2010. szeptember 09., 08:432010. szeptember 09., 08:43
A szerzői jogdíjak utáni társadalombiztosítási járulékokat ezentúl a munkaadónak kell kiszámolnia, visszatartania, bevallania. Az erről szóló rendeletet tegnapi ülésén hagyta jóvá a kormány, a rendelkezés szeptember 13-ától lép érvénybe – jelentette be Ioan Botiş munkaügyi miniszter. „A legfontosabb, hogy a járulékot a forrásnál visszatartják, ezt már hétfőtől alkalmazzuk is” – részletezte az újonnan kinevezett tárcavezető.
Hozzátette: az állandó fizetéssel rendelkező alkalmazottaknak, akik csak időnként részesülnek szerzői jogdíjban, nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni a szerzői jogdíjak után. Ugyanakkor azok esetében, akiknek nincs állandó munkaviszonyuk, és kizárólag szerzői jogdíjakból szereznek jövedelmet időnként, a járulékok kiszámításának alapját az évi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegre, azaz 9100 lejre korlátozzák. Botiş kifejtette: azok az alkalmazottak, akiknek van fizetésük, de rendszeresen és ismétlődő jelleggel szerzői jogdíjat is kapnak, kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni a többletjövedelemre, a havi öt bruttó átlagbérnek megfelelő összegig. Ugyanezen fizetési rendszer érvényes azokra is, akiknek jövedelme kizárólag szerzői jogdíjakból származik, de azt ismétlődő jelleggel kapják.
A rendelet szerint a társadalombiztosítási járulék és a munkanélkülisegély-alapba fizetendő járulék kiszámítása, visszatartása, kifizetése és bevallása a munkaadó kötelessége, ez azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra. Így a jelenlegi 16,5 százalék helyett 11 százalékot tesznek ki a különféle járulékok.
A szerzői jogdíjak esetében egyébként a járulékok kiszámításának alapja a bruttó jövedelem húsz százalékának levonása után maradó összeg. A megbízási szerződések esetén a járulékokat az összjövedelem alapján számolják ki.
Eközben Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett pénzügyminiszter arról számolt be, hogy azoknak az egyéni vállalkozóknak (PFA), akik a szerzői jogdíjakból tesznek szert jövedelemre, az 58-as rendelet előírásai szerint kell fizetniük a járulékokat. „Az engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók két jövedelemtípusra tesznek szert – szerzői jogdíjakból származó jövedelemre és más jövedelmekre. Ha jövedelmük szerzői jogdíjból származik, az 58-as rendeletet alkalmazzák” – magyarázta.
Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor a kormányülésen arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az adótörvénykönyv módosításainak kidolgozásakor vegye figyelembe: a kormány nem támogatja a szerzői jogdíjakból jövedelmet szerző személyek társadalombiztosítási járulékainak (CAS) megduplázását, jóllehet a tervezetet Dan Lazăr, a miniszterelnök tanácsadója dolgozta ki. Boc szerint a szerzői jogdíjban is részesülő személyek társadalombiztosítási járulékának növelésére vonatkozó tervezetet nem vitatták meg a kormányban. A miniszterelnök úgy vélekedett, ez a tervezet pozitív intézkedéseket is tartalmaz, például a tb-járulék kiszámítási alapjának egységesítésére irányuló kezdeményezést.
A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek eközben kedd este abban állapodtak meg a munkaügyi minisztérium képviselőivel, hogy az 1996/8-as törvény alapján szerzői jogdíjban részesülőknek és az alkotóknak ne kelljen tb-t fizetniük. Ez ügyben még Ioan Botiş munkaügyi miniszter beleegyezésére várnak. Cezar Corîci, az UGIR-1903 elnöke kedd este, a munkaügyi tárca képviselőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodtak a minisztérium szakértőivel abban, hogy az 1996/8-as törvény alapján fizetett szerzői jogdíjak után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, viszont azon szerzői jogdíjas szerződések esetében, „amelyek valójában adócsalást jelentenek”, kötelező a járulékok kifizetése. Dan Matei Agathon, a Romániai Munkáltatók Szövetségének szóvivője eközben úgy nyilatkozott: Ioan Botiş munkaügyi minisztertől garanciát kapott arra, hogy 2011. január elsejétől a szerzői jogok utáni járulékok arányát nem emelik 16,5 százalékról 35 százalékra.
Mint ismeretes, a 2003/571-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, júliustól érvényes 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alapba is be kell fizetniük. Azonban szeptember 2-án közvitára bocsátották a 2003/271-es, adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelések szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály értelmében a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának, legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78%-ra növekedne. A járulékot befizető személyek számára a járulékok kiszámításának alapját öt bruttó átlagbérre korlátozzák, de az alap nem lehet kisebb egy bruttó átlagbérnél.
Ugyan egy nappal korábban a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva a 16 százalékos egységes adókulcs csökkentését helyezte kilátásba, Gheorghe Ialomiţianu tegnap már határozottan leszögezte, hogy a 2011-es évi állami költségvetésben 16 százalékos adókulccsal és 24 százalékos általános forgalmi adóval számolnak, s nincsenek olyan tervek, amelyek szerint nőne vagy csökkenne egyes adók szintje. Mint ismeretes, a pénzügyminisztériumnak olyan büdzsétervezettel kell előrukkolnia, amellyel a költségvetési hiány nem haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát, miközben a gazdasági növekedésnek el kell érnie az 1,5 százalékot. Ugyanakkor a jövő évi költségvetésnek fedeznie kell a nyugdíjalap 3,6 milliárd eurós hiányát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok