belül sem képes fizetni. A törvény tizenöt bruttó minimálbérben (28 500 lej) szabja meg az összeghatárt, amely fölött kezdeményezhető a magáncsőd.

A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.

Az annak idején a hazai bankok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által egyformán ellenzett jogszabály hatályba lépését először 2015-ben halasztották el a román hatóságok, mégpedig arra hivatkozva, hogy több illetékes intézmény sem készült fel rá. 2016-ban újabb halasztás következett, majd tavaly 2018. január elsejére odázták a törvény alkalmazásának megkezdését, ezúttal azért, mert a bíróságoknak nem sikerült felkészülniük a magáncsődtörvény által előírt eljárásokra.

Helyi szinten egyetlen csődbizottság sem alakult meg, a hatóságok nem bocsátották ki a magáncsőd igényléséhez szükséges formanyomtatványt, ugyanakkor több mint kétezer szakértővel kellene bővíteni a bíróságok, fogyasztóvédelmi hivatalok, cégbíróságok személyi állományát. Pedig a jogszabály kidolgozásában közreműködő Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd szerint a magáncsőd bevezetése roppant előnyös és sürgős lenne az adósságcsapdába kerültek számára.

„Ez a törvény mindenekelőtt ideiglenes biztonság alá helyezi azokat a magánszemélyeket, akik nem képesek törleszteni adósságaikat, majd átütemezik a hitelüket" – jelentette ki a csődeljárásokra és fizetésképtelenségekre szakosodott jogi szakértő. Bár Romániában több mint 600 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztőrészleteiket, számukra jelenleg egyedül az elsétálási törvény jelent megoldást, amely lehetővé teszi a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.

A fizetés helyetti teljesítés lehetőségével eddig közel tízezren éltek, az igénylők mintegy fele svájci frankban vett fel lakásvásárlási jelzáloghitelt. A svájci frank alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő jogszabályt a bukaresti taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította.