
Fotó: gov.ro
2010. február 22., 12:332010. február 22., 12:33
Tegnap valamennyi bukaresti hírügynökség vezető hírként tálalta, hogy a szakpolitikus közvitát kezdeményez a nyugdíjak megadóztatásáról, mégpedig arra hivatkozva, hogy a nyugdíj is egy jövedelemforrás, ami után adót kellene fizetni.
Vlădescu később cáfolta, hogy ilyen irányú szándéka lenne, és úgy nyilatkozott: a pénzügyminisztérium nem tervezi a nyugdíjak megadóztatását, és közvitát sem kezdeményez a kérdésről. A nyilatkozatháború azután robbant ki, hogy a pénzügyminiszter a money.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott: minden civilizált államban valamennyi jövedelem után adót kell fizetni.
„A nyugdíj jelentős összeg, ami nálunk adómentességet élvez, holott a világon mindenütt megadóztatják. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy más államokban a költségvetési bevételek elérik a nemzeti össztermék 47 százalékát, Romániában ez az arány csak 30 százalék” – fejtegette Sebastian Vlădescu a money.ro gazdasági portálnak adott interjúban. Vlădescu hangsúlyozta, közvita tárgyát képezheti, hogy miközben alig több mint hárommillió polgár fizet rendszeresen hozzájárulást a nyugdíjalapba, a nyugdíjasok létszáma eléri a hatmilliót. Hozzátette: ilyen körülmények között még elképzelni is nehéz, hogyan valósítható meg, hogy az átlagnyugdíj szintje elérje az átlagbérek 45 százalékát.
| A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége nem ért egyet Mihai Şeitan munkaügyi miniszter javaslatával, miszerint a jövőben megkülönböztetett segélyben részesülnének a diákok. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában a MAKOSZ úgy véli, a lépést alapvető emberi és gyermekjogok gátolják, megvalósítása egyaránt sértené a romániai és a nemzetközi jogszabályokat. „Gyakorlatilag társadalmi megkülönböztetésre szoktatná a diákokat ez az új, lehetséges gyerekpénzrendszer, ürügyül szolgálna a diszkrimináció kibontakozásának a diákéletben” – közölte Győrfi Kinga, a MAKOSZ elnöke, emlékeztetve: két évvel ezelőtt a diákok 15 ezer aláírást gyűjtöttek össze a gyermeknevelési támogatás biztosításáért. |
A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a nyugdíjak megadóztatása önmagában nem oldaná meg a romániai adórendszer problémáit, ehhez ugyanis korszerűsíteni kellene az adó- és illetékrendszer egészét. Sebastian Vlădescu ugyanakkor további pénzforrásként beszélt az egészségbiztosítási rendszerről, megemlítve, hogy 18 millió ember orvosi ellátását hárommillió hozzájáruló fizeti, mivel sok társadalmi kategória mentességet élvez az egészségbiztosítási hozzájárulás kötelezettsége alól. „Itt ugyancsak jelentős forráslehetőség rejlik, de beszélhetnék a vagyonra kivetett adóról is, ami Romániában vagy nem létezik, vagy nagyon alacsony, vagy nem fizeti senki” – magyarázta a money.ro-nak a tárcavezető. Az ellenzéki politikusok egy része azonnal lecsapott a témára.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Boc-kormány „jobboldali betyárkodásának” nevezte a nyugdíjak megadóztatásának ötletét, szerinte a kormány kétségbeesetten próbál pénzt előteremteni. A politikus szerint a miniszterek nyilatkozatai és a kormány intézkedései arra engednek következtetni, hogy az állam csődközelbe került, emlékeztetve a közalkalmazottak bérének csökkentésére és a gyermeknevelési támogatás tervezett differenciálására. Vasile Blaga belügyminiszter, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkára közölte: nem tud Vlădescu szándékáról, amelyről egyelőre a koalíciós tanácsban sem esett szó. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, megerősítve, hogy hasonló kezdeményezés nem került a kormány asztalára.
„A kormányban nem fog szóba kerülni a nyugdíjak megadóztatása, ez a kérdés fel sem merül” – mondott ellent miniszterének Boc. Miután a média bő terjedelemben foglalkozott a témával, Sebastian Vlădescu visszakozni kényszerült, és később azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek: nem áll szándékában megadóztatni a nyugdíjakat, vagy közvitát kezdeményezni a kérdésről. „Legyen egyértelmű: ebben a pillanatban nem áll szándékomban megadóztatni a nyugdíjakat, kivéve persze azokat a magas juttatásokat, amelyek máris adókötelesek” – állapította meg a pénzügyminiszter, emlékeztetve, hogy jelenleg a nyugdíjasok az ezer lejt meghaladó összeg után fizetnek 16 százalékos adóilletéket. Vlădescu egyúttal cáfolta Crin Antonescu kijelentését is, leszögezve: az állam nem került csődközeli helyzetbe, a kormány rendelkezik a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak folyósításához szükséges forrásokkal.
Tegnap egyébként a PDL „rákoppintott” egy másik tárcavezető orrára is. Gheorghe Flutur, a nagyobbik kormánypárt alelnöke leszögezte: pártja nem támogatja Mihai Şeitannak a gyermeknevelési támogatás differenciálásáról szóló javaslatát, a munkaügyi miniszter szerinte „túlerőltette a kérdést”. „Valamennyi gyermeknek alkotmányos joga fűződik az állami nevelési támogatáshoz. Azt szeretnénk, ha forrásokat találnánk a gyes általános emelésére” – jelentette ki Flutur.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?