
Nehéz ügy. A cernavodai atomerőmű kibővítése akadozva halad a hitelt nyújtó bankok és az Európai Bizottság miatt
Fotó: Nuclearelectrica.ro
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica (SNN) állami tulajdonú vállalat kemény tárgyalásokat folytat fő beruházási projektjeinek, az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
2026. március 02., 13:002026. március 02., 13:00
Az akadozva haladó projektről a Profit.ro gazdasági portál számolt be.
A cég egyik dokumentuma az állami bankok,
„A szerződésekről szóló tárgyalások 2024 decemberében kezdődtek, és 2025 novemberében folytatódtak, a JP Morgan által vezetett szindikátussal kötött szerződés aláírását követően, a szerződésnek az SNN által vállalt vonatkozó szabványügyi kötelezettségekhez való igazítása érdekében” – áll a dokumentumban.
Az SNN tavaly szeptemberben bejelentette, hogy két hitelmegállapodást írt alá összesen 620 millió euró értékben bankszindikátusokkal, amelyeket az amerikai pénzügyi óriás, a JP Morgan németországi leánya vezet, a pénz célja a cernavodai erőmű felújítása és bővítése.
Azt is megemlítik, hogy
Az 1-es blokk felújítása (RTH U1) kapcsán a dokumentum szerint az SNN jelenleg tárgyalásokat folytat az energiaügyi minisztériummal és az Európai Bizottsággal a Korszerűsítési Alapból származó támogatáshoz való hozzáférésről.
„(...) mivel az Európai Bizottság nem ért egyet ennek odaítélésével, az SNN (...) jogi állásfoglalást kért, amely a fent említett projekt Modernizációs Alapból való finanszírozásra való jogosultsága melletti érveket sorakoztatja fel, ezek az egyeztetések jelenleg folyamatban vannak (...).”
A dokumentum azt is elmagyarázza, hogy a Nuclearelectrica miért kezdte meg tavaly egy nagyszabású, nagyon hosszú, akár 20 éves villamosenergia-adásvételi szerződés megkötésének előkészítését.
A dokumentum kimondja, hogy ezek a szerződések, amelyekről a tárgyalások 2025 augusztusában kezdődtek, egy „az RTH U1 projekt finanszírozásának garantálásához szükséges mechanizmust jelentenek, (...) alternatívát jelentve az RTH U1 projekt állami támogatási rendszerével szemben”.

Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból – derült ki kedden.
Az atomerőmű 1. blokkjának technológiai átalakítási munkálatai hivatalosan tavaly ősszel kezdődtek el Nicușor Dan elnök jelenlétében. A beruházás becsült teljes értéke meghaladja a 3,5 milliárd eurót plusz áfa.
A dokumentum leszögezi: a kért támogatási intézkedések nélkül a beruházás finanszírozása nem lehetséges.
Mint arról beszámoltunk, 2024 szeptemberében kiderült: Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból.
Románia kormányközi megbeszélést folytatott a kanadai kormánnyal arról, hogy hitelkeretet kapjon a cernavodăi atomerőmű 3. és 4. reaktorának építéséhez.
A teljes hitelkeret 3 milliárd kanadai dollár (2,2 milliárd amerikai dollár). A 3-as és 4-es reaktorok építésének költségeitt 7 milliárd euróra becsülik.
Románia tizenkét éve még egy kínai vállalattal kötött előzetes megállapodást két új erőműblokk megépítéséről, 2020-ban azonban amerikai nyomásra úgy döntött: inkább a már működő blokkoknál használt kanadai technológiára alapozza az erőmű bővítését
és a megépítendő új reaktorok is Candu 6 típusúak lesznek.

Gázerőművel növelné a Romániában megtermelt elektromos áram mennyiségét a cernavodai atomerőművet üzemeltető állami cég, a Nuclearelectrica.
A román energiaügyi miniszter 2022-ben szándéknyilatkozatot írt alá a US Exim Bank elnökével arról, hogy
A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
szóljon hozzá!