Adózás: módosítás és cáfolat

A szerzői jogdíjak utáni társadalombiztosítási járulékokat ezentúl a munkaadónak kell kiszámolnia, visszatartania, bevallania. Az erről szóló rendeletet tegnapi ülésén hagyta jóvá a kormány, a rendelkezés szeptember 13-ától lép érvénybe – jelentette be Ioan Botiş munkaügyi miniszter. „A legfontosabb, hogy a járulékot a forrásnál visszatartják, ezt már hétfőtől alkalmazzuk is” – részletezte az újonnan kinevezett tárcavezető.

Hozzátette: az állandó fizetéssel rendelkező alkalmazottaknak, akik csak időnként részesülnek szerzői jogdíjban, nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni a szerzői jogdíjak után. Ugyanakkor azok esetében, akiknek nincs állandó munkaviszonyuk, és kizárólag szerzői jogdíjakból szereznek jövedelmet időnként, a járulékok kiszámításának alapját az évi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegre, azaz 9100 lejre korlátozzák. Botiş kifejtette: azok az alkalmazottak, akiknek van fizetésük, de rendszeresen és ismétlődő jelleggel szerzői jogdíjat is kapnak, kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni a többletjövedelemre, a havi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegig. Ugyanezen fizetési rendszer érvényes azokra is, akiknek jövedelme kizárólag szerzői jogdíjakból származik, de azt ismétlődő jelleggel kapják.

A rendelet szerint a társadalombiztosítási járulék és a munkanélkülisegély-alapba fizetendő járulék kiszámítása, visszatartása, kifizetése és bevallása a munkaadó kötelessége, ez azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra. Így a jelenlegi 16,5 százalék helyett 11 százalékot tesznek ki a különféle járulékok.

A szerzői jogdíjak esetében egyébként a járulékok kiszámításának alapja a bruttó jövedelem húsz százalékának levonása után maradó összeg. A megbízási szerződések esetén a járulékokat az összjövedelem alapján számolják ki.

Eközben Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett pénzügyminiszter arról számolt be, hogy azoknak az egyéni vállalkozóknak (PFA), akik a szerzői jogdíjakból tesznek szert jövedelemre, az 58-as rendelet előírásai szerint kell fizetniük a járulékokat. „Az engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók két jövedelemtípusra tesznek szert – szerzői jogdíjakból származó jövedelemre és más jövedelmekre. Ha jövedelmük szerzői jogdíjból származik, az 58-as rendeletet alkalmazzák” – magyarázta.

Nem lesznek pluszadóterhek?

Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor a kormányülésen arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az adótörvénykönyv módosításainak kidolgozásakor vegye figyelembe: a kormány nem támogatja a szerzői jogdíjakból jövedelmet szerző személyek társadalombiztosítási járulékainak (CAS) megduplázását, jóllehet a tervezetet Dan Lazăr, a miniszterelnök tanácsadója dolgozta ki. Boc szerint a szerzői jogdíjban is részesülő személyek társadalombiztosítási járulékának növelésére vonatkozó tervezetet nem vitatták meg a kormányban. A miniszterelnök úgy vélekedett, ez a tervezet pozitív intézkedéseket is tartalmaz, például a tb-járulék kiszámítási alapjának egységesítésére irányuló kezdeményezést.

A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek eközben kedd este abban állapodtak meg a munkaügyi minisztérium képviselőivel, hogy az 1996/8-as törvény alapján szerzői jogdíjban részesülőknek és az alkotóknak ne kelljen tb-t fizetniük. Ez ügyben még Ioan Botiş munkaügyi miniszter beleegyezésére várnak. Cezar Corîci, az UGIR-1903 elnöke kedd este, a munkaügyi tárca képviselőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodtak a minisztérium szakértőivel abban, hogy az 1996/8-as törvény alapján fizetett szerzői jogdíjak után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, viszont azon szerzői jogdíjas szerződések esetében, „amelyek valójában adócsalást jelentenek”, kötelező a járulékok kifizetése. Dan Matei Agathon, a Romániai Munkáltatók Szövetségének szóvivője eközben úgy nyilatkozott: Ioan Botiş munkaügyi minisztertől garanciát kapott arra, hogy 2011. január elsejétől a szerzői jogok utáni járulékok arányát nem emelik 16,5 százalékról 35 százalékra.

Mint ismeretes, a 2003/571-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, júliustól érvényes 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alapba is be kell fizetniük. Azonban szeptember 2-án közvitára bocsátották a 2003/271-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelések szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály értelmében a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának, legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78%-ra növekedne. A járulékot befizető személyek számára a járulékok kiszámításának alapját öt bruttó átlagbérre korlátozzák, de az alap nem lehet kisebb egy bruttó átlagbérnél.

Mégse csökken az adókulcs

Ugyan egy nappal korábban a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva a 16 százalékos egységes adókulcs csökkentését helyezte kilátásba, Gheorghe Ialomiţianu tegnap már határozottan leszögezte, hogy a 2011-es évi állami költségvetésben 16 százalékos adókulccsal és 24 százalékos általános forgalmi adóval számolnak, s nincsenek olyan tervek, amelyek szerint nőne vagy csökkenne egyes adók szintje. Mint ismeretes, a pénzügyminisztériumnak olyan büdzsétervezettel kell előrukkolnia, amellyel a költségvetési hiány nem haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát, miközben a gazdasági növekedésnek el kell érnie az 1,5 százalékot. Ugyanakkor a jövő évi költségvetésnek fedeznie kell a nyugdíjalap 3,6 milliárd eurós hiányát is.