Fotó: Thomas Campean
Ahelyett, hogy olcsóbbak lennének, egyenesen drágultak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok az elmúlt egy év alatt – vonta meg a termékskálák általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történt csökkentésének első éve utáni mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.
2016. június 03., 16:102016. június 03., 16:10
2016. június 03., 19:192016. június 03., 19:19
Mint ismeretes, az áfacsökkentés 2015. június elsejétől lépett hatályba, azt megelőzően 24 százalékos általános forgalmi adót kellett az élelmiszerek és nem szeszes italok után is fizetni. A ZF leszögezi, nem statisztikai pontosságú a vizsgálata, a lap mindössze górcső alá vette a Carrefour, a Cora, valamint a Mega Image-zsal közösen online szupermarketet is működtető eMag internetes áruházainak árlistáit, és kiderült, hogy a vizsgált termékek a 9 százalékos áfa első évében 4 százalékkal drágultak.
A ZF egyazon termékekből álló kosarat vizsgált a három webáruházban. Kiderült, az áfacsökkentés után közvetlenül, a kiskereskedelmi láncok 10-13 százalékkal csökkentették az árakat, ám nem sokkal később egyebek mellett a tej, a cukor vagy a különböző fűszerek ára növekedésnek indult. A lap szerint a leglátványosabb növekedést az elmúlt egy év leforgása alatt a Carrefour és a Cora online boltjaiban tapasztaltak, az eMagnál ez kevésbé volt látványos.
Mint a pénzügyi napilap újságírója is felhívja a figyelmet, egy olyan időszakban, amikor csökkent az infláció és a kamat, alacsony értéken mozogtak az üzemanyagárak, az áfa pedig 9 százalékos volt, egyes élelmiszeripari termékek akár 50 százalékkal is drágábbak lettek. Példaként hozzák fel, hogy a Carrefour online webáruházban egy liter Zuzu tejet a napokban 3,98 lejért kínálnak, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A Coco Rico márkájú csont nélküli csirkemell kilója eközben 20 százalékkal nőtt az eMag online boltjában.
Tovább nőttek a világpiaci élelmiszerárak
Májusban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 2,1 százalékkal, 155,8 pontra emelkedett, de továbbra is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A FAO csütörtökön közzétett jelentése szerint a növényi olajok kivételével az élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető termékcsoport (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára emelkedett májusban. Ezen belül is a romló indiai terméskilátások miatt 11,7 százalékkal megugrott a cukor ára. A gabonafélék ára 1,6 százalékkal emelkedett, mert nőtt a kukorica és a különleges rizsfélék iránti kereslet.
A hús 2 százalékkal drágult májusban annak köszönhetően, hogy Ázsiában nő az érdeklődés az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára alig 0,4 százalékkal emelkedett, és 24 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A növényi olajok árszintje a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet és a pálmaolaj árának esése miatt közel 2 százalékkal mérséklődött. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán, a terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
A tavalyiakhoz képest alacsonyabb élelmiszerárak következtében a globális élelmiszerimport-kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek az idén, noha 2009 óta mindig meghaladták az 1000 milliárd dollárt. A FAO 7 millió tonnával, 724 millió tonnára emelte a világ idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését, és jobb termés várható kukoricából is. Így a teljes gabonatermelés elérheti a 2,543 milliárd tonnát, ez 17 millió tonnával több a korábbi becslésnél, és csak 0,7 százalékkal marad el a 2014. évi csúcstól. A világ gabonaigénye várhatóan 2,546 milliárd tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerint közel 2 százalékkal csökken 2015-höz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!