
Fotó: Thomas Campean
Ahelyett, hogy olcsóbbak lennének, egyenesen drágultak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok az elmúlt egy év alatt – vonta meg a termékskálák általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történt csökkentésének első éve utáni mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.
2016. június 03., 16:102016. június 03., 16:10
2016. június 03., 19:192016. június 03., 19:19
Mint ismeretes, az áfacsökkentés 2015. június elsejétől lépett hatályba, azt megelőzően 24 százalékos általános forgalmi adót kellett az élelmiszerek és nem szeszes italok után is fizetni. A ZF leszögezi, nem statisztikai pontosságú a vizsgálata, a lap mindössze górcső alá vette a Carrefour, a Cora, valamint a Mega Image-zsal közösen online szupermarketet is működtető eMag internetes áruházainak árlistáit, és kiderült, hogy a vizsgált termékek a 9 százalékos áfa első évében 4 százalékkal drágultak.
A ZF egyazon termékekből álló kosarat vizsgált a három webáruházban. Kiderült, az áfacsökkentés után közvetlenül, a kiskereskedelmi láncok 10-13 százalékkal csökkentették az árakat, ám nem sokkal később egyebek mellett a tej, a cukor vagy a különböző fűszerek ára növekedésnek indult. A lap szerint a leglátványosabb növekedést az elmúlt egy év leforgása alatt a Carrefour és a Cora online boltjaiban tapasztaltak, az eMagnál ez kevésbé volt látványos.
Mint a pénzügyi napilap újságírója is felhívja a figyelmet, egy olyan időszakban, amikor csökkent az infláció és a kamat, alacsony értéken mozogtak az üzemanyagárak, az áfa pedig 9 százalékos volt, egyes élelmiszeripari termékek akár 50 százalékkal is drágábbak lettek. Példaként hozzák fel, hogy a Carrefour online webáruházban egy liter Zuzu tejet a napokban 3,98 lejért kínálnak, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A Coco Rico márkájú csont nélküli csirkemell kilója eközben 20 százalékkal nőtt az eMag online boltjában.
Tovább nőttek a világpiaci élelmiszerárak
Májusban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 2,1 százalékkal, 155,8 pontra emelkedett, de továbbra is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A FAO csütörtökön közzétett jelentése szerint a növényi olajok kivételével az élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető termékcsoport (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára emelkedett májusban. Ezen belül is a romló indiai terméskilátások miatt 11,7 százalékkal megugrott a cukor ára. A gabonafélék ára 1,6 százalékkal emelkedett, mert nőtt a kukorica és a különleges rizsfélék iránti kereslet.
A hús 2 százalékkal drágult májusban annak köszönhetően, hogy Ázsiában nő az érdeklődés az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára alig 0,4 százalékkal emelkedett, és 24 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A növényi olajok árszintje a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet és a pálmaolaj árának esése miatt közel 2 százalékkal mérséklődött. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán, a terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
A tavalyiakhoz képest alacsonyabb élelmiszerárak következtében a globális élelmiszerimport-kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek az idén, noha 2009 óta mindig meghaladták az 1000 milliárd dollárt. A FAO 7 millió tonnával, 724 millió tonnára emelte a világ idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését, és jobb termés várható kukoricából is. Így a teljes gabonatermelés elérheti a 2,543 milliárd tonnát, ez 17 millió tonnával több a korábbi becslésnél, és csak 0,7 százalékkal marad el a 2014. évi csúcstól. A világ gabonaigénye várhatóan 2,546 milliárd tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerint közel 2 százalékkal csökken 2015-höz képest.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!