Agyexport. Az orvosok tömegesen hagyják el Romániát, sokan Németországba mennek
Fotó: Veres Nándor
Nem csoda, hogy komoly munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a romániai munkáltatóknak, amikor a legfrissebb statisztikákból arra derül fény, hogy a 2018-as év folyamán több mint negyedmillió román állampolgár vándorolt ki Romániából. Egy másik statisztika pedig arra világít rá, hogy miközben Romániában jelenleg nagyjából 12 300 000 munkaképes polgár (18–64 év) él, akik közül 1 680 000 személy (13%) soha nem dolgozott. Kiss Tamás szociológusossal tekintettünk be a számsorok mögé.
2019. október 22., 08:322019. október 22., 08:32
Ma már hamis az a kép, ami sokakban él, és ami szerint „epret szedni”, vagyis fizikai munkát végezni távozik külföldre a román állampolgárok nagy része: a Világbank által minap nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a Romániából kivándorlók csaknem 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A migráció üteme pedig semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy lassulásnak indulna, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint
A világbanki elemzés szerint a migráció alapvető okait hosszú távú politikákkal tudnák megoldani a helyi hatóságok valamennyi olyan országban, ahol gondot jelent az elvándorlás intenzitása, ilyenek lehetnek a munkahelyteremtés bátorítására irányuló intézkedések, a felsőoktatásba való beruházások, vagy a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelésére irányuló lépések.
Számottevő ugyanakkor azoknak a munkaképes román állampolgároknak az aránya is, akik még soha nem dolgoztak – az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint jelenleg
Mint az iskolázottság alapján készített lebontásból kiderül, 900 000 személynek, akinek még soha nem volt munkahelye, középfokú végzettsége van. További 700 000 nyolc osztályt végzett, 73 000 pedig egyetemi oklevéllel rendelkezik.
„Romániában gyakorlatilag a népesség összes szegmense érintett a kivándorlásban” – értékelte a legfrissebb statisztikai adatokat a Krónika megkeresésére Kiss Tamás szociológus. Elmondása szerint ugyanakkor a statisztikák értelmezésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel jelennek meg a statisztikákban, mint a kétkezi munkások. Kiss Tamás szerint a világbanki számsorokban szereplő adatot, miszerint az elvándorlók 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, úgy érdemes felfogni, hogy ez a számarány csak a regisztrált kivándorlók körében érvényes adat.
Pakolnak és mennek. Csak tavaly negyedmillió román állampolgár hagyta el az országot
Fotó: Barabás Ákos
A szociológus ugyanakkor érdeklődésünkre felidézte, hogy
1990 után például elsősorban a városon élő, magasabban képzett lakosság indult el Nyugat irányába. A 2000-es években már felülreprenzentáltak lettek a kisvárosokból elvándorlók – főként olyan településekről van itt szó, amelyekre a kommunizmus éveiben a monoindusztriális fejlesztés volt jellemző, az ipar viszont 1990 után leépült. Ezt követően a falvak népe indult útnak egy jobb élet reményében, amikor pedig a 2007-es európai uniós csatlakozást követőn megnyílt az EU munkaerőpiaca a román állampolgárok előtt, és a korábbinál jóval könnyebben lehetett tőlünk nyugatabbra munkát vállalni, nagyon nagy számban távozott a munkaerő.
Kérdésünkre, hogy mennyire jellemzőek hasonló trendek Erdélyre, azon belül az olyan tömbmagyar vidékekre, mint a Székelyföld vagy az Érmellék, Kiss Tamás elmondta, konkrét adatok csak a 2011-es népszámlálással bezárólag vannak. A rendelkezésre álló információ tükrében viszont elmondható, hogy
az anyaország vonzereje viszont egy adott ponton csökkenni kezdett, és ettől kezdődően a románság mindig felülreprezentált az elvándorlási statisztikákban. A szociológus ugyanakkor kiemelte, láthatjuk azt is, hogy most sincsenek úgy kiürülve az érmelléki vagy a székelyföldi települések, mint amilyen mértékű elvándorlást láthatunk például a moldvai vagy éppen Beszterce-Naszód megyei vidékeken.
Kiss Tamás elmondása szerint ugyanakkor az elmúlt években újra nőtt a nyugat-európai országok vonzása, a legnépszerűbb Németország, de ott inkább cirkuláris migrációt tapasztalnak a szakemberek, vagyis hogy nem végleges az elvándorlás, hanem az emberek elmennek, dolgoznak, a félretett pénzzel pedig hazatérnek.
– válaszolta kérdésünkre a szakértő.
Ami a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket illeti, Kiss Tamás is megerősítette, hogy egyértelműen felülreprezentáltak az orvosok, akik tömegével hagyják el Romániát, majd az olyan szakmák következnek, amelyek kevésbé kultúra- vagy nyelvfüggőek, tehát a tanárok és más humán szakmák képviselői kevesebben távoznak Nyugatra, vagy ha mégis megteszik, akkor nagy valószínűség szerint nem a tanult szakmájukban vállalnak munkát.
Amikor az Eurostat statisztikájáról kérdeztük, ami szerint a munkaképes romániai lakosság 13 százaléka nem dolgozik, és soha nem is vállalt munkát, Kiss Tamás közölte, óvatosan kell kezelni a Digi 24 hírtelevízió által idézett számsorokat. Meglátása szerint ennek a csaknem 1,7 millió, a munkaerőpiacon nem aktív polgárnak a jelentős részét azok a 18 év felettiek képezik, akik még tanulnak. A ténylegesen inaktívak jó része eldugottabb falvakon, vagy a már említett, monoindusztriális központokban, azok közelében él, ahol a rendszerváltás óta leépült az ipar, és nem elhanyagolható az sem, hogy a formális munkaerőpiacról nagyban kizárt a roma lakosság. A szociológus elmondása szerint Moldvában és a dél-keleti országrészben kedvezőtlenebbek a trendek, de Erdélyben sem egységes a kép, a legrosszabb helyzetben a dél-erdélyi megyék vannak, mint például Hunyad megye, ahol a bányákat bezárták, és ezt követően nem zajlott reindusztrializáció, nem történtek fejlesztések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!