
Hetek, sőt hónapok óta szerepel az országos és az anyaországi hírekben, hogy a nemzetközi cégek gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak a kelet-európai országokban. A tudatos vásárlók ezt már rég tudják, mint ahogy azt is, hogy hol lehet és érdemes jó minőségű kávét, mosószert, édességet beszerezni.
2017. március 02., 15:092017. március 02., 15:09
Jóval azelőtt, hogy Magyarországon, Lengyelországban és tavaly decemberben Romániában is kirobbant volna a kelet- és nyugat-európai piacokon gyártott termékek közötti különbség miatti vita, az erdélyi vásárlók jól tudták, hogy jelentős különbség van az itteni Jacobs vagy Amaroy kávé és a Németországból behozott, egyazon feliratú termék között. És azt is, hogy érdemesebb ismerőstől, a piacról vagy az úgynevezett „magyar üzletekből” beszerezni az eredeti németországi Ariel vagy Omo mosószert, mert az sokkal jobban fehérít, tisztít, mint a nagyáruházak polcain található azonos csomagolású társa.
Az azonos gyártó által más-más piacokra készült termékek közötti minőségbeli különbséget több országban laboratóriumi tesztekkel is bizonyították, s a kelet-európai országok kormányai az uniós hatóságoktól kérték, hogy vizsgálják ki, miért jut silányabb minőségű termék a keleti országokba. Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egyre többen a termékek vonalkódja alapján döntik el, hogy például milyen kávét vásárolnak. Ő tapasztalatból mondja, hogy azok a legízletesebbek, amelyek számsora 700-zal kezdődik, mert azokat kávétermő országban csomagolják.
A 13 számból álló vonalkód megfejtése érdekében Csomóss Miklós fogyasztóvédő szakemberhez fordultunk, aki ezt a termék személyazonosságijának nevezte, hiszen ezen tüntetik fel, hogy melyik országból származik (ez az első három szám), melyik cég gyártotta, de szerepel benne a termékazonosító és egy ellenőrző szám is. A vonalkód ugyanakkor néha megtévesztő lehet, hiszen ha egy bizonyos terméket ömlesztve hoznak be az országba, és itt csomagolják, akkor már nem a származási ország szerepel rajta. Továbbá vannak olyan számok, amelyek a kiskereskedelmek és kiszállítók lokális használatára vannak fenntartva, például a 200-290 közötti számok, így megtörténhet, hogy egy üzletlánc minden termékén csupán ennyi van feltüntetve.
Az első vonalkódot különben 1950-ben Bernard Silver és Norman Joseph Woodland alakította ki, s az első, gyakorlatban is alkalmazottat 1973. április 3-án az IBM mutatta be. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt – azóta is múzeumban őrzik. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. Románia vonalkódja: 594, Magyarországé 599, Németországé 400-440 közötti lehet, Franciaországé 300-370, Kínáé 690-692, Svédországé 730, Olaszországé 800-830. Ausztriáé: 900-910, Hollandiáé 870, Spanyolországé 840, s ha finom csokit szeretnénk, akkor a 760-nal kezdődő vonalkódot figyeljük, ez ugyanis Svájc azonosítója.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!