Agyexport. Az orvosok tömegesen hagyják el Romániát, sokan Németországba mennek
Fotó: Veres Nándor
Nem csoda, hogy komoly munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a romániai munkáltatóknak, amikor a legfrissebb statisztikákból arra derül fény, hogy a 2018-as év folyamán több mint negyedmillió román állampolgár vándorolt ki Romániából. Egy másik statisztika pedig arra világít rá, hogy miközben Romániában jelenleg nagyjából 12 300 000 munkaképes polgár (18–64 év) él, akik közül 1 680 000 személy (13%) soha nem dolgozott. Kiss Tamás szociológusossal tekintettünk be a számsorok mögé.
2019. október 22., 08:322019. október 22., 08:32
Ma már hamis az a kép, ami sokakban él, és ami szerint „epret szedni”, vagyis fizikai munkát végezni távozik külföldre a román állampolgárok nagy része: a Világbank által minap nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a Romániából kivándorlók csaknem 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A migráció üteme pedig semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy lassulásnak indulna, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint
A világbanki elemzés szerint a migráció alapvető okait hosszú távú politikákkal tudnák megoldani a helyi hatóságok valamennyi olyan országban, ahol gondot jelent az elvándorlás intenzitása, ilyenek lehetnek a munkahelyteremtés bátorítására irányuló intézkedések, a felsőoktatásba való beruházások, vagy a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelésére irányuló lépések.
Számottevő ugyanakkor azoknak a munkaképes román állampolgároknak az aránya is, akik még soha nem dolgoztak – az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint jelenleg
Mint az iskolázottság alapján készített lebontásból kiderül, 900 000 személynek, akinek még soha nem volt munkahelye, középfokú végzettsége van. További 700 000 nyolc osztályt végzett, 73 000 pedig egyetemi oklevéllel rendelkezik.
„Romániában gyakorlatilag a népesség összes szegmense érintett a kivándorlásban” – értékelte a legfrissebb statisztikai adatokat a Krónika megkeresésére Kiss Tamás szociológus. Elmondása szerint ugyanakkor a statisztikák értelmezésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel jelennek meg a statisztikákban, mint a kétkezi munkások. Kiss Tamás szerint a világbanki számsorokban szereplő adatot, miszerint az elvándorlók 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, úgy érdemes felfogni, hogy ez a számarány csak a regisztrált kivándorlók körében érvényes adat.
Pakolnak és mennek. Csak tavaly negyedmillió román állampolgár hagyta el az országot
Fotó: Barabás Ákos
A szociológus ugyanakkor érdeklődésünkre felidézte, hogy
1990 után például elsősorban a városon élő, magasabban képzett lakosság indult el Nyugat irányába. A 2000-es években már felülreprenzentáltak lettek a kisvárosokból elvándorlók – főként olyan településekről van itt szó, amelyekre a kommunizmus éveiben a monoindusztriális fejlesztés volt jellemző, az ipar viszont 1990 után leépült. Ezt követően a falvak népe indult útnak egy jobb élet reményében, amikor pedig a 2007-es európai uniós csatlakozást követőn megnyílt az EU munkaerőpiaca a román állampolgárok előtt, és a korábbinál jóval könnyebben lehetett tőlünk nyugatabbra munkát vállalni, nagyon nagy számban távozott a munkaerő.
Kérdésünkre, hogy mennyire jellemzőek hasonló trendek Erdélyre, azon belül az olyan tömbmagyar vidékekre, mint a Székelyföld vagy az Érmellék, Kiss Tamás elmondta, konkrét adatok csak a 2011-es népszámlálással bezárólag vannak. A rendelkezésre álló információ tükrében viszont elmondható, hogy
az anyaország vonzereje viszont egy adott ponton csökkenni kezdett, és ettől kezdődően a románság mindig felülreprezentált az elvándorlási statisztikákban. A szociológus ugyanakkor kiemelte, láthatjuk azt is, hogy most sincsenek úgy kiürülve az érmelléki vagy a székelyföldi települések, mint amilyen mértékű elvándorlást láthatunk például a moldvai vagy éppen Beszterce-Naszód megyei vidékeken.
Kiss Tamás elmondása szerint ugyanakkor az elmúlt években újra nőtt a nyugat-európai országok vonzása, a legnépszerűbb Németország, de ott inkább cirkuláris migrációt tapasztalnak a szakemberek, vagyis hogy nem végleges az elvándorlás, hanem az emberek elmennek, dolgoznak, a félretett pénzzel pedig hazatérnek.
– válaszolta kérdésünkre a szakértő.
Ami a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket illeti, Kiss Tamás is megerősítette, hogy egyértelműen felülreprezentáltak az orvosok, akik tömegével hagyják el Romániát, majd az olyan szakmák következnek, amelyek kevésbé kultúra- vagy nyelvfüggőek, tehát a tanárok és más humán szakmák képviselői kevesebben távoznak Nyugatra, vagy ha mégis megteszik, akkor nagy valószínűség szerint nem a tanult szakmájukban vállalnak munkát.
Amikor az Eurostat statisztikájáról kérdeztük, ami szerint a munkaképes romániai lakosság 13 százaléka nem dolgozik, és soha nem is vállalt munkát, Kiss Tamás közölte, óvatosan kell kezelni a Digi 24 hírtelevízió által idézett számsorokat. Meglátása szerint ennek a csaknem 1,7 millió, a munkaerőpiacon nem aktív polgárnak a jelentős részét azok a 18 év felettiek képezik, akik még tanulnak. A ténylegesen inaktívak jó része eldugottabb falvakon, vagy a már említett, monoindusztriális központokban, azok közelében él, ahol a rendszerváltás óta leépült az ipar, és nem elhanyagolható az sem, hogy a formális munkaerőpiacról nagyban kizárt a roma lakosság. A szociológus elmondása szerint Moldvában és a dél-keleti országrészben kedvezőtlenebbek a trendek, de Erdélyben sem egységes a kép, a legrosszabb helyzetben a dél-erdélyi megyék vannak, mint például Hunyad megye, ahol a bányákat bezárták, és ezt követően nem zajlott reindusztrializáció, nem történtek fejlesztések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!