
Fotó: Thomas Campean
Ahelyett, hogy olcsóbbak lennének, egyenesen drágultak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok az elmúlt egy év alatt – vonta meg a termékskálák általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történt csökkentésének első éve utáni mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.
2016. június 03., 16:102016. június 03., 16:10
2016. június 03., 19:192016. június 03., 19:19
Mint ismeretes, az áfacsökkentés 2015. június elsejétől lépett hatályba, azt megelőzően 24 százalékos általános forgalmi adót kellett az élelmiszerek és nem szeszes italok után is fizetni. A ZF leszögezi, nem statisztikai pontosságú a vizsgálata, a lap mindössze górcső alá vette a Carrefour, a Cora, valamint a Mega Image-zsal közösen online szupermarketet is működtető eMag internetes áruházainak árlistáit, és kiderült, hogy a vizsgált termékek a 9 százalékos áfa első évében 4 százalékkal drágultak.
A ZF egyazon termékekből álló kosarat vizsgált a három webáruházban. Kiderült, az áfacsökkentés után közvetlenül, a kiskereskedelmi láncok 10-13 százalékkal csökkentették az árakat, ám nem sokkal később egyebek mellett a tej, a cukor vagy a különböző fűszerek ára növekedésnek indult. A lap szerint a leglátványosabb növekedést az elmúlt egy év leforgása alatt a Carrefour és a Cora online boltjaiban tapasztaltak, az eMagnál ez kevésbé volt látványos.
Mint a pénzügyi napilap újságírója is felhívja a figyelmet, egy olyan időszakban, amikor csökkent az infláció és a kamat, alacsony értéken mozogtak az üzemanyagárak, az áfa pedig 9 százalékos volt, egyes élelmiszeripari termékek akár 50 százalékkal is drágábbak lettek. Példaként hozzák fel, hogy a Carrefour online webáruházban egy liter Zuzu tejet a napokban 3,98 lejért kínálnak, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A Coco Rico márkájú csont nélküli csirkemell kilója eközben 20 százalékkal nőtt az eMag online boltjában.
Tovább nőttek a világpiaci élelmiszerárak
Májusban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 2,1 százalékkal, 155,8 pontra emelkedett, de továbbra is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A FAO csütörtökön közzétett jelentése szerint a növényi olajok kivételével az élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető termékcsoport (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára emelkedett májusban. Ezen belül is a romló indiai terméskilátások miatt 11,7 százalékkal megugrott a cukor ára. A gabonafélék ára 1,6 százalékkal emelkedett, mert nőtt a kukorica és a különleges rizsfélék iránti kereslet.
A hús 2 százalékkal drágult májusban annak köszönhetően, hogy Ázsiában nő az érdeklődés az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára alig 0,4 százalékkal emelkedett, és 24 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A növényi olajok árszintje a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet és a pálmaolaj árának esése miatt közel 2 százalékkal mérséklődött. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán, a terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
A tavalyiakhoz képest alacsonyabb élelmiszerárak következtében a globális élelmiszerimport-kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek az idén, noha 2009 óta mindig meghaladták az 1000 milliárd dollárt. A FAO 7 millió tonnával, 724 millió tonnára emelte a világ idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését, és jobb termés várható kukoricából is. Így a teljes gabonatermelés elérheti a 2,543 milliárd tonnát, ez 17 millió tonnával több a korábbi becslésnél, és csak 0,7 százalékkal marad el a 2014. évi csúcstól. A világ gabonaigénye várhatóan 2,546 milliárd tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerint közel 2 százalékkal csökken 2015-höz képest.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
szóljon hozzá!