
Fotó: Gecse Noémi
Akár 22 százalékkal is csökkenhetnek a bérek, ha a román kormány teljes mértékben a munkavállaló hatáskörébe utalja a társadalom- és egészségbiztosítási járulék kifizetését, és nem ellensúlyozza adócsökkentéssel az intézkedést. Szakértők szerint a munkaadóknak legkevesebb 22 százalékos bruttó béremelést kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy dolgozóik fizetése ne csökkenjen a kilátásba helyezett lépés nyomán. Csakhogy erre a magáncégek nem kötelezhetők.
2017. augusztus 01., 13:452017. augusztus 01., 13:45
Szakértők szerint megtörténhet, hogy alaposan megsínyli a romániai alkalmazottak pénztárcája a balliberális kormány által kilátásba helyezett adópolitikai intézkedést. A bukaresti koalíció vezetői korábbi nyilatkozatainak megfelelően a pénzügyminisztérium a napokban bejelentette, hogy
Mint ismert, Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nemrég még arról beszélt, hogy nőni fognak a munkavállalói járulékok, viszont továbbra is a munkáltató fizeti majd be azokat. Dragnea igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az intézkedés nyomán nem fognak csökkenni a bérek sem a közférában, sem a magánszektorban.
Szakemberek azonban másképp látják. A Price Waterhouse Cooper (PwC) szerint a tervezett intézkedéssel egyrészt
Mindazonáltal a román hatóságok a 13,35 százalékos európai átlag háromszorosára emelnék a munkavállalók szociális hozzájárulását. A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég hazai leányvállalata a kormány elképzelését elemző jelentésében rámutat:
a kilátásba helyezett lépés nyomán. „Csakhogy a hatályos törvények értelmében a magánszektorban tevékenykedő munkaadók nem kötelezhetők a bérszint módosítására, e téren csak a minimálbérrel javadalmazott alkalmazottak képeznek kivételt. Mivel a munkaszerződések privát megállapodásnak minősülnek, az állam nem kötelezheti a feleket a megállapodás módosítására ezek beleegyezése nélkül” – szögezte le Mihaela Mitroi, a PwC Románia adó- és jogi tanácsadó főosztályának igazgatója.
Mivel a munkaadók nem kötelezhetők a járulékkal járó többletteher átvállalására béremelés formájában, a szakértő szerint
Ezt a lefaragást ugyanakkor csak részben enyhítené, ha a kormány – ígéretéhez híven – jövő év januárjától 16 százalékról tízre szállítaná le az egységes jövedelemadót.
Hasonló következtetésre jutott az üzletvitellel és vezetési tanácsadással foglalkozó Deloitte Románia is. A kormány tervezett intézkedésének modellezése nyomán a cég arra a következtetésre jutott, hogy a bruttó bérek mesterséges megemelése és a jövedelemadó csökkentése híján 22,16 százalékkal csökkenhetnek a fizetések.
Raluca Bontaș, a Deloitte szakértője a Profit.ro gazdasági portálnak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy
A Deloitte számításai szerint a legideálisabb esetben – vagyis amennyiben hat százalékponttal csökken a jövedelemadó, és a bruttó bérek is emelkednek 22 százalékkal – 11 százalékkal emelkedne a bruttó átlagbér a tb- és egészségbiztosítási járuléknak a munkavállalóra hárítása esetében. A legborúlátóbb forgatókönyv azonban arra figyelmeztet, hogy 22,16 százalékkal vinnénnek kevesebbet haza a romániai munkavállalók, ha úgy „varrnák a nyakukba” a járulékokat, hogy közben munkaadójuk nem emeli 22,75 százalékkal a bruttó jövedelmüket.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azonban nem hisz ezeknek a forgatókönyveknek. A tárcavezető vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott:
Vasilescu szerint tíz százalékra csökkentik a jövedelemadót, és nemhogy nem fognak apadni a nettó bérek, de a kormányzati intézkedés nyomán valamennyi dolgozó nyugdíjalapja is emelkedni fog.
Határt szabnak a gyermekgondozási díjnak
Lia-Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter szerint 1 800 euróban készül megszabni a kormány a gyermekgondozási díj (gyed) felső határát. A tárcavezető egy vasárnap este sugárzott tévéinterjúban elmondta, amikor legutóbb terítékre került a téma, nem volt megfelelően felkészülve a kormány, mert éppen a bértörvényen dolgozott.
„Azóta azonban számba vettük a lehetőségeket, és eljutottunk a végső változathoz: 1800 euróban állapítjuk meg a gyed felső határát. Európai szinten is ez a maximális összeg, ennél többet senki nem fog majd kapni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, legtöbb két héten belül elkészül az erről szóló sürgősségi rendelet tervezete.
A minisztert megkérdezték, miként lehetséges, hogy van olyan személy, aki 159 348 lejes gyedet kap havonta, holott erről már voltak viták. „Nem hiszem, hogy bárki is gondolt volna arra, hogy havonta 1,5 milliárd régi lejes gyedet kell majd kifizetni egyetlen gyermek után. Minderre lehetőséget biztosít a jelenlegi törvény, de mi változtatunk rajta, hogy ne alakuljanak ki többé ehhez hasonló helyzetek” – szögezte le a miniszter.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!