
Füstbe ment tervek? Elhúzódó politikai válságtól tartanak a vállalkozók
Fotó: 123RF
Aggodalommal tölti el a politikai válság a romániai üzleti szférát is, a Romanian Business Leaders több mint 200 vállalkozó nevében kéri Klaus Iohannis államfőtől, hogy teremtsen újra stabilitást.
2021. szeptember 08., 14:402021. szeptember 08., 14:40
2021. szeptember 08., 14:412021. szeptember 08., 14:41
„Egy soha nem látott gazdasági nehézségekkel tarkított év és a 2020-as választások után az üzleti szféra és az egész társadalom négy év politikai csendben reménykedett, ami alatt erőfeszítéseinket a gazdasági építkezésre és a közigazgatási reformokra összpontosíthatjuk” – fogalmazta meg az elmúlt időszakban kialakult kormányválság által meghiúsított reményeket az üzletemberek nyílt levele.
„Eltelt csaknem egy év a négyből, és nem csak hogy nem történtek jelentős előrelépések, de ami elkezdődött, azt is meddő politikai csatározások akadályozzák” – rója fel a nyílt levél, amelynek aláírói elhúzódó politikai válságra számítanak, „amelynek nem látszik a megoldása”, és ami miatt „nem lehet semmi fenntarthatót építeni”.

A romániai politikai válság kihathat az országos helyreállítási terv (PNRR) elfogadására, mint ahogy az ország adósbesorolására is – kongatta meg a vészharangot a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet.
„Elnök úr, azért fordulunk önhöz, mivel az elnöki hivatalnak, élve az alkotmányos mediátori szerepével, előtérbe helyezve Románia érdekeit,
– szögezi le a Romanian Business Leaders.

Miközben Florin Cîţu kormányfő szerdán elküldte az USR–PLUS-os miniszterek lemondását a Cotroceni-palotába, a parlament napirendre is tűzte a kormánybuktatást célzó bizalmatlansági indítványt. A PNL az alkotmánybírósághoz fordul.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!