2012. november 28., 09:362012. november 28., 09:36
Rámutatott: Magyarországon a lakosság arányához képest jóval több dolgozó adófizető él Romániához viszonyítva, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti kormány már a rendszerváltás óta nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k támogatására. A diplomata ezt „hazafias politikának” nevezte.
„A magyarországi alkalmazottak többsége, mintegy 64 százalékuk kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. Az évtizedek során ugyanakkor a privatizációs eljárások is valamivel hatékonyabban zajlottak” – hangsúlyozta Szigeti. Arra a kérdésre, hogy Bukarestnek is hasonló gazdasági politikát kellene-e követnie, az attasé elmondta, a romániai hatóságok a közelmúltban már felismerték, hogy erre szükség van, és megkezdték a szükséges lépések kidolgozását.
„Az előrehaladás nap mint nap tapasztalható, a hatóságok folyamatosan hoznak a kkv-knak kedvező döntéseket, például egyszerűsítik a működéshez szükséges jogi keretet” – magyarázta Szigeti János. Hozzátette, a tavaly elindított Mihail Kogălniceanu-program például a magyarországi új Széchenyi-terv mintájára készült, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások egyszerűbben juthatnak hitelhez. A kereskedelmi attasé ugyanakkor azt is elmondta, az említett gazdasági politika ellenére a budapesti kormány a nagy, multinacionális vállalatok beruházási szándékát is üdvözli.
Magyarországon jelen van többek között a Coca-Cola, a Richter gyógyszergyártó, a Daimler-csoport, amely Mercedes autókat szerel össze, az Opel, az Audi, a japán Suzuki gépkocsigyártó illetékeseivel pedig éppen múlt héten írt alá újabb szerződést a kormány.
Szigeti János annak kapcsán adott interjút a Ziarul Financiar gazdasági portálnak, hogy a Világbank és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint Romániában mintegy 4,3 millió adófizető polgár él, ez az összlakosság 22 százaléka, ehhez képest Magyarországon a népesség 40 százaléka, közel 4 millió személy dolgozik. 1990 körül a romániai alkalmazottak aránya még 48 százalék volt, ez szám szerint meghaladta Magyarország népességét, így az elmúlt két évtizedben a bukaresti kormány mintegy 6,5 millió adófizetőt veszített. Magyarországon a 20 évvel ezelőtt dolgozó polgárok aránya hasonlóan 50 százalék körül mozgott, azóta azonban az ország alkalmazottainak száma mindössze egymillióval csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok