2012. november 28., 09:512012. november 28., 09:51
A szakember keddi bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, nemcsak finanszírozási eszközként van szüksége az országnak az újabb egyezményre, hanem a külföldi piacokon való megfelelő megítélésben is fontos ez.
„Egy újabb IMF-megállapodás révén Románia hitelesebb lenne, s olcsóbban jutna finanszírozáshoz” – részletezte Van Groningen, aki szerint éppen emiatt igen fontos, hogy létrejöjjön a megállapodás. Amint arról korábban beszámoltunk, az ország nemzetközi hitelezőinek – IMF, Európai Bizottság, Világbank – képviselői legutóbbi romániai látogatásuk során úgy nyilatkoztak, hogy akkor születhet újabb készenléti hitelmegállapodás a bukaresti hatóságokkal, amennyiben teljesülnek a korábbi szándéknyilatkozatokban rögzített feltételek, miután a közösen megállapított strukturális reformok közül sokat nem sikerült megvalósítani a meghatározott ütemterv szerint.
Steven van Groningen ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy áláthatóbb gazdasági szférát, valamint törvénykezési stabilitást szeretnének a Romániában érdekelt külföldi beruházók. Szerinte a december 9. után megalakuló, új kormánytól az várják a befektetők, hogy jó gazda legyen, megoldja az adózás körül felmerült problémákat, illetve hatékonyan gyűjtse be a kirótt adókat, illetékeket. Elvárás továbbá, hogy a leendő kabinet tevékenysége átlátható legyen, legyen egy prioritáslistája a tervezett projektekről, az elkezdett munkálatokat pedig vigye is véghez. „Jobb konzultációt szeretnénk minden érintett féllel.
Azt tapasztaljuk, hogy a törvényeket sürgősségi kormányrendeletekkel módosítják. Sokkal nagyobb törvénykezési stabilitásra van szükség” – vélte Van Groningen, aki ugyanakkor azt is felrótta, hogy túl gyakran változnak azok a személyek, akikkel tárgyalni kell. Az üzletember kijelentésével az elmúlt években tapasztalt, gyakori kormányátalakításokra utalt.
Hasonló elvárásai vannak az új kormánnyal szemben Raymond Bredennek, a Romániai Brit Kereskedelmi Kamara (CCBR) ügyvezető elnökének (jobb oldali portrénkon). Mint hangsúlyozta, az új kabinetnek párthovatartozástól függetlenül világosan jeleznie kell a szándékát a romániai helyzet jobbá tételére. A szakember szerint ezt három úton lehetne megvalósítani.
Először is – mint részletezte – növelni kellene az európai uniós pénzek lehívásának a hatékonyságát, továbbá ki kellene aknázni az országban rejlő potenciált, mind a természeti erőforrások, mind a humán erőforrás tekintetében, harmadsorban pedig Breden szerint a közeljövőben megalakuló kormánynak átláthatóan és szakszerűen kell cselekednie. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a következő időszakban a fő kihívás a lej euróval szembeni konszolidálása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok