
Pozitívan véleményezte a bukaresti képviselőház költségvetési bizottsága kedden azt a tervezetet, amely 19-ről 16 százalékra csökkentené az áfát 2020. január 1-jétől.
2019. december 17., 15:122019. december 17., 15:12
2019. december 17., 16:102019. december 17., 16:10
A tervezet továbbá 9-ről 5 százalékra csökkentené az emberi és állati fogyasztásra szánt élelmiszerek, háziállatok és házi baromfifélék, magvak, növények és élelmiszer-készítéshez használt összetevők, élelmiszerek kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékek szállításának általános forgalmi adóját. Bár a tervezetet a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői még korábban, ellenzéki pozícióban terjesztették a parlament elé, a szakbizottsági vitán az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói támogatták a javaslatot, a liberálisok pedig azt szorgalmazták, hogy kérjék ki és várják meg a kormány álláspontját az ügyben.
A PSD-s Andrei Pop az áfa csökkentéséről szóló tervezet elfogadása mellett érvelt a vitán, hangsúlyozva, hogy az kedvez az üzleti szférának és hozzájárul az adócsalás csökkentéséhez. „Ha olyan komoly lennék, mint kollégáink, amikor ellenzékben voltak, most benyújthatnék egy módosító javaslatot arról, hogy ne 16, hanem 15 százalékra csökkentsük az áfát, ami az EU által megszabott alsó határ. De nem fogom ezt tenni. Első mandátumát töltő képviselőként azonban azt mondom, ez jó lecke a fiatalabbak számára arról, hogy ha ellenzékben törvénytervezetet kezdeményezünk, azt vegyük a lehető legkomolyabban” – fogalmazott a bizottság másik PSD-s tagja, Marius Budăi volt munkaügyi miniszter.
Dan Vîlceanu liberális honatya kijelentette, nem támogatja a tervezetet, és felrótta szociáldemokrata kollégáinak, hogy amíg kormányon voltak, „a fiókban tartották a javaslatot”. Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője szerint „rendkívül káros játék” az országra nézve, hogy az ellenzék beterjeszt egy tervezetet, amelyet valójában nem támogat, majd amikor változik a kormány politikai színezete, az új ellenzék az indítvány mellé áll. A törvényhozó elismerte, hogy hosszú távon lehetnek kedvező hatásai az áfacsökkentésnek, szerinte azonban 2020-ban a költségvetési bevételek jelentős visszaesését és az államháztartási hiány további növekedését idézné elő.
Az Agerpres hírügynökség emlékeztet, hogy a tervezetet október 21-én elfogadta a szenátus, a képviselőház döntéshozó kamara ez ügyben. A javaslatot a Nemzeti Liberális Párt öt képviselője (Gabriel Andronache, Lucian-Ovidiu Heiuş, Sorin-Dan Moldovan, Nicolae Neagu és Florin Roman) indítványozta.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!