
Gabriela Firea főpolgármester azzal vádolja Liviu Dragnea PSD-elnököt, hogy egy kézzel adott, és kettővel elvett a települési önkormányzatok büdzséjéből
Fotó: Facebook/Gabriela Firea
A romániai nagyvárosok ellenzéki elöljáróihoz, valamint az erdélyi magyar településvezetőkhöz hasonlóan heves bírálatok érik a kormány költségvetés-tervezetét a szociáldemokrata polgármesterek részéről is.
2019. február 03., 16:242019. február 03., 16:24
2019. február 03., 16:272019. február 03., 16:27
Bár a bukaresti pénzügyminisztérium nem győzi bizonygatni, hogy az állami költségvetésből idén a helyi önkormányzatoknak elkülönített 46,6 milliárd lej „rekordösszeg”, mivel 22,4 százalékkal több, mint 2018-ban, a nagyvárosok polgármesterei továbbra is elégedetlenek a kormány büdzsépolitikájával. A romániai nagyvárosok szövetségének (AMR) képviselői már korábban, a kormányzati szándékok kiszivárgása nyomán felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy noha ettől az évtől a begyűjtött jövedelemadó teljes egészében a megyei és települési önkormányzatoknál marad (ez 22,2 milliárd lejt jelent, miközben tavaly 15 milliárd lej, az adóbevételek 71,5 százaléka maradt helyben), cserébe többletkiadást kell átvállalniuk.
Jelzésértékű, hogy a többnyire ellenzéki polgármesterek irányította AMR-hez hasonlóan számos kormánypárti elöljáró is élesen bírálja a települési önkormányzatokat sújtó költségvetési stratégiát. Robert Negoiță, Bukarest 3. kerületének szociáldemokrata (PSD) polgármestere az alakulat ügyvezető tanácsának vasárnapi ülése előtt egyszerűen gazemberségnek nevezte, hogy a kormány alárendeltségi viszonyra törekszik az önkormányzatokkal. „Soha egyetlen kormányzat sem viselkedett így a helyi közigazgatással, óriási összegeket vonnak el az önkormányzatoktól. Nincs rendjén, hogy a polgármestereket arra kényszerítik, a miniszterek irodái előtt kolduljanak pénzért” – méltatlankodott Negoiță.
Gabriela Firea, Bukarest ugyancsak PSD-s, de a párt vezetőségével rendkívül rossz viszonyt ápoló főpolgármestere szombaton közzétett nyílt levelében felhívja a főváros lakosságának figyelmét, hogy a költségvetés-tervezet alapján Bukarest 180 millió euróval kevesebbet kap, ami jelenlegi büdzséje 25 százalékát teszi ki. Firea előrebocsátotta: ha a kormány jelenlegi változatában fogadja el a büdzsét, megtámadják a közigazgatási bíróságon és az alkotmánybíróságnál.
Jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a kormány büdzsétervét az RMDSZ is. Kelemen Hunor elnök a hétvégén bírálta a helyi önkormányzatoknak történő forrásleosztást, szerinte ugyanis például a megyei tanácsok 17 és 70 millió lej közötti összegeket veszítenek. A politikus a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hiába marad az önkormányzatoknál a jövedelemadó 100 százaléka, a kormánynak a jelenlegi költségvetéssel az a terve, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos és fogyatékkal élő személyeket érintő kiadásait teljes egészében a helyi önkormányzatokra ruházza át.
Ezzel egy időben Liviu Dragnea PSD-elnök megtorpedózta a titkosszolgálatoknak szánt tételeket. Noha a balliberális koalíció vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták a hírszerző szolgálatok tevékenységét, mindenekelőtt a nyomozó hatóságok tevékenységébe való beavatkozás miatt, a pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott dokumentum tanúsága szerint a Viorica Dăncilă vezette kormány érdekes módon több pénzt szánt ezeknek az intézményeknek. Például a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetését 2,44 milliárd lejre (+4,8 százalék) faragták erre az évre, a kormányőrségét 233,801 millió lejre (+208 százalék), a különleges távközlési szolgálatét 604,149 millió lejre (+69,5%), a Külföldi Hírszerző Szolgálatét (SIE) pedig 309,583 millió lejre (+8,5%). A bukaresti államelnöki hivatal 55,42 millió lejből (+4,1 százalék) gazdálkodhat.
Mindez azonban nem nyerte el Liviu Dragneának, a kormányzó PSD elnökének a tetszését. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus alakulata vezetőségének vasárnapi ülésén felszólította a Dăncilă-kabinetet: vizsgálja újra a hírszerző szolgálatoknak elkülönített „jelentős” összegeket, ellenkező esetben a parlamenti vita során megteszi ő maga. „Azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok pénzének egy részét például az egészségügynek lehetne adni. Szerintem az is nemzetbiztonsági probléma, hogy minden gyerek ingyen kapjon D-vitamint. Ha ezeket a módosításokat nem teszi meg a kormány, majd javasolni fogom én a parlamentben” – idézte az Agerpres hírügynökség a PSD országos végrehajtó bizottsága (CExN) üléséről távozó Dragnea nyilatkozatát.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
szóljon hozzá!