
Fotó: gov.ro
2010. február 22., 12:332010. február 22., 12:33
Tegnap valamennyi bukaresti hírügynökség vezető hírként tálalta, hogy a szakpolitikus közvitát kezdeményez a nyugdíjak megadóztatásáról, mégpedig arra hivatkozva, hogy a nyugdíj is egy jövedelemforrás, ami után adót kellene fizetni.
Vlădescu később cáfolta, hogy ilyen irányú szándéka lenne, és úgy nyilatkozott: a pénzügyminisztérium nem tervezi a nyugdíjak megadóztatását, és közvitát sem kezdeményez a kérdésről. A nyilatkozatháború azután robbant ki, hogy a pénzügyminiszter a money.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott: minden civilizált államban valamennyi jövedelem után adót kell fizetni.
„A nyugdíj jelentős összeg, ami nálunk adómentességet élvez, holott a világon mindenütt megadóztatják. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy más államokban a költségvetési bevételek elérik a nemzeti össztermék 47 százalékát, Romániában ez az arány csak 30 százalék” – fejtegette Sebastian Vlădescu a money.ro gazdasági portálnak adott interjúban. Vlădescu hangsúlyozta, közvita tárgyát képezheti, hogy miközben alig több mint hárommillió polgár fizet rendszeresen hozzájárulást a nyugdíjalapba, a nyugdíjasok létszáma eléri a hatmilliót. Hozzátette: ilyen körülmények között még elképzelni is nehéz, hogyan valósítható meg, hogy az átlagnyugdíj szintje elérje az átlagbérek 45 százalékát.
| A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége nem ért egyet Mihai Şeitan munkaügyi miniszter javaslatával, miszerint a jövőben megkülönböztetett segélyben részesülnének a diákok. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában a MAKOSZ úgy véli, a lépést alapvető emberi és gyermekjogok gátolják, megvalósítása egyaránt sértené a romániai és a nemzetközi jogszabályokat. „Gyakorlatilag társadalmi megkülönböztetésre szoktatná a diákokat ez az új, lehetséges gyerekpénzrendszer, ürügyül szolgálna a diszkrimináció kibontakozásának a diákéletben” – közölte Győrfi Kinga, a MAKOSZ elnöke, emlékeztetve: két évvel ezelőtt a diákok 15 ezer aláírást gyűjtöttek össze a gyermeknevelési támogatás biztosításáért. |
A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a nyugdíjak megadóztatása önmagában nem oldaná meg a romániai adórendszer problémáit, ehhez ugyanis korszerűsíteni kellene az adó- és illetékrendszer egészét. Sebastian Vlădescu ugyanakkor további pénzforrásként beszélt az egészségbiztosítási rendszerről, megemlítve, hogy 18 millió ember orvosi ellátását hárommillió hozzájáruló fizeti, mivel sok társadalmi kategória mentességet élvez az egészségbiztosítási hozzájárulás kötelezettsége alól. „Itt ugyancsak jelentős forráslehetőség rejlik, de beszélhetnék a vagyonra kivetett adóról is, ami Romániában vagy nem létezik, vagy nagyon alacsony, vagy nem fizeti senki” – magyarázta a money.ro-nak a tárcavezető. Az ellenzéki politikusok egy része azonnal lecsapott a témára.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Boc-kormány „jobboldali betyárkodásának” nevezte a nyugdíjak megadóztatásának ötletét, szerinte a kormány kétségbeesetten próbál pénzt előteremteni. A politikus szerint a miniszterek nyilatkozatai és a kormány intézkedései arra engednek következtetni, hogy az állam csődközelbe került, emlékeztetve a közalkalmazottak bérének csökkentésére és a gyermeknevelési támogatás tervezett differenciálására. Vasile Blaga belügyminiszter, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkára közölte: nem tud Vlădescu szándékáról, amelyről egyelőre a koalíciós tanácsban sem esett szó. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, megerősítve, hogy hasonló kezdeményezés nem került a kormány asztalára.
„A kormányban nem fog szóba kerülni a nyugdíjak megadóztatása, ez a kérdés fel sem merül” – mondott ellent miniszterének Boc. Miután a média bő terjedelemben foglalkozott a témával, Sebastian Vlădescu visszakozni kényszerült, és később azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek: nem áll szándékában megadóztatni a nyugdíjakat, vagy közvitát kezdeményezni a kérdésről. „Legyen egyértelmű: ebben a pillanatban nem áll szándékomban megadóztatni a nyugdíjakat, kivéve persze azokat a magas juttatásokat, amelyek máris adókötelesek” – állapította meg a pénzügyminiszter, emlékeztetve, hogy jelenleg a nyugdíjasok az ezer lejt meghaladó összeg után fizetnek 16 százalékos adóilletéket. Vlădescu egyúttal cáfolta Crin Antonescu kijelentését is, leszögezve: az állam nem került csődközeli helyzetbe, a kormány rendelkezik a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak folyósításához szükséges forrásokkal.
Tegnap egyébként a PDL „rákoppintott” egy másik tárcavezető orrára is. Gheorghe Flutur, a nagyobbik kormánypárt alelnöke leszögezte: pártja nem támogatja Mihai Şeitannak a gyermeknevelési támogatás differenciálásáról szóló javaslatát, a munkaügyi miniszter szerinte „túlerőltette a kérdést”. „Valamennyi gyermeknek alkotmányos joga fűződik az állami nevelési támogatáshoz. Azt szeretnénk, ha forrásokat találnánk a gyes általános emelésére” – jelentette ki Flutur.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.