
Fotó: Boda L. Gergely
A Krónika által megszólaltatott szakértők és érintettek szerint személyiségi jogokat sért a román adóhatóság (ANAF) azáltal, hogy közzétette azoknak a természetes személyeknek a listáját, akik tartozást halmoztak fel az állami költségvetéssel szemben. Nem zárható ki, hogy az Adatvédelmi Felügyelő Hatóság panaszok alapján vagy hivatalból vizsgálatot indít a több mint 180 ezer magánszemély nevének nyilvánosságra hozatala ügyében.
2016. május 17., 19:252016. május 17., 19:25
2016. május 17., 20:172016. május 17., 20:17
Több mint 187 ezer magánszemély tartozik az országos adóhatóságnak (ANAF) fejenként 1500 lejnél magasabb összeggel, az érintetteknek összesen 3,4 milliárd lejt kellene leróniuk az állam felé – derült ki az ANAF által közzétett összeállításból, amelyben ismert politikusok, üzletemberek, ügyvédek is szerepelnek.
Az adóhatóság elismerte, hogy jelenleg nincs lehetőségük valamennyi adóság behajtására: tájékoztatásuk szerint mintegy 2,3 milliárd lejt tudnak kifizettetni, az adóhátralékból pedig körülbelül 1,1 milliárd lej kintlevőség marad, mivel az adós vagy nem rendelkezik zárolható vagyonnal, illetve lefoglalható javakkal, vagy bírósági határozattal felfüggesztették az ellene zajló kényszervégrehajtást.
Az ANAF honlapján hétfő este óta elérhető listát azonban nem árt fenntartásokkal kezelni, az adóhatóság illetékesei ugyanis már kedden közölték a Digi24 hírtelevízióval, hogy több esetben hibáztak, vagyis olyan személyeket tüntettek fel, akik valójában már kifizették adósságukat. A hatóság javította a tévedést, és azt ígérték, hogy az összeállítást folyamatosan aktualizálják a hasonló hibák kiiktatása érdekében.
Ilyen helyzetben van Cătălin Predoiu, Bukarest liberális (PNL) főpolgármester-jelöltje és Elena Băsescu volt európai parlamenti képviselő, Traian Băsescu egykori államfő lánya is. Az eredeti lista szerint Predoiu adóssága elérte a 23 ezer lejt, míg Băsescu kisebbik lánya 24 ezer lejes hátralékkal rendelkezett, az ANAF utólagos tájékoztatása szerint azonban mindketten lerótták tartozásukat. Kedden egyébként Predoiu és Elena Băsescu is nyilvánosan kifogásolta, hogy téves adatok alapján kerültek fel a listára, a volt EP-képviselő Facebook-oldalán azt írta: a megadott lakcíme sem aktuális.
A listát az újabb elöljárói mandátumra pályázó Robert Negoiţă, Bukarest harmadik kerületének polgármestere vezeti, aki 232 millió lejes adósságot halmozott fel az állammal szemben. „Előkelő”, az 54. helyen szerepel George Becali üzletember, a bukaresti Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa, akitől az adóhatóságnak 3,9 millió lejt kellene behajtania. A vállalkozó a teljes adósság kapcsán óvást nyújtott be.
Hetvenháromezer lejt kell lerónia Eugen Teodorovici volt pénzügyminiszternek, aki a Profit.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: előbb meg kell vizsgálnia, hogy pontosan milyen tevékenység kapcsán halmozódott fel az adósság, amelyet ezt követően törleszteni fog. Jelentős összeggel, 4,1 millió lejjel tartozik I. Mihály király is, míg Victor Ciorbea ombudsman közel 202 ezer lejes, felesége pedig további 370 ezer lejes adósságot halmozott fel. Ciorbea közleményben jelezte: mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb rendezze a helyzetet. A nép ügyvédje esetében egyébként az ANAF utólagosan korrigálta a feltüntetett adósságot, mintegy harmadával csökkentve az eredeti összeget.
A listán Victor Ponta volt miniszterelnök felesége, Daciana Sârbu EP-képviselő is szerepel 12,6 ezer lejes elmaradással, Elena Udrea képviselőnek pedig 29 ezer lejt kellene kifizetnie. Az ANAF öszszeállításában számtalan magyar név is szerepel az ország valamennyi régiójából, az érintettek főként üzletemberek. Az első magyar nevű magánszemély 5,15 milliós tartozással rendelkezik.
Az ANAF már korábban nyilvánosságra akarta hozni a magánszemélyek listáját, ezt azonban kétszer is elhalasztották, indoklásuk szerint ugyanis április utolsó hetén megugrott az állam felé felhalmozott tartozásukat rendezni kívánó polgárok száma. Dragoş Doroş, az országos adóhatóság elnöke még a hétvégén, a lista közlése előtt a Digi24 hírtelevízió egyik adásában úgy nyilatkozott: az összeállítást nem nevezné szégyenlistának – ahogyan azt számos lapban és portálon olvasni lehet –, hiszen „bárki kerülhet ilyen helyzetbe”. Szerinte a lista az ANAF és az adófizetők számára is hasznos, hiszen „lehetőséget nyújt az adatok összegzésére és tisztázására”.
Alapjog a személyes adatok védelme
Különben a személyes adatok romániai védelméről, feldolgozásáról és szabad áramlásáról szóló, 2001/677-es számú törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács idevágó, 95/46/EK irányelve egyaránt szigorúan korlátozza a személyes adatok gyűjtését és felhasználását. A jogszabályok értelmében a személyes adatok védelme alapjog, és mindenki jogosult ezeknek az adatoknak a védelmére, mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Mindemellett az adatkezelők – esetünkben a román adóhatóság – a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel.
Rücz-Dáné Erzsébet helyettes ombudsman a Krónika megkeresésére leszögezte, szerinte nyilvánvalóan személyiségi jogokat sért az adótartozással rendelkező magánszemélyek nevének közzététele.
A bukaresti nép ügyvédje hivatalának munkatársa ugyanakkor hozzátette, hogy ebben az ügyben az Adatvédelmi Felügyelő Hatóság illetékes eljárni.
Lapunknak sikerült megszólaltatnia egy olyan személyt is, aki több mint egymillió lejes adósság miatt szerepel az ANAF listáján.
A jogi végzettséggel rendelkező férfi sem jogi, sem erkölcsi szempontból nem tartja helyesnek a magánszemélyek névsorának közzétételét, szerinte ugyanis az adótartozással rendelkező természetes személyek helyzetét nem lehet egy lapon emlegetni például a nagyvállalatok esetével.
„Számos oka lehet annak, hogy valaki adósságot halmoz fel az állam felé, közrejátszhat például személyes vagy egészségi probléma is. Ez sokkal összetettebb helyzet, mint egy jogi személy esetében. Az adóhatóság eljárásának amúgy nincs építő jellege, mert neve közzétételétől, kipellengérezésétől egy magánszemély még nem fogja tudni áthidalni a problémáit” – nyilatkozta a Krónikának a neve elhallgatását kérő adós, hozzátéve: tájékozódni fog az ügyben, és adott esetben panasszal fog élni az adóhatóság eljárása miatt.
Az ANAF eddig két hasonló listát hozott nyilvánosságra: az első az adóssággal rendelkező nagy- és közepes vállalatokat tartalmazta, amelyeknek összesen 6,4 milliárd lejt kellene leróniuk, nemrég pedig a hátralékot felhalmozó kis cégeket és közintézményeket is összesítették, ezek 77,1 milliárd lejjel tartoznak.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!