
Füstbe ment tervek? Elhúzódó politikai válságtól tartanak a vállalkozók
Fotó: 123RF
Aggodalommal tölti el a politikai válság a romániai üzleti szférát is, a Romanian Business Leaders több mint 200 vállalkozó nevében kéri Klaus Iohannis államfőtől, hogy teremtsen újra stabilitást.
2021. szeptember 08., 14:402021. szeptember 08., 14:40
2021. szeptember 08., 14:412021. szeptember 08., 14:41
„Egy soha nem látott gazdasági nehézségekkel tarkított év és a 2020-as választások után az üzleti szféra és az egész társadalom négy év politikai csendben reménykedett, ami alatt erőfeszítéseinket a gazdasági építkezésre és a közigazgatási reformokra összpontosíthatjuk” – fogalmazta meg az elmúlt időszakban kialakult kormányválság által meghiúsított reményeket az üzletemberek nyílt levele.
„Eltelt csaknem egy év a négyből, és nem csak hogy nem történtek jelentős előrelépések, de ami elkezdődött, azt is meddő politikai csatározások akadályozzák” – rója fel a nyílt levél, amelynek aláírói elhúzódó politikai válságra számítanak, „amelynek nem látszik a megoldása”, és ami miatt „nem lehet semmi fenntarthatót építeni”.

A romániai politikai válság kihathat az országos helyreállítási terv (PNRR) elfogadására, mint ahogy az ország adósbesorolására is – kongatta meg a vészharangot a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet.
„Elnök úr, azért fordulunk önhöz, mivel az elnöki hivatalnak, élve az alkotmányos mediátori szerepével, előtérbe helyezve Románia érdekeit,
– szögezi le a Romanian Business Leaders.

Miközben Florin Cîţu kormányfő szerdán elküldte az USR–PLUS-os miniszterek lemondását a Cotroceni-palotába, a parlament napirendre is tűzte a kormánybuktatást célzó bizalmatlansági indítványt. A PNL az alkotmánybírósághoz fordul.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!