2012. április 27., 09:352012. április 27., 09:35
Az államfő – bár korábban az volt a hivatalos álláspont, hogy csak akkor lehet kompenzálni a két évvel ezelőtti, 25 százalékos bérlevonást, ha ezt az első negyedév gazdasági adatai lehetővé teszik – most már támogatja, hogy az állami alkalmazottak bérszintje visszaálljon a csökkentés előtti nívóra.
A tárgyalásokon ugyanakkor leszögezték: fontos, hogy Románia teljesítse a nemzetközi pénzintézetekkel és az EB-vel megkötött hitelszerződésben rögzített feltételeket. A delegáció ennek fényében többek között az államháztartási hiánycél betartását, az állami cégek reformját, a földgázár-támogatások kiiktatására kidolgozott ütemtervet, a kétoldalú energiaszerződéseket, valamint az európai uniós alapok felhasználásának helyzetét veszik górcső alá.
A megbeszéléseken leszögezték: a kormány által meghozott szerkezeti reformok célja a gazdasági növekedés és a versenyképesség fokozása.
Bár a kormány arról próbálja meggyőzni a külföldi hitelezőket, hogy a gazdasági helyzet immár lehetővé teszi a közalkalmazotti bérek korábbi szintre emelését, az idei év első három hónapjának gazdasági adatai nem feltétlenül adnak okot az optimizmusra. Az államháztartási hiány elérte a bruttó haza termék (GDP) 0,6 százalékát, bár ez az adat április végéig javulhat, mivel ekkor fizetik be az első negyedévre esedékes adókat. A kormány az idei évre az ESA 95 módszer szerint számított 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki.
Az IMF legutóbbi látogatását követően, márciusban hagyta jóvá a hitel ötödik, 505 millió eurós részletének folyósítását, miután a kormány teljesítette az addigi vállalásokat. A mostani látogatásig azonban számos feltétel – jórészt az állami cégek kisebbségi részvénycsomagjainak magánkézbe adására vonatkozók – nem teljesült.
Az államfő a találkozó elején azt is elmondta, hogy nehéz választási évben a makrogazdaságilag helyes úton megmaradni, de leszögezte: a bukaresti hatóságok eltökéltek az irány megtartásában. Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációjának vezetője rámutatott: az Európai Unióval kapcsolatos makrogazdasági előrejelzések még nem túl bizalomgerjesztőek, de Románia jobban ellenáll a nehézségeknek más országoknál.
„A növekedés nem lesz idén túl nagy, de mindenképp jobb lesz az európai átlagnál” – hangsúlyozta Franks. Az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság küldöttsége az elővigyázatossági hitelszerződés 2011-es megkötése óta ötödször látogatott Romániába, hogy ellenőrizze a szerződésben megszabott feltételek teljesítését.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.