
Nehéz ügy. A cernavodai atomerőmű kibővítése akadozva halad a hitelt nyújtó bankok és az Európai Bizottság miatt
Fotó: Nuclearelectrica.ro
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica (SNN) állami tulajdonú vállalat kemény tárgyalásokat folytat fő beruházási projektjeinek, az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
2026. március 02., 13:002026. március 02., 13:00
Az akadozva haladó projektről a Profit.ro gazdasági portál számolt be.
A cég egyik dokumentuma az állami bankok,
„A szerződésekről szóló tárgyalások 2024 decemberében kezdődtek, és 2025 novemberében folytatódtak, a JP Morgan által vezetett szindikátussal kötött szerződés aláírását követően, a szerződésnek az SNN által vállalt vonatkozó szabványügyi kötelezettségekhez való igazítása érdekében” – áll a dokumentumban.
Az SNN tavaly szeptemberben bejelentette, hogy két hitelmegállapodást írt alá összesen 620 millió euró értékben bankszindikátusokkal, amelyeket az amerikai pénzügyi óriás, a JP Morgan németországi leánya vezet, a pénz célja a cernavodai erőmű felújítása és bővítése.
Azt is megemlítik, hogy
Az 1-es blokk felújítása (RTH U1) kapcsán a dokumentum szerint az SNN jelenleg tárgyalásokat folytat az energiaügyi minisztériummal és az Európai Bizottsággal a Korszerűsítési Alapból származó támogatáshoz való hozzáférésről.
„(...) mivel az Európai Bizottság nem ért egyet ennek odaítélésével, az SNN (...) jogi állásfoglalást kért, amely a fent említett projekt Modernizációs Alapból való finanszírozásra való jogosultsága melletti érveket sorakoztatja fel, ezek az egyeztetések jelenleg folyamatban vannak (...).”
A dokumentum azt is elmagyarázza, hogy a Nuclearelectrica miért kezdte meg tavaly egy nagyszabású, nagyon hosszú, akár 20 éves villamosenergia-adásvételi szerződés megkötésének előkészítését.
A dokumentum kimondja, hogy ezek a szerződések, amelyekről a tárgyalások 2025 augusztusában kezdődtek, egy „az RTH U1 projekt finanszírozásának garantálásához szükséges mechanizmust jelentenek, (...) alternatívát jelentve az RTH U1 projekt állami támogatási rendszerével szemben”.

Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból – derült ki kedden.
Az atomerőmű 1. blokkjának technológiai átalakítási munkálatai hivatalosan tavaly ősszel kezdődtek el Nicușor Dan elnök jelenlétében. A beruházás becsült teljes értéke meghaladja a 3,5 milliárd eurót plusz áfa.
A dokumentum leszögezi: a kért támogatási intézkedések nélkül a beruházás finanszírozása nem lehetséges.
Mint arról beszámoltunk, 2024 szeptemberében kiderült: Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból.
Románia kormányközi megbeszélést folytatott a kanadai kormánnyal arról, hogy hitelkeretet kapjon a cernavodăi atomerőmű 3. és 4. reaktorának építéséhez.
A teljes hitelkeret 3 milliárd kanadai dollár (2,2 milliárd amerikai dollár). A 3-as és 4-es reaktorok építésének költségeitt 7 milliárd euróra becsülik.
Románia tizenkét éve még egy kínai vállalattal kötött előzetes megállapodást két új erőműblokk megépítéséről, 2020-ban azonban amerikai nyomásra úgy döntött: inkább a már működő blokkoknál használt kanadai technológiára alapozza az erőmű bővítését
és a megépítendő új reaktorok is Candu 6 típusúak lesznek.

Gázerőművel növelné a Romániában megtermelt elektromos áram mennyiségét a cernavodai atomerőművet üzemeltető állami cég, a Nuclearelectrica.
A román energiaügyi miniszter 2022-ben szándéknyilatkozatot írt alá a US Exim Bank elnökével arról, hogy
A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
szóljon hozzá!