2012. november 28., 09:362012. november 28., 09:36
Rámutatott: Magyarországon a lakosság arányához képest jóval több dolgozó adófizető él Romániához viszonyítva, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti kormány már a rendszerváltás óta nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k támogatására. A diplomata ezt „hazafias politikának” nevezte.
„A magyarországi alkalmazottak többsége, mintegy 64 százalékuk kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. Az évtizedek során ugyanakkor a privatizációs eljárások is valamivel hatékonyabban zajlottak” – hangsúlyozta Szigeti. Arra a kérdésre, hogy Bukarestnek is hasonló gazdasági politikát kellene-e követnie, az attasé elmondta, a romániai hatóságok a közelmúltban már felismerték, hogy erre szükség van, és megkezdték a szükséges lépések kidolgozását.
„Az előrehaladás nap mint nap tapasztalható, a hatóságok folyamatosan hoznak a kkv-knak kedvező döntéseket, például egyszerűsítik a működéshez szükséges jogi keretet” – magyarázta Szigeti János. Hozzátette, a tavaly elindított Mihail Kogălniceanu-program például a magyarországi új Széchenyi-terv mintájára készült, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások egyszerűbben juthatnak hitelhez. A kereskedelmi attasé ugyanakkor azt is elmondta, az említett gazdasági politika ellenére a budapesti kormány a nagy, multinacionális vállalatok beruházási szándékát is üdvözli.
Magyarországon jelen van többek között a Coca-Cola, a Richter gyógyszergyártó, a Daimler-csoport, amely Mercedes autókat szerel össze, az Opel, az Audi, a japán Suzuki gépkocsigyártó illetékeseivel pedig éppen múlt héten írt alá újabb szerződést a kormány.
Szigeti János annak kapcsán adott interjút a Ziarul Financiar gazdasági portálnak, hogy a Világbank és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint Romániában mintegy 4,3 millió adófizető polgár él, ez az összlakosság 22 százaléka, ehhez képest Magyarországon a népesség 40 százaléka, közel 4 millió személy dolgozik. 1990 körül a romániai alkalmazottak aránya még 48 százalék volt, ez szám szerint meghaladta Magyarország népességét, így az elmúlt két évtizedben a bukaresti kormány mintegy 6,5 millió adófizetőt veszített. Magyarországon a 20 évvel ezelőtt dolgozó polgárok aránya hasonlóan 50 százalék körül mozgott, azóta azonban az ország alkalmazottainak száma mindössze egymillióval csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok