
Fotó: gov.ro
2010. február 22., 12:332010. február 22., 12:33
Tegnap valamennyi bukaresti hírügynökség vezető hírként tálalta, hogy a szakpolitikus közvitát kezdeményez a nyugdíjak megadóztatásáról, mégpedig arra hivatkozva, hogy a nyugdíj is egy jövedelemforrás, ami után adót kellene fizetni.
Vlădescu később cáfolta, hogy ilyen irányú szándéka lenne, és úgy nyilatkozott: a pénzügyminisztérium nem tervezi a nyugdíjak megadóztatását, és közvitát sem kezdeményez a kérdésről. A nyilatkozatháború azután robbant ki, hogy a pénzügyminiszter a money.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott: minden civilizált államban valamennyi jövedelem után adót kell fizetni.
„A nyugdíj jelentős összeg, ami nálunk adómentességet élvez, holott a világon mindenütt megadóztatják. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy más államokban a költségvetési bevételek elérik a nemzeti össztermék 47 százalékát, Romániában ez az arány csak 30 százalék” – fejtegette Sebastian Vlădescu a money.ro gazdasági portálnak adott interjúban. Vlădescu hangsúlyozta, közvita tárgyát képezheti, hogy miközben alig több mint hárommillió polgár fizet rendszeresen hozzájárulást a nyugdíjalapba, a nyugdíjasok létszáma eléri a hatmilliót. Hozzátette: ilyen körülmények között még elképzelni is nehéz, hogyan valósítható meg, hogy az átlagnyugdíj szintje elérje az átlagbérek 45 százalékát.
| A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége nem ért egyet Mihai Şeitan munkaügyi miniszter javaslatával, miszerint a jövőben megkülönböztetett segélyben részesülnének a diákok. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában a MAKOSZ úgy véli, a lépést alapvető emberi és gyermekjogok gátolják, megvalósítása egyaránt sértené a romániai és a nemzetközi jogszabályokat. „Gyakorlatilag társadalmi megkülönböztetésre szoktatná a diákokat ez az új, lehetséges gyerekpénzrendszer, ürügyül szolgálna a diszkrimináció kibontakozásának a diákéletben” – közölte Győrfi Kinga, a MAKOSZ elnöke, emlékeztetve: két évvel ezelőtt a diákok 15 ezer aláírást gyűjtöttek össze a gyermeknevelési támogatás biztosításáért. |
A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a nyugdíjak megadóztatása önmagában nem oldaná meg a romániai adórendszer problémáit, ehhez ugyanis korszerűsíteni kellene az adó- és illetékrendszer egészét. Sebastian Vlădescu ugyanakkor további pénzforrásként beszélt az egészségbiztosítási rendszerről, megemlítve, hogy 18 millió ember orvosi ellátását hárommillió hozzájáruló fizeti, mivel sok társadalmi kategória mentességet élvez az egészségbiztosítási hozzájárulás kötelezettsége alól. „Itt ugyancsak jelentős forráslehetőség rejlik, de beszélhetnék a vagyonra kivetett adóról is, ami Romániában vagy nem létezik, vagy nagyon alacsony, vagy nem fizeti senki” – magyarázta a money.ro-nak a tárcavezető. Az ellenzéki politikusok egy része azonnal lecsapott a témára.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Boc-kormány „jobboldali betyárkodásának” nevezte a nyugdíjak megadóztatásának ötletét, szerinte a kormány kétségbeesetten próbál pénzt előteremteni. A politikus szerint a miniszterek nyilatkozatai és a kormány intézkedései arra engednek következtetni, hogy az állam csődközelbe került, emlékeztetve a közalkalmazottak bérének csökkentésére és a gyermeknevelési támogatás tervezett differenciálására. Vasile Blaga belügyminiszter, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkára közölte: nem tud Vlădescu szándékáról, amelyről egyelőre a koalíciós tanácsban sem esett szó. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, megerősítve, hogy hasonló kezdeményezés nem került a kormány asztalára.
„A kormányban nem fog szóba kerülni a nyugdíjak megadóztatása, ez a kérdés fel sem merül” – mondott ellent miniszterének Boc. Miután a média bő terjedelemben foglalkozott a témával, Sebastian Vlădescu visszakozni kényszerült, és később azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek: nem áll szándékában megadóztatni a nyugdíjakat, vagy közvitát kezdeményezni a kérdésről. „Legyen egyértelmű: ebben a pillanatban nem áll szándékomban megadóztatni a nyugdíjakat, kivéve persze azokat a magas juttatásokat, amelyek máris adókötelesek” – állapította meg a pénzügyminiszter, emlékeztetve, hogy jelenleg a nyugdíjasok az ezer lejt meghaladó összeg után fizetnek 16 százalékos adóilletéket. Vlădescu egyúttal cáfolta Crin Antonescu kijelentését is, leszögezve: az állam nem került csődközeli helyzetbe, a kormány rendelkezik a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak folyósításához szükséges forrásokkal.
Tegnap egyébként a PDL „rákoppintott” egy másik tárcavezető orrára is. Gheorghe Flutur, a nagyobbik kormánypárt alelnöke leszögezte: pártja nem támogatja Mihai Şeitannak a gyermeknevelési támogatás differenciálásáról szóló javaslatát, a munkaügyi miniszter szerinte „túlerőltette a kérdést”. „Valamennyi gyermeknek alkotmányos joga fűződik az állami nevelési támogatáshoz. Azt szeretnénk, ha forrásokat találnánk a gyes általános emelésére” – jelentette ki Flutur.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.