
Nehéz ügy. A cernavodai atomerőmű kibővítése akadozva halad a hitelt nyújtó bankok és az Európai Bizottság miatt
Fotó: Nuclearelectrica.ro
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica (SNN) állami tulajdonú vállalat kemény tárgyalásokat folytat fő beruházási projektjeinek, az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
2026. március 02., 13:002026. március 02., 13:00
Az akadozva haladó projektről a Profit.ro gazdasági portál számolt be.
A cég egyik dokumentuma az állami bankok,
„A szerződésekről szóló tárgyalások 2024 decemberében kezdődtek, és 2025 novemberében folytatódtak, a JP Morgan által vezetett szindikátussal kötött szerződés aláírását követően, a szerződésnek az SNN által vállalt vonatkozó szabványügyi kötelezettségekhez való igazítása érdekében” – áll a dokumentumban.
Az SNN tavaly szeptemberben bejelentette, hogy két hitelmegállapodást írt alá összesen 620 millió euró értékben bankszindikátusokkal, amelyeket az amerikai pénzügyi óriás, a JP Morgan németországi leánya vezet, a pénz célja a cernavodai erőmű felújítása és bővítése.
Azt is megemlítik, hogy
Az 1-es blokk felújítása (RTH U1) kapcsán a dokumentum szerint az SNN jelenleg tárgyalásokat folytat az energiaügyi minisztériummal és az Európai Bizottsággal a Korszerűsítési Alapból származó támogatáshoz való hozzáférésről.
„(...) mivel az Európai Bizottság nem ért egyet ennek odaítélésével, az SNN (...) jogi állásfoglalást kért, amely a fent említett projekt Modernizációs Alapból való finanszírozásra való jogosultsága melletti érveket sorakoztatja fel, ezek az egyeztetések jelenleg folyamatban vannak (...).”
A dokumentum azt is elmagyarázza, hogy a Nuclearelectrica miért kezdte meg tavaly egy nagyszabású, nagyon hosszú, akár 20 éves villamosenergia-adásvételi szerződés megkötésének előkészítését.
A dokumentum kimondja, hogy ezek a szerződések, amelyekről a tárgyalások 2025 augusztusában kezdődtek, egy „az RTH U1 projekt finanszírozásának garantálásához szükséges mechanizmust jelentenek, (...) alternatívát jelentve az RTH U1 projekt állami támogatási rendszerével szemben”.

Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból – derült ki kedden.
Az atomerőmű 1. blokkjának technológiai átalakítási munkálatai hivatalosan tavaly ősszel kezdődtek el Nicușor Dan elnök jelenlétében. A beruházás becsült teljes értéke meghaladja a 3,5 milliárd eurót plusz áfa.
A dokumentum leszögezi: a kért támogatási intézkedések nélkül a beruházás finanszírozása nem lehetséges.
Mint arról beszámoltunk, 2024 szeptemberében kiderült: Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból.
Románia kormányközi megbeszélést folytatott a kanadai kormánnyal arról, hogy hitelkeretet kapjon a cernavodăi atomerőmű 3. és 4. reaktorának építéséhez.
A teljes hitelkeret 3 milliárd kanadai dollár (2,2 milliárd amerikai dollár). A 3-as és 4-es reaktorok építésének költségeitt 7 milliárd euróra becsülik.
Románia tizenkét éve még egy kínai vállalattal kötött előzetes megállapodást két új erőműblokk megépítéséről, 2020-ban azonban amerikai nyomásra úgy döntött: inkább a már működő blokkoknál használt kanadai technológiára alapozza az erőmű bővítését
és a megépítendő új reaktorok is Candu 6 típusúak lesznek.

Gázerőművel növelné a Romániában megtermelt elektromos áram mennyiségét a cernavodai atomerőművet üzemeltető állami cég, a Nuclearelectrica.
A román energiaügyi miniszter 2022-ben szándéknyilatkozatot írt alá a US Exim Bank elnökével arról, hogy
A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!