2012. november 28., 09:362012. november 28., 09:36
Rámutatott: Magyarországon a lakosság arányához képest jóval több dolgozó adófizető él Romániához viszonyítva, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti kormány már a rendszerváltás óta nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k támogatására. A diplomata ezt „hazafias politikának” nevezte.
„A magyarországi alkalmazottak többsége, mintegy 64 százalékuk kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. Az évtizedek során ugyanakkor a privatizációs eljárások is valamivel hatékonyabban zajlottak” – hangsúlyozta Szigeti. Arra a kérdésre, hogy Bukarestnek is hasonló gazdasági politikát kellene-e követnie, az attasé elmondta, a romániai hatóságok a közelmúltban már felismerték, hogy erre szükség van, és megkezdték a szükséges lépések kidolgozását.
„Az előrehaladás nap mint nap tapasztalható, a hatóságok folyamatosan hoznak a kkv-knak kedvező döntéseket, például egyszerűsítik a működéshez szükséges jogi keretet” – magyarázta Szigeti János. Hozzátette, a tavaly elindított Mihail Kogălniceanu-program például a magyarországi új Széchenyi-terv mintájára készült, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások egyszerűbben juthatnak hitelhez. A kereskedelmi attasé ugyanakkor azt is elmondta, az említett gazdasági politika ellenére a budapesti kormány a nagy, multinacionális vállalatok beruházási szándékát is üdvözli.
Magyarországon jelen van többek között a Coca-Cola, a Richter gyógyszergyártó, a Daimler-csoport, amely Mercedes autókat szerel össze, az Opel, az Audi, a japán Suzuki gépkocsigyártó illetékeseivel pedig éppen múlt héten írt alá újabb szerződést a kormány.
Szigeti János annak kapcsán adott interjút a Ziarul Financiar gazdasági portálnak, hogy a Világbank és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint Romániában mintegy 4,3 millió adófizető polgár él, ez az összlakosság 22 százaléka, ehhez képest Magyarországon a népesség 40 százaléka, közel 4 millió személy dolgozik. 1990 körül a romániai alkalmazottak aránya még 48 százalék volt, ez szám szerint meghaladta Magyarország népességét, így az elmúlt két évtizedben a bukaresti kormány mintegy 6,5 millió adófizetőt veszített. Magyarországon a 20 évvel ezelőtt dolgozó polgárok aránya hasonlóan 50 százalék körül mozgott, azóta azonban az ország alkalmazottainak száma mindössze egymillióval csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok